Trumpnak örülne, Sanderstől retteg a Wall Street

2020.02.14. 15:59
0 hozzászólás
Már csak 9 hónap van hátra a 2020-as amerikai elnökválasztásig, ilyenkor már javában előkerülnek a tőzsdei megfigyelések, hiedelmek, fogadások. Bármennyire is meglepő, másfél évszázad tőkepiaci és elnökválasztási tapasztalatai alapján már olyan, mintha szinte mindent előre lehetne tudni a jövőről. Igaz, akad egy apró kockázat is.

Kezdjük rögtön három szinte tévedhetetlen megfigyeléssel, amelyek 2020. november 3-án, vagyis az idei amerikai elnökválasztásnál is érvényesek lehetnek, noha még azt sem tudjuk, hogy pontosan kik mérkőznek meg egymással. Az Equilor és a Concorde elemzéseiből kitűnik, hogy

  • az első és eléggé meglepő tapasztalat szerint az elnökválasztás évében több mint 90 százalékos eséllyel emelkednek a meghatározó amerikai tőzsdeindexek, a pár kivétel nagyon súlyos világgazdasági, vagy világpolitikai időszakban született, a nagy világválság 1932-es évében, a világháború során 1940-ben, illetve a pénzügyi krízis 2008-as évében.
  • a második szabállyal még sokat nem kezdhetünk, mert ez a novemberi választás előtti három hónapra vonatkozik. Amikor ebben a szűk periódusban emelkedik a Dow Jones, akkor a hivatalban lévő politikai párt nyeri a választást. Ennek a megfigyelésnek is 90 százalék feletti a találata, függetlenül attól, hogy a regnáló elnök jelölt-e, vagy csak egy párttársa indul.
  • A kanadai BCA elemzőház pedig azt figyelte meg, hogy 1860-tól az újraválasztási ráta közel 80 százalék, ha az elnök első négy éve során a gazdasági ciklus végig felívelő szakaszban volt (ahogyan most történt).

Folytonosság-hívők

A piacok mindig szeretik a kontinuitást, most is Donald Trump újraválasztása lenne számukra a legmegnyugtatóbb, míg a demokratáktól eltérő mértékben ugyan, de tartanak a befektetők.

Ennek megértéséhez érdekes adatra hívja fel a figyelmet Hajdu Egon, a CIB Alapkezelő befektetési igazgatója. Ha összehasonlítjuk az elmúlt tíz év vállalati nyereségrátáit, akkor 2019-ben három fő tényező miatt volt jövedelmezőbb a vállalati szektor, mint 2010-ben. Ez

  • a technológiai fejlődés,
  • a globalizáció,
  • és az adócsökkentés,

míg egy tényező a jövedelmezőség ellen hatott: a bérnövekedés.

Ha 2020-ban ránézünk ezekre a trendekre, a technológia fejlődése bizonyára fennmarad, a globalizáció azonban a kereskedelmi háború és a koronavírus miatt éppen léket kapott, a bérnövekedés továbbra is nehézséget okoz majd a cégeknek, Így kulcskérdés lett az adószint.

Trump aligha növelné a maga csökkentette adókat, viszont egyes demokrata jelöltek akár komolyabb mértékben is emelhetnének, hiszen éppen ezzel kampányolnak.

A jelöltek

Mivel a republikánus oldalon nincs az elnöknek komolyan vehető kihívója, november 3-án várhatóan Donald Trump fog megmérkőzni demokrata elnökjelölttel, vagyis hagyjuk most a republikánus esélyek külön taglalását. A befektetők szerint a legpozitívabb kimenetel Trump győzelme lenne, bármennyire is kiszámíthatatlan maga az elnök, de a tőzsde piacbarátnak ismerte meg.

Az Equilor szerint demokrata oldalon talán öt jelölttel érdemes komolyabban számolni, a két mérsékelt-centrista, vagyis Michael Bloomberg és Joe Biden volt alelnök inkább az establishment része lenne, befektetői szemmel nem jelentenének nagy veszélyt.

Ám a többiek közül a két, amerikai mércével „szélsőbalosnak” tartott aspiráns, az adóemeléssel és vagyonadóval korteskedő Bernie Sanders vermonti és Elizabeth Warren massachusettsi szenátor már kockázat a befektetőknek. Ha olyan jelölt fut be ugyanis, aki hosszú távon is csökkentheti az amerikai cégek profitabilitását, az azonnal mérsékelné a tőzsdei árazásokat is.

Végül ott van még Pete Buttigieg, egy indianai kisváros volt polgármestere, akit Sanders hívei egyenesen a tőkepiac emberének tartanak, a magas összegű adományai miatt Wall Street Pete-ként ekéztek az elmúlt napokban, ő azonban nagyon határozottan azzal vágott vissza,

hogy a vidéki kistelepülések, az iparvárosok és a nagyvárosok azon rétegeinek a véleményét szeretné képviselni Washingtonban, akiket eddig nem hallott meg a nagypolitika.

Kinek van esélye?

Ma még sokat nem ér az esélylatolgatás, de aki a legjobban tippel az általában az, akinek a pénze múlik rajta, vagyis a fogadóirodák. Nos, ami őket illeti,

Donald Trump győzelme még duplázást sem hoz sehol.

Őt követően az esélyesek sorrendje árulkodó, a FiveThirtyEight modelljében is legjobban álló Bernie Sanders befutása négyszeres, Michael Bloombergé hétszeres megtérülést jelent, míg Buttegieg, vagy Biden már akár húszszoros pénzt is hozhat. És persze akadnak olyan fogadóirodák, ahol Mark Zuckerberg, George Clooney, vagy éppen Ivanka Trump elnökségére is lehet fogadni. Ezek a fogadások mesés pénzeket hoznának, igaz nem túl nagy a valószínűségük, ahhoz ugyanis el kéne indulniuk.

Ágazati leosztás

Igaz, arról sem szabad elfeledkezni, hogy a Wall Street sem egységes, a különböző gazdasági szektorok másnak drukkolhatnak. A civilek, a szegényebbek, a kisebbségiek, a szakszervezetek inkább a demokratákat támogatják, ami szektorszinten például az egészségügyi cégeket teheti demokratává. Inkább demokrata a szórakoztató-, például a filmipar, de általában az informatika, a legtrendibb cégek, így a megújuló energia, vagy az organic food társaságok is.

A republikánusoknak azért mintha eleve több gazdasági szektor lenne a híve, olajipar, bankszektor, fegyvergyártók, autóipar, repülőgépipar, de a szállítmányozók, illetve nagyon sok farmer is, például a dohánytermesztők, vagy az egész cukoripar.

Hajdu Egon szerint azért a legjobban 2020-ban is a FED mozgathatja az amerikai piacokat, márpedig a vártnál alacsonyabb növekedés miatt a FED laza maradhat, és alacsony, akár még csökkenő kamatai nagyban segítik a tőzsdéket, amelyek akár 2020-ban is emelkedhetnek annyit, mint tavaly. Ebbe a trendbe belerondíthat az elhúzódó koronavírus, amely eddig az olajiparban és más nyersanyagoknál éreztette a legjobban negatív hatását, míg az aranyat és az amerikai, brit, illetve portugál államkötvénypiacot emelte fel.

A vírus mellett további kockázatok is akadnak, így a kereskedelmi háború 2019-ben becslések szerint 0,4 százalékot vett el ez amerikai növekedésből és 0,6 százalékkal fogta vissza Kínát. A brexit is nagy negatívum, a Goldman Sachs szerint ha nem tudnak év végéig megegyezni a jövőbeli kapcsolatokról, az a következő három évben 6 százalékot venne el a brit növekedésből, de még a németből is kihúzna 1 százalékot.

Ám hiába a sok kockázat, 2020-ban a részvénypiacoknak nincsen igazi alternatívája, erre a tőzsdék már ki is találtak egy új buzzwordot, TINA segít, vagyis there is no alternatives.

Amíg ugyanis laza a jegybankok monetáris politikája, a kötvénypiacon pedig nincs érdemi hozam, addig a legtöbb befektető a részvénypiacokon keres megtérülést. Ugyanakkor az már most figyelmeztető lehet, hogy 2019-ben a nagy tőzsdei áremelkedés csak 10 százalékban volt köszönhető a nyereségek emelkedésének, 90 százalékban pedig az értékeltség emelkedett, vagyis nem a cégek lettek jobbak, hanem a befektetők látták őket szebbnek.