Iowa után még egyértelműbb Donald Trump dominanciája

2024.01.16. 15:56

Január 15-én startolt el hivatalosan is az új amerikai választási ciklus, amikor Iowában a választók eldöntötték, kit szeretnének Joe Biden demokrata elnök republikánus kihívójának látni a november 5-i elnökválasztáson.

A választók döntése egyértelműbb nem is lehetett volna. Mint arról beszámoltunk,

Donald Trump a szavazók 51 százalékát győzte meg arról, hogy büntetőjogi eljárásai ellenére is ő a párt arca és vezére.

Trumpot a 2022 végén még a vele fej-fej mellett mért Ron DeSantis követte jócskán lemaradva, a szavazatok 21,2 százalékát bezsebelve, míg harmadik helyet az egykori amerikai ENSZ-nagykövet Nikki Haley szerezte meg a szavazatok 19,1 százalékával.

A másik két ismertebb jelölt, az előválasztástól időközben visszalépő szélsőjobboldali Vivek Ramaswamy 7,7 százalékot szerzett, míg az esélytelenek nyugalmával induló Asa Hutchinson a szavazatok mindössze 0,2 százalékát szerezte meg – még az országosan nem igazán mért Ryan Binkley is megelőzte.

Négy pontban magyarázzuk el az iowai kaukusz utáni erőviszonyokat, és hogy mit tudunk kiolvasni az eredményekből.

Donald Trump a Republikánus Párt – legalábbis Iowában

A iowai jelölőgyűlés egyértelműbb eredményt nem is hozhatott volna: Trump abszolút dominálta a mezőnyt, mindezt annak ellenére, hogy a megosztó politikus nem is kampányolt annyit, mint kihívói.

Egyrészt az ellene indított büntetőjogi eljárások miatt nem is tudta minden figyelmét Iowára szentelni, másrészt mivel kampánycsapata úgy mérte fel, hogy ezt a versenyt csak ő tudja elveszíteni, ezért például a vitákon részt se vett – sőt, még nehezítette is kihívóinak dolgát, hogy az első vita másnapján adta fel magát Georgiában, míg az utolsó vitával egy időben adott élő interjút a Fox Newsnak, hogy ezzel is elterelje a figyelmet ezen eseményekről.

Ugyan Trumpot magasan mérik országosan, és az államban is ő vezette a közvélemény-kutatásokat, Iowa jó erőfelmérő volt abból a szempontból, hogy a választók elidegenedtek-e tőle kétes ügyei miatt.

Utóbbira a válasz egy egyértelmű nem.

Az ellene induló Trump-ellenes jelöltek közül mindössze Asa Hutchinson maradt talpon az előválasztás elstartolása előtt – korábbi alelnöke, Pence még tavaly, a korábban Trumphoz lojális, ám a 2020-as novemberi választások majd a Capitolium ostroma miatt azóta őt keményen kritizáló Chris Christie az előválasztás előtt egy héttel függesztette fel kampányát –, és Hutchinsonnak még egyszázalékos eredményt sem sikerült elérnie.

Az utóbbi időben Haley mögé sorakoztak fel a Trump-ellenes jelöltek, azonban az egykori ENSZ-nagykövetnek még a második helyet sem sikerült megcsípnie.

Így az biztos, hogy kizárólagosan Trump-ellenes szólamokkal a Republikánus Párt jelenlegi szavazóit nem lehet meggyőzni.

Trump nyolc évvel ezelőtthöz képest még növelte is támogatói bázisát, az evangélikus keresztények többsége például rá szavazott – az etnikailag rendkívül homogén Iowában pedig a királycsináló szerepben ez a szavazói réteg van.

Ugyanakkor ez még nem jelenti azt, hogy Trump be is húzta az elnökjelöltséget – az 50 államból mindössze egyben szavaztak jelenleg, ráadásul a részvétel rendkívül alacsony volt még ahhoz képest is, ami a kaukuszokra jellemző, bár ez leginkább az időjárási viszonyok miatt volt így. Ennek ellenére ahhoz, hogy bárki is legyőzhesse Trumpot, rendkívüli eseménynek kellene történnie.

Ron DeSantis továbbra is versenyben maradt – egyelőre

Míg az este egyértelmű győztese a korábbi elnök, addig a többi elnökjelölt-aspiráns csalódott lehet az eredményeket illetően – és akkor még finoman fogalmaztunk. A befolyásos republikánus médiamogul, Rupert Murdoch médiabirodalma által a 2022-es félidős választások után még a párt jövőjének titulált floridai kormányzó 21,2 százalékos eredménye még jónak is számíthatna önmagában, azonban mindez eljelentéktelenedik Trump abszolút többsége mellett.

Emellett DeSantis eredménye amiatt is csalódást keltő, mert a legtöbb pénzt és energiát ő ölte az iowai kampányba.

DeSantis abban reménykedhetett, hogy egy jó eredménnyel lökést adhat egyre gyengébb kampányának, és csökkentheti a különbséget Trump és közte – ám ez nem sikerült, hiába voltak kampányeseményei az állam mind a kilencvenkilenc megyéjében.

A floridai kormányzó eredménye emellett azt is bizonyítja, hogy a Fox Newsnak nincs akkora befolyása a választói akaratra, mint azt szeretnék. A 2022-es félidős választások óta magasan DeSantis szerepelt legtöbbet a republikánusok iránt elfogult kábelcsatornán a jelöltek közül, ugyanakkor ez mit sem ért a napfényes állam vezetőjének.

A mostani csalódást keltő eredménye után pedig nehéz lesz megmentenie a már amúgy is többször döcögő kampányát – a szavazók mellett ugyanis már a donorok is elkezdtek kihátrálni kampánya mögül a tavalyi év végén.

Így DeSantis csak abba az utolsó szalmaszálba kapaszkodhat, hogy Trumpot jogi ügyei valahogyan elsodorják és akkor ő válhatná a párt elnökjelöltjévé. Ahhoz ugyanakkor életben kellene tartania kampányát, amire nem kizárólag Trump, hanem a közvélemény-kutatásokban őt olykor megelőző Nikki Haley is veszélyt jelent.

Nikki Haley még reménykedhet – legalábbis New Hampshire-ben

Annak ellenére, hogy a kaukusz előtti utolsó kutatásban Haley-t második helyre mérték, az egykori ENSZ-nagykövet és dél-karolinai kormányzó teljesítménye végül csak a harmadik helyre volt elegendő.

Haley ugyan már a kaukusz előtt csökkentette elvárásait Iowa kapcsán, és leginkább az azt követő New Hampshire-re fókuszált, azonban csakúgy, mint DeSantisnál, az ő eredménye is jelentéktelen Trump dominanciája mellett.

Ennek ellenére azért nyilván jobb eredményben reménykedett – a második helyet ugyanis egy szerény győzelemként is felfoghatta volna.

Ugyan Haley – helyesen – rámutatott, hogy az iowai kaukusz még nem dönt el semmit, ugyanakkor mostani eredményének vannak baljós jelei. Mint arra a New York Times politikai elemzője, Nate Cohn felhívta a figyelmet, Haley alapvetően jól teljesít a minél magasabban iskolázott területeken, azonban az alacsonyabb végzettségű körzetekben még a tíz százalékot sem éri el. Ha pedig valakit az egyetemi végzettséggel nem rendelkezők nem támogatnak, akkor teljesen esélytelen a versenyben.

Felkészül: New Hampshire

A republikánus előválasztás következő állomása New Hampshire lesz, ahol január 23-án ezúttal választással, nem pedig kaukusszal döntenek arról a párt szimpatizánsai, kit látnának szívesen Joe Biden kihívójaként november 5-én.

Ugyan az államban Nikki Haley jól teljesít a közvélemény-kutatásokban – jelenleg 28 százalékpontra mérik, ráadásul az időközben az előválasztástól visszalépő Chris Christie 12 százaléknyi támogatójának egy részére is számíthat –, azonban így is nehéz feladat előtt áll, ha le szeretné győzni Trumpot, aki ugyan az utóbbi időben vesztett támogatottságából az államban, ennek ellenére 44 százalékponton áll.

Ráadásul Ramaswamy visszalépésével még nőhet is a különbség Trump és Haley között.

A legrosszabb helyzetben egyértelműen Ron DeSantis van, akit tíz százalék alá mérnek a kutatásokban, ráadásul Iowában sem sikerült lendületet szereznie, így kampánycsapata egy nehéz hét után egy még nehezebbre készülhet fel.