Ők azok, akik eldönthetik, ki legyen a világ legnagyobb hatalommal rendelkező embere
További Fehér ház cikkek
- Ügyészek ellen emelne vádat Trump új igazságügyi miniszterjelöltje
- Soros György egykori jobbkeze lesz Donald Trump pénzügyminisztere
- Tömeges elbocsátásokat tervez Elon Musk az amerikai adminisztrációban
- Magyar származású főigazgatót nevezett ki Donald Trump
- Nem sokat teketóriázott Trump, bejelentette a legújabb miniszterjelöltjét
Ahogy Trump félelmetes előnyre tesz szert Nevadában, Arizonában és Georgiában – ezekben az államokban Biden nyert 2020-ban –, Wisconsin jelentősége megnőtt. Bidennek meg kell nyernie az összes demográfiailag hasonló államot, amelyeket korábban kék falnak neveztek: Pennsylvaniát, Michigant és Wisconsint. Ha máshol nem történik meglepetés, és Biden besöpörné ezt a három államot, valamint megnyerné Nebraska megosztott elektori szavazatainak egyikét– amire nagy az esélye –, akkor szűk elektori többséggel újraválasztanák.
A Wisconsinban kialakuló verseny részben azért figyelemre méltó, mert bonyolítja Trump sikerét a vidéki fehér szavazók körében. Ők jóval nagyobb arányt képviselnek Wisconsin választópolgárai között, mint bármely más államban, amelyet a pártoktól független elemzők 2024-ben számára megnyerhetőnek tartanak. Ugyanakkor Wisconsin vidéki fehér szavazói határozottan kevésbé republikánus érzelműek, mint a többi csatatérállamban – írja elemzésében a The Economist.
2020-ban Biden 24 százalékkal veszített Wisconsinban, míg országos összesítésben 43 százalékponttal. Pennsylvaniában és Michiganben Trump 44, illetve 31 százalékkal nyerte a vidéki fehérek szavazatait. A Marquette Law School nemrégiben végzett felmérése szerint Biden 2020-hoz képest némileg javított a wisconsini vidéki szavazók körében, bár ezt ellensúlyozta a külvárosiak körében tapasztalt visszaesés.
Progresszivista szolidaritás vagy kevesebb állam?
Wisconsin állam demokrata koalíciója jelentős mértékben a vidéki fehér szavazókra támaszkodik. Miért ilyen rugalmasak Wisconsin vidéki liberális szavazói? A legnyilvánvalóbb ok az állam történelme. Wisconsin a progresszív agrárpolitika bástyájaként ismert, amit Robert La Follette – a XX. század elején három cikluson át kormányzóként és három cikluson át szenátorként betöltött – karrierje példáz, aki a progresszív adózás és a vidéki területeken történő kormányzati beruházások mellett szállt síkra.
A wisconsini politikában ő és utódai – akik végül a Demokrata Párthoz vándoroltak – olyan „agrárprogresszívek támogatását nyerték el, akik szerint a kormány pozitív entitás, mert olyan dolgokat hozott számukra, mint a közművek és az autópályák” – mondja Barry Burden, a Wisconsin-Madison Egyetem politológusa. Ez a szemlélet pedig nem tűnt el. Mindennek megértéséhez szükséges tisztában lennünk azzal, hogy rendkívül leegyszerűsítve a demokraták – bár korántsem olyan mértékben, mint az európai szemszögből baloldalinak minősített pártok – az állami újraelosztás, így a társadalmi csoportok közötti szakadék enyhítésének hívei, míg a republikánusok számára sokkal fontosabb, hogy az állam minél kisebb mértékben szóljon bele az egyének dolgaiba.
Az államellenes populizmus felé fordulás 2010-ben kezdődött, ekkor volt a Tea Party mozgalom a csúcson. Abban az évben a republikánusok az állam mindhárom kormányzati ágának vezetését átvették, és Scott Walker lett a kormányzó, aki a közalkalmazottakat és a nekik adott nyugdíjat démonizálta. Ennek megértéséhez fontos megjegyeznünk, hogy az Egyesült Államokban nincs állami nyugdíjrendszer. A legtöbb ember nyugdíját nem az állam fizeti ki a többiek által aktuálisan befizetett adókból és járulékokból, hanem az élete során saját magánnyugdíjpénztárába befizetett összegekből és azok kamataiból kapja. Több tucat vidéki megye, amely korábban következetesen a demokratákra szavazott, támogatta őt. Amit Walker elültetett, azt Trump learatta.
Wisconsin progresszív hagyományai mellett azonban más tényezők is korlátozhatják a Trumpra leadott szavazatokat. Wisconsin területén szétszórtan vannak kisebb-nagyobb állami egyetemi kampuszok. Joe Biden a fiatalabb és a felsőfokú végzettségű vidéki szavazók körében teljesít a legjobban. Mivel az államban viszonylag kiegyensúlyozott a külvárosi és vidéki lakosság, valamint az egyetemi diplomások és a nem főiskolai végzettségű szavazók aránya, a polarizáció az elmúlt években szimmetrikus volt. Az elmúlt hat elnökválasztásból négy alkalommal a győztes jelölt előnye kevesebb mint egy százalékpont volt.
Biden legnagyobb problémája az, hogy a gazdaság és a bevándorlás terén – vagyis azokban a kérdésekben, amelyeket a vidéki szavazók a legfontosabbnak tartanak – siralmasan teljesít. A wisconsini vidéken, mint Amerika vidéki területeinek nagy részén, a problémák mélyen gyökereznek: csökken a népesség, lepusztultak az utcák, csökken az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, és egyre szűnnek meg a családi gazdaságok. A republikánusok ellenállása miatt Wisconsin egyike annak a tíz államnak, amely még nem terjesztette ki a Medicaidet – az Egyesült Államokban igencsak szerény állami egészségügyi ellátást – azokra, akiknek a jövedelme éppen csak a szegénységi küszöb fölé esik.
Az, hogy a vidéki fehér szavazók dühe általános lenne, talán túlzás. Azonban amikor Trump arról beszél, hogy Washingtonban eluralkodott a káosz, és joguk van dühösnek lenni, az rezonálhat a választókban.
Rovataink a Facebookon