Míg Trump Új-Mexikóban, addig Harris Arizonában tartott kampányrendezvényt csütörtökön, ahol az egybegyűlteknek azt mondta, a mostani életük legfontosabb elnökválasztása.
A kemény munka jó munka. A kemény munka örömteli munka. És ne tévedjünk, nyerni fogunk!
– fogalmazott a demokrata elnökjelölt, aki azt ígérte, harcolni fog a szavazókért úgy, ahogyan korábban ügyészként tett.
Az amerikai elnökválasztásról tudósító hírfolyamunk ma véget ért. A legfontosabb híreket itt olvashatja:
Már 62 millió amerikai adta le a szavazatát, hajszálnyival a demokraták mozgósíthatnak jobban.
A demokraták már elkezdtek egymásra mutogatni, mi lesz, ha Harris veszít.
A választás előtti utolsó gazdasági adatok se nem jók, se nem tragikusak, mindkét jelölt felhasználhatja érvként maga mellett.
A közvélemény-kutatások szerint Harrisnek hajszálnyi előnye van, de a fogadóirodák teljesen mást állítanak.
Capitoliumi rendőrség: Nem követhetjük el azt a kudarcot, mint négy éve.
Az amerikai hírszerzés szerint Oroszország már megpróbálhatott beavatkozni az elnökválasztásba.
Holnap tartsanak velünk ismét!
Megérkezett Wisconsinba Kamala Harris demokrata elnökjelölt, ahol a reptéren egy rögtönzött sajtótájékoztatót tartott az őt váró riportereknek.
Miután Trump tegnap este arról beszélt, hogy Liz Cheneynek és a „többi háborús uszítónak” magának kéne harcolnia, nem pedig másokat küldenie a csatatérre, Harrist megkérdezték, mit gondol Trump szavairól.
Ennek kizáró oknak kéne lennie. Bárki, aki az Egyesült Államok elnöke akar lenni, és aki ilyen erőszakos retorikát használ, nyilvánvalóan alkalmatlan arra, hogy elnök legyen
– véli Harris, aki szerint Cheney egy igazi hazafi, aki szerinte rendkívüli bátor volt, hogy az országot a párt fölé helyezte.
A demokrata elnökjelölt szerint Trump politikai ellenfeleit ellenségnek tekinti és egyre inkább bosszút szeretne állni. Ezután megismételte korábbi állítását, miszerint Trump szerinte mentálisan már instabil.
Trump tegnap este Tucker Carlsonnal tartott kampányrendezvényén beszélt arról, hogy Cheney egy háborús uszító, és a republikánus elnökjelölt kíváncsi, Cheney miként reagálna arra, ha puskát adnának a kezébe és egyszerre kilenc puska célozna rá.
Trump erről abban a kontextusban értekezett, hogy szerinte sok háborúpárti politikus nem harcolna a csatatéren, oda másokat küldenének.
Kamala Harris kampánystábja „teljes mértékben” úgy számol, hogy Trump még a választás estéjén győztesnek fogja hirdetni magát – tudósít róla a CNN.
Ez nem lehet meglepő, mert állandóan hazudik, és kétségeket akar szítani egy olyan vereséggel kapcsolatban, amelyre számít
– jelentette ki riportereknek egy Harris-kampányban dolgozó, aki hozzátette, Trump már a múltban is így tett és akkor kudarcot vallott. Már felkészültek erre és azon dolgoznak, hogy minden szavazatot megszámoljanak, függetlenül attól, hogy Trump és kampánycsapata mit fog csinálni.
Elárulták, hogy már 2020 óta összeállítottak egy jogi csapatot, akik a csatatérállamokban éjjel-nappal azon dolgoznak, hogy megvédjék a szavazókat, valamint Trump csapatát felelősségre fogják vonni, amennyiben 2020-hoz hasonlóan megpróbálják megváltoztatni az elnökválasztás végeredményét.
Szövetségi ügynökök azt állítják, Oroszország állhatott amögött a videó mögött, ami hamisan azt állította, hogy egy Haitiről származó férfi több szavazatot is leadott Georgiában az elnökválasztáson – számol be róla a Fox News.
Az FBI, a Hírszerző Közösség és a Kiberbiztonsági és Infrastruktúra-biztonsági Ügynökség közös közleményében arról írnak, hogy a jelenlegi információk, valamint korábbi tevékenységek alapján jutottak erre a következtetésre.
A közleményben emellett azt állítják, az oroszok egy olyan hamis videót is készítettek, amiben a Harris–Walz demokrata pároshoz köthető személy kenőpénzt fogad el, ugyanakkor ez is hamis.
Az amerikai hírszerzés arra számít, a választáshoz közeledve még több hamis videó és képek fognak terjedni a közösségi oldalakon, mivel Oroszország célja, hogy aláássa a választások tisztaságába vetett bizalmat és megosszák az amerikai választókat.
Donald Trump úgy tesz, mintha megértené a munkásokat és azokat a csatákat, amelyekkel nap mint nap szembesülnek
– írja új bejegyzésben Kamala Harris demokrata elnökjelölt.
Harris emellett arra kér mindenkit, ne dőljenek be neki, mivel Trump 400 millió dollár örökséggel alapozta meg életét.
A demokrata elnökjelölt kampányának visszatérő eleme, hogy republikánus ellenfelét ezzel vádolja – még kettejük vitáján is felhozta, hogy Trump szerinte 400 millió dollárt kapott ezüsttálcán, amire Trump akkor úgy reagált, annál jóval kevesebb pénzt örökölt.
A Capitoliumi Rendőrség Szakszervezete arra sürgeti a Capitoliumi rendőrséget, hogy minden lehetőségre készüljön fel a választás napjára – tudta meg az ABC.
Gus Papathanasiou, a Capitoliumi rendőrség szakszervezetének az elnöke közleményben szólította fel arra a rendőrséget, hogy készüljenek fel nemcsak a november 5-i választásokra, hanem január 6-ára, amikor az újonnan megválasztott Kongresszus közös ülésen fogadja el az elektori szavazatokat és szentesíti a következő elnök megválasztását, valamint az új elnök január 20-i beiktatására.
Papathanasiou szerint nem követhetik el azt a kudarcot, mint négy éve.
A szakszervezet elnöke azt ígérte, tisztjeik védeni fogják a Capitoliumot, a Kongresszus tagjait és az ő személyzetüket. Emellett reményét fejezte ki aziránt, hogy az amerikaiak tiszteletben tartják a bűnüldöző szervek munkáját és engedni fogják, hogy minden szavazatot biztonságban fognak majd tudni megszámolni.
A választásainkon nincs helye az erőszaknak
– zárta közleményét.
2021. január 6-án Trump-szavazók rohamozták meg a Capitoliumot, hogy így akadályozzák meg Joe Biden elnökké szentesítését a Képviselőház és a Szenátus közös ülésén.
Akkor öten vesztették életüket, miközben több mint 140 rendőr sérült meg a közelharcok során.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Donald Trumpot támogató Elon Musk nemrégiben bejelentette, hogy naponta egymillió dollárt fog kisorsolni Pennsylvaniában a regisztrált szavazók közül.
Pennsylvania főügyésze szerint ugyanekkor Musk pénzosztása illegális, ezért eljárást indított a milliárdos programjával szemben az államban, viszont
Musk azzal védekezik, hogy ezzel a szólásszabadsághoz való jogát sérti, és valójában csak egy álindokkal próbálja leállítani azt.
Musk ügyvédjének pénteki beadványban azt szeretnék elérni, hogy Pennsylvania helyett szövetségi bíróság döntsön az ügyben, mivel szerinte Pennsylvania főügyésze személy szerint gyűlöli őt.
A többek között X közösségi oldal tulajdonosának pénzosztása egyébként nem biztos, hogy legális, mivel több jogi aggály is felmerült azzal kapcsolatosan. Ennek ellenére Musk folytatta tovább programját, immáron már második hete.
November 1-jén jelentette meg új, egyben az idei elnökválasztásra utolsónak szánt reklámját a Donald Trump kampányát támogató politikai szervezet, a Make America Great Again Inc.
A Politiconak a szervezet elnöke elmondta, hogy kábeltévén és streaming szolgáltatókon is fogják sugározni az egyperces reklámot, szombaton és vasárnap amerikai foci mérkőzések szüneteiben, de még hétfőn és kedden is láthatják majd a reklámot.
A reklám egy 9/11-es terrortámadásokról készült felvétellel kezdődik, ahogy az elsősegélynyújtók reagálnak. „Amikor lent vagyunk, felemelkedünk. Megjavítjuk, ami eltört, meggyógyítjuk a sérülteket, megmentjük az elveszetteket. Nincs túl nagy kihívás az amerikai szellem számára.” – mondja a narrátor a reklám alatt, miközben a 9/11-es terrortámadás mellett a déli határon belépő migránsokról és lövöldözésekről vágnak be vágóképeket.
A reklám szerint a határ, a gazdaság és a biztonság négy év óta sokat romlott és Kamala Harris alatt veszélyesebbé vált az élet.
Amit Kamala eltört, én megjavítom
– zárul Donald Trump Új-Mexikóban elmondott kijelentésével a reklám.
Közösségi oldalán számolt be Orbán Balázs, Orbán Viktor magyar miniszterelnök politikai igazgatója, hogy csütörtökön ő is részt vett Donald Trump republikánus elnökjelölt arizonai rendezvényén, ahol az egykori elnökkel Tucker Carlson beszélgetett.
Orbán a bejegyzésében azt írta,
Béke, határvédelem és gazdasági fejlődés – ez az új amerikai program. Jó volt mindezt élőben is látni és hallani, illetve az amerikai–magyar szövetséget erősíteni
– fogalmazott, aki bejegyzését azzal zárta, „Hajrá, Elnök úr! Egy európai ország biztosan Ön mögött áll!”
A héten Orbán Viktor is sok szerencsét kívánt Donald Trumpnak.
Három nappal azután, hogy Donald Trump szavazóit szemétnek nevezte Joe Biden amerikai elnök, pénteken a Pennsylvania államban található Philadelphiába utazik, hogy egy beszédet tartson – a választás előtt vélhetően az utolsót.
A Politico szerint az elnök leginkább arról fog beszélni, hogy karrierje során mennyire támogatta a szakszervezeteket, és ezzel, valamint pennsylvaniai származásával próbál lendületet adni alelnöke, Kamala Harris kampányának.
Biden legutóbbi bakija egyébként sokba kerülhet Harrisnek.
Az elnök ugyanis azután jellemezte szemétként Trump szimpatizánsait, hogy Trump Madison Square Gardenben tartott gyűlésén egy humorista úszó szemétszigetnek nevezte az Amerikához tartozó Puerto Rico-t, ami felháborodást váltott ki a latino szavazók egy nagy csoportjánál és a demokraták körében.
Azonban Biden kijelentése után a narratíva és a médiafigyelem nem a Trump-gyűlésen elhangzottakra, hanem az amerikai elnökre irányult. Ráadásul a Fehér Ház Biden beszédének a leiratát is módosította, hogy megpróbálják azt megmagyarázni, hogy nem Trump szavazóira, hanem a szavazóinak a véleményét gondolja szemétnek.
Trump Biden kijelentését kihasználva a héten egy szemetesautóval is pózolt, valamint azt állította, az elnök 250 millió amerikait sértett meg.
Mint korábban írtuk, a várthoz képest jóval alacsonyabb, 90 ezer helyett mindössze csak 12 ezer új munkahelyet töltöttek be októberben, viszont mind a bérek az infláció feletti mértékben nőttek, valamint a 4,1 százalékos munkanélküliségi ráta is rendkívül alacsony, így a választás előtti utolsó gazdasági adatokat mindkét jelölt saját fegyverként használhatja.
Ez nem nagy meglepetésre így is történt: Trump szóvivője, Karoline Leavitt közleményben jelentette be,
Ez a munkahelyi jelentés katasztrófa, és végérvényesen felfedi, hogy Kamala Harris milyen alaposan összetörte a gazdaságunkat
– fogalmazott, majd rövid közleményét úgy zárta, hogy ezt majd Trump elnök ki fogja javítani.
Ezzel szemben Joe Biden amerikai elnök közleményében úgy fogalmaz,
Ötven év óta a mi adminisztrációknál a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, gazdaságunk többet nőtt, mint bármely elnöki ciklus ebben az évszázadban. A bevételek 4000 dollárral magasabbak az árakhoz képest, és az infláció közel 2 százalékos célértékre esett vissza.
Így az egyetlen kérdés a jelentés kapcsán, hogy mely jelölt lesz képes azt minél jobban felhasználni a saját narratívájának az építésére.
Donald Trump alelnökjelöltje, J.D. Vance közösségi oldalán reagált arra, hogy a Marist közvélemény-kutató cég új kutatása szerint hibahatáron belül Kamala Harris vezet három északi csatatérállamban, Michiganben, Pennsylvaniában és Wisconsinban.
2022-ben Marist döntetlenre mérte az ohiói szenátusi versenyemet. Végül több mint 6 százalékponttal nyertem – kezdi bejegyzését Vance, aki ezután úgy folytatja,
Fejezzük be a közvélemény-kutatásokon való aggódást és menj el szavazni! 100 százalékig biztos vagyok benne, hogy megvannak a választóink a győzelemhez
– fogalmazott Trump alelnökjelöltje, aki végül gondolatát azzal zárta, hogy a következő négy napban keményen kell dolgozniuk.
A Fox & Friends reggeli beszélgetőműsor vendége volt Brian Kemp, Georgia republikánus kormányzója.
Kemp többek között beszélt arról, hogy az államában a szavazásra jogosultak több mint 50 százaléka, 3,6 millióan már leadta a szavazatát.
Úgy gondolom, hogy a lelkesedés és az energia jelenleg a mi oldalunkon van, legalábbis Georgiában – véli.
Nekünk kell nyernünk, nem csak az elnökválasztáson, hanem lentebbi szinteken is. Törvényhozói többségünk veszélyben van a Georgia államházban. Segítenünk kell a veszélyes helyzetben lévő jogalkotóknak, emiatt nagy részvételre van szükségünk
– fogalmazott Kemp.
Georgia, csakúgy mint négy éve, idén is kiemelkedik a csatatérállamok közül, hiszen Trump végső győzelméhez a legegyszerűbb út Georgián és Pennsylvanián vezet.
Mint arról beszámoltunk, október 31-én Arizonában Donald Trump beszállt Liz Cheney korábbi republikánus képviselőnőbe, miszerint ő háborúpárti, és mit szólna ahhoz, ha ő rá mutatna kilenc puska.
A CNN-nek a Trump-kampánystáb szóvivője, Karoline Leavitt úgy pontosította a republikánus elnökjelölt kijelentését, hogy az arról értekezett, Cheney szívesen kezd háborúkba.
Trump elnök világosan kifejtette, hogy az olyan háborús uszítók, mint Liz Cheney, nagyon gyorsan indítanak háborút és küldenek más amerikaiakat harcolni, ahelyett, hogy maga indulna a csatába
– fogalmazott a rövid közleményében a szóvivő.
Több média egyébként Trump kijelentését úgy értelmezi, hogy még harciasabb és erőszakosabb lett a republikánus elnökjelölt retorikája. Cheney korábban úgy reagált Trump szavaira, hogy a diktátorok így pusztítanak el szabad nemzeteket és halálosan fenyegetik azokat, akik nem értenek vele egyet.
Mint arról nemrég beszámoltunk, egy friss közvélemény-kutatás szerint hibahatáron belül Kamala Harris vezet három kulcsfontosságú csatatérállamban, ami ha valósággá válna, a demokrata elnökjelölt lenne az Egyesült Államok következő elnöke.
Ugyanakkor a fogadóirodák ennél sokkal simább versenyre számítanak – Harris helyett pedig szerintük Trump lesz a befutó.
Míg országosan Harris mindössze 1,3 százalékponttal vezet, addig a fogadóirodák Trump győzelmét 67 százalékpontra teszik, Harrisét 33 százalékpontra.
Mivel sok amerikai nem igazán bízik a médiában és a közvélemény-kutatásokban, ezért sokan inkább a fogadóirodák oddsait tartják mértékadónak – ez alapján Trumpnak nagy előnye lehet, de ez lehet, hogy abból fakad, hogy többek fogadnak rá, és sokan azt gondolják, hogy 2016-hoz és 2020-hoz hasonlóan a közvélemény-kutatások alulmérik az egykori elnök támogatottságát.
A jelöltek kampányai mellett a választás szempontjából legalább ennyire fontosak, hogy a párt politikusai mit nyilatkoznak a nyilvánosságban.
Debbie Dingel demokrata politikus a CNN reggeli műsorának nyilatkozott, ahol a 70 éves politikusnő elmondta, hogy
soha nem látott még ilyen szoros választást.
Dingel 2016-ban azzal szerzett országos hírnevet, hogy Clintont több ízben is figyelmeztette, hogy akár el is veszítheti az ő hazai államát, Michigant – végül ez így is történt.
A képviselőnő a CNN-nek elmondta, hogy a mostani választás mozgósítási verseny. Emellett elmondta, Harris szerinte sokat tett Michiganért, és szerinte a jelenlegi alelnök jól áll az afroamerikai szavazókat tekintve, valamint a héten a latino szavazók is motiváltabbá váltak.
Ugyanakkor Dingel szerint még sok a tennivaló november 5-éig, és Trump is sokat tesz azért, hogy 2016 után ismét megnyerje Michigant – mint korábban írtuk, a mai nap két kampánygyűlést is tart az államban.
November 1-jén, pénteken jelent meg az utolsó hivatalos jelentés az amerikai gazdaságról a választás előtt, ami jócskán elmaradt a várttól – számol be róla többek között az ABC.
A várt 90 ezer új munkahely helyett csak 12 ezer új állást töltöttek be, azonban a munkanélküliségi ráta még mindig alacsony, mindössze 4,1 százalék.
Az adatok nem teljesek, részben az októberi hurrikánok, valamint a munkássztrájkok miatt hiányosak: aki ugyanis nem kapott fizetést a kutatás elkészültekor, őt nem számolták be.
Ugyanakkor a szeptemberi 254 ezer új munkahely helyett a mostani 12 ezer elég alacsony,
azonban a fizetések növekedése októberben is magasabb volt az inflációnál – a fizetések 4 százalékkal nőttek, míg az infláció 2,4 százalékos volt.
A csatornának megszólaló szakértő szerint a munkások és a cégek jelenleg sok államban a hurrikánok utáni helyreállítással vannak elfoglalva.
Szerdán egyébként az elmúlt három hónap GDP-adatait is közölte, ami azt mutatta, hogy a szeptemberrel bezárólag az utóbbi három hónapban az amerikai GDP 2,8 százalékkal növekedett.
Az új munkahelyek alacsony számát vélhetően Donald Trump és a republikánusok fel tudják arra használni, hogy a Biden-adminisztráció gazdasága nem teljesít túl jól, míg Harris a GDP-növekedés mellett a fizetések emelkedését is felhozhatja, miszerint a demokrata szakpolitikák működnek.
A Marist Poll új közvélemény-kutatást közölt, amelyben az északi, ún. demokrata „kék fal” államait vizsgálta a csatatérállamok közül: Pennsylvania mellett Michigant és Wisconsint.
A kutatás szerint a választáson valószínűleg részt vevők körében Harris vezet 51:49 arányban Michiganben, míg Wisconsinban 50:48, Pennsylvaniában pedig 50:48 arányban Trumppal szemben – igaz, egyrészt mindhárom államban Trump hibahatáron belül van, ráadásul a kutatás megjegyzi, hogy más jelölteket nem vizsgált, már pedig Michiganben a zöldpárti Jill Steinre is lehet szavazni.
Egyébként amennyiben a választáson e három államot behúzná Harris,
akkor mindegy, hogy a további négy csatatérállamban mi lesz a végeredmény, Harrisnek meglenne a győzelemhez szükséges 270 elektori szavazat.
Azonban, mint írtuk, a kutatás egyrészt csak a két jelölt pillanatnyi támogatottságát vizsgálta, ráadásul a közvélemény-kutatások 2016-ban és 2020-ban is alulmérték Trumpot, aki a kutatás 3,3 százalékos hibahatárán belül áll Harrisszel szemben.
Ahhoz, hogy Harris győzzön, a legkönnyebb útja, ha e három államban győzne, míg Trump legegyszerűbben úgy tudja megugrani a győzelemhez szükséges 270 elektori szavazatot, ha 2020-hoz képest Pennsylvaniában, valamint Georgiában ezúttal ő győzne, de a végső győzelméhez a most vizsgált három állam egyikét mindenképp meg kell nyernie.
Emiatt nem véletlen, hogy mindkét jelölt ezen államokban fog kampányolni a mai nap folyamán.
Joe Biden amerikai elnököt, valamint vele együtt Kamala Harris alelnököt Michiganben többen is kritizálják, amiért a Biden-adminisztráció továbbra sem harcolt ki tűzszünetet a Közel-Keleten, és a Gázai övezetben továbbra is folytatódik az Izraeli Védelmi Erők inváziója, ami miatt már több mint negyvenezer palesztin vesztette életét a harcok során.
A demokrata előválasztás során az államban emiatt több mint százezren, az előválasztáson részt vevők 13 százaléka szavazott tiltakozásból arra, hogy az állam delegáltjai Biden helyett majd szabadon dönthessenek amellett, kit támogatnak majd a demokrata jelölőgyűlésen – ugyan ez csak egy szimbolikus tett volt, de egy erős jelzés a baloldali, valamint muszlim demokrata szavazók részéről, hogy nem értenek egyet a Biden-adminisztráció Izrael-politikájával.
Ráadásul Michiganben több muszlim vezető Trumppal egy színpadon állva biztatta támogatásáról a volt elnököt a demokrata alelnök ellenében,
mivel szerintük Trump a háborúellenes álláspontjával hamarabb véget vetne a harcoknak a Közel-Keleten is.
Michigan egy fontos csatatérállam, ahol akár Trump győzelmét is jelentheti, amennyiben a demokraták baloldali, valamint muszlim szavazói inkább otthon maradnak, ahelyett, hogy Harrisre szavaznának.
Csütörtökön ezért az egykori demokrata elnök, Bill Clinton Michiganben járt, ahol arra kérte a választókat, hogy szavazzanak Harrisre.
Azonban Clinton beszédének a hatása lehet, hogy inkább kontraproduktív lesz.
Clinton ugyanis először arról beszélt, hogy hibának tartja, hogy valaki a Biden-adminisztráció miatt nem szavaz Kamala Harrisre, majd pedig arról beszélt, Izrael támadása jogos a Hamász terrorszervezet ellen a Gázai övezetben.
Megértem, hogy fiatal palesztinok és arab amerikaiak itt, Michiganben azt gondolják, hogy túl sok ember halt meg. Megértem. Mennyi [halálozás] elég ahhoz, hogy megbüntessék őket [a Hamászt] azért a szörnyűségért, amit tettek?
– fogalmazott Clinton, aki ezután azt állította, hogy az október 7-i terrortámadás során olyan izraelieket öltek meg, akik a leginkább támogatták a kétállami megoldást, valamint palesztinbarátok voltak.
Clinton ezután azt kérdezte az egybegyűltektől, ők miként reagáltak volna, ha az ő családtagjaikat gyilkolják meg október 7-én, majd pedig azzal vádolta meg a Hamászt, hogy őket nem érdekli a palesztinok sorsa, csak izraelieket akartak gyilkolni. Szerinte pedig az izraeliek hamarabb voltak a területen, mint hogy az arab vallás megalakult volna.
Clinton beszédét úgy zárta, szerinte Harris tud békét teremteni a Közel-Keleten.
Ezzel lényegében azt állította, hogy Izrael támadása jogos volt, amivel nem valószínű, hogy az arab amerikaiakat épp Harris támogatására tudja rábírni.
A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint az arab amerikaiak 45 százaléka Donald Trumpra fog szavazni Michiganban, 43 százalékuk Harrisre, 8 százalékuk pedig a zöldpárti Jill Steinre.
Noha az amerikai baloldalon el sem tudják képzelni, mégsem árt megnézni, mi is történne abban az esetben, ha négy év demokrata kormányzás után ismét republikánus színeket öltene a Fehér Ház. Cikkünkben megvizsgáltuk, mi jöhetne Kamala Harris veresége után.
Hogyan lett ügyész, majd később politikus és alelnök Kamala Harris, akinek keresztnevei – Kamala Devi – lótuszt és istennőt jelentenek? Portrénk a demokraták elnökjelöltjéről.
Mint arról hajnalban beszámoltunk, csütörtökön a jelöltek inkább a déli államokban kampányoltak: Trump többek között Új-Mexikóba és Arizonába látogatott el, míg Kamala Harris Arizona mellett Nevadában járt.
November elsején ugyanakkor a napfényes dél helyett északnak és keletnek veszik az irányt a jelöltek:
2020-ban Donald Trump mindössze húszezer szavazattal maradt el Joe Bidentől Wisconsinban, míg Michiganben több mint százötvenezer szavazattal. Észak-Karolinát ugyanakkor megnyerte, közel hetvenezer szavazattal többet szerzett.
Mint arról beszámoltunk, csütörtök este Donald Trump republikánus elnökjelölt beleszállt Liz Cheney egykori republikánus képviselőnőbe, amiért Cheney nyíltan Kamala Harris mellett áll ki – a képviselőházban egykoron harmadik legfontosabb pozíciót betöltő republikánus még közös kampányrendezvényt is tartott a demokrata elnökjelölttel.
Azonban Trump szavait nem hagyta szó nélkül Cheney sem, miután Trump azt ajánlotta, mi lenne, ha Cheney-re több puskával céloznának.
A diktátorok így pusztítják el a szabad nemzeteket. Halálosan fenyegetik azokat, akik ellenük szólnak. Nem bízhatjuk hazánkat és szabadságunkat egy kicsinyes, bosszúálló, kegyetlen, ingatag emberre, aki zsarnok akar lenni
– írta közösségi oldalán az egykori republikánus képviselő, aki bejegyzését a „Nőket nem hallgattatják el” és a „Szavazz Kamalára” hashtagekkel zárta.
Cheney egyike volt azon 11 republikánus képviselőnek, akik a Capitolium ostroma után megszavazták a Trump ellen indított második impeachmenteljárást, valamint maga is részt vett a január 6-i eseményeket vizsgáló bizottság munkájában.
Csütörtök este egy tévéműsorban beszélt az elnökválasztásról Steve Cohen demokrata képviselő, aki aggódik amiatt, hogy amennyiben Trump veszít, akkor ismét vér folyhat – tudósít róla a The Hill.
Szerintem Kamala legalább 5-6 millió szavazattal többet fog kapni, és azt hiszem, ő fog győzni az elektori kollégiumban is. De szerintem Trump nem fog megállni soha – fogalmazott Cohen, aki úgy látja:
[Trump] ismét azt fogja mondani az embereknek, hogy menjenek a Capitoliumba, ha azt szeretnék, hogy megmaradjon az ország, és harcoljanak pokolian. Van némi aggodalom, hogy vér folyhat
– zárta gondolatát a demokrata képviselő.
Donald Trump 2020-ban, de 2016-ban is azt állította, hogy a demokraták csaltak a választás során. Négy évvel ezelőtt csapata több ízben is bírósághoz fordult, azonban a bíróságok sorra utasították vissza beadványaikat, mert azok gyenge lábakon álltak.
Ráadásul jogi csapatából például Sidney Powell bűnösnek vallotta magát Georgiában az elnökválasztás eredményének megváltoztatására tett kísérlete miatt, míg Rudy Giulianit többek között rágalmazásért ítélték el, amikor azt állította, hogy Georgiában három szavazatszámláló csalta el Bidennek az elnökválasztást, a Dominion szavazógépeket pedig úgy kalibrálták, hogy a Trumpra adott szavazatokat egyszerűen Joe Bidenre leadott szavazatként rögzítette – mindegyik állítás hamis.
Idén a republikánus elnökjelölt választóit azzal akarja szavazásra buzdítani, hogy ha túl nagy előnnyel nyer, akkor a demokraták nem tudják elcsalni a választást.
A héten egyébként arról beszélt (tévesen), hogy Új-Mexikóban eddig kétszer győzött, valamint szerinte ha Isten számolná a szavazatokat, még az egyébként erős demokrata bástyának számító Kaliforniában is győzne, emiatt sokan tartanak attól, hogy Trump 2020 után idén sem fogadná el a választások eredményét, ha nem ő győzne, míg mások amellett érvelnek, hogy nem kell szó szerint értelmezni Trump szavait.
Donald Trump republikánus elnökjelölt csütörtökön többek között az Arizonában található Glandale-ben kampányolt, ahol Tucker Carlson egykori Fox News-os műsorvezető kérdezte különböző dolgokról.
Carlson megkérdezte, mi a véleménye arról, hogy a republikánus Liz Cheney a Kamala Harris melletti szavazásra buzdít.
Ő egy radikális háborúpárti. Állítsuk oda egy puskával úgy, hogy közben kilenc puska lő rá, jó? Lássuk, mit érez azzal kapcsolatban, amikor a fegyverek az arcára mutatnak
– fogalmazott Trump aki abban a kontextusban értekezett erről, hogy szerinte sok háborúpárti politikus nem harcolna a csatatéren, hanem oda másokat küldenének.
A CNN tudósítása szerint egyébként a republikánus elnökjelölt többször is nagyon butának, hülye embernek és baromnak nevezte az egykoron a szövetségi Képviselőházban a harmadik legfontosabb pozíciót betöltő republikánus politikusnőt.
Cheney egyébként a párton belül az egykori elnök egyik legnagyobb kritikusa volt a Capitolium ostroma után – többek között Cheney részt vett a január 6-át vizsgáló képviselőházi bizottság munkájában, és megszavazta a Trump elmozdítását célzó második impeachmenteljárást is.
Trump a Carlsonnal tartott beszélgetése során kitért arra is, eddig miért nem nevezte meg kabinettagjait. Mint mondta,
Trump először meg szeretné nyerni a választást, majd ezután foglalkozik a kabinetjének az összeállításával.
Ezzel egyébként a CNN információi szerint Trump azt veszélyezteti, hogy esetleges győzelme esetén sikeres és békés legyen a hatalomátadás és -átvétel. Igaz, Trump 2016-ban is később látott neki az átmenetet levezénylő csapatának összeállításával, ez pedig nem okozott problémát, hogy január 20-án beiktassák Amerika 45. elnökének.
A héten Donald Trump egy kampánygyűlésen elmondott nyilatkozatát nagyon felkapták az amerikai médiában: Trump ugyanis szerdán a Wisconsinban található Green Bayben kijelentette, ő már pedig akkor is meg akarja védeni a nőket, ha az akár tetszik nekik, akár nem.
Harris csütörtökön egy wisconsini gyűlésen riportereknek arról beszélt, Trump nyilatkozata nemcsak a nőkre, hanem mindenkire sértő. Közösségi oldalára pedig azt írta,
Donald Trump úgy gondolja, neki kellene döntenie arról, hogy mit kezdjen a [nők] testével. Akár tetszik nekik, akár nem.
Trump a nyilatkozatával egyébként a női szavazók felé próbált nyitni, amikor kijelentette, hogy meg fogja őket védeni az illegális migránsoktól, valamint azon országoktól, amelyek rakétatámadást akarnak az Egyesült Államok ellen végrehajtani. Azonban szóhasználata sokakból ellenszenvet váltott ki.
A republikánus elnökjelölt egyébként jócskán le van maradva Harristől a női szavazók körében: az IPSOS ABC-nek elkészített kutatása szerint az amerikai nők 56 százaléka szavaz Harrisre, míg csak 42 százalékuk Trumpra. A férfiaknál viszont jelenleg Trump áll jobban: a kutatás szerint a férfiak 51 százaléka szavaz a republikánus jelöltre, míg 45-en a demokrata jelöltre.
Az idei elnökválasztás jóval szorosabb lesz, mint ami négy évvel ezelőtt volt – a közvélemény-kutatások szerint a két jelölt között országosan a különbség mindössze 1,3 százalékpont, ugyanakkor hol egyik, hol a másik jelölt előnyét mérik.
Emiatt jelenleg bármi lehet a vége: elképzelhető, hogy a demokrata Kamala Harris győz, de az is, hogy 2016 után Donald Trump újabb választáson győz.
Azonban a demokraták már elkezdték keresni a felelősöket arra az esetre, ha Harris fog veszíteni.
A The Hillnek név nélkül nyilatkozó demokrata tanácsadók és politikusok egy része Harrist okolja, amiért szerinte kampányával nem tudja eljuttatni az üzeneteket a választókhoz, leginkább a gazdaság kapcsán.
De vannak olyanok, akik szerint Harris győzelmét leginkább Joe Biden kései visszalépése hátráltatja,
mivel szerintünk Biden túl sokat várt a döntésével. Ráadásul az elnök épp a napokban okozott nehézséget alelnökének, amikor Donald Trump szavazóit szemétnek nevezte, amivel a Trump-kampánycsapat hatalmas segítséget kapott, hogy átfordítsák a „szemétnarratívát” a demokratákra – vasárnap ugyanis még a közvélemény azzal foglalkozott, hogy Trump gyűlésén egy humorista úszó szemétszigetként jellemezte Puerto Ricót.
Bident emiatt azért is előre a lehetséges vereség okának tartják, mert kora ellenére úgy döntött, hogy 2020 után idén is nekifut az elnökválasztásnak, azonban mentális képességeinek hanyatlása miatt erre már alkalmatlan volt – így a pártnak lényegében előválasztás nélkül kellett Biden mögé beállnia, majd a visszalépése után az általa javasolt Harris mellé felsorakozniuk. Donald Trump és a republikánusok egyébként Biden visszalépése miatt puccsal vádolták meg a demokratákat.
Ezenkívül vannak olyanok, akik szerint Harris rosszul döntött, hogy Minnesota kormányzóját, Tim Walzot választotta alelnökjelöltjének, nem pedig Josh Shapirót, aki kormányzóként népszerű saját államában, az elnökválasztás kapcsán kritikus Pennsylvaniában.
Josh Shapiro, Pennsylvania kormányzója visszautasította a republikánus alelnökjelölt, J. D. Vance állítását, amelyben az ohiói szenátor a közösségi platformon közzétett bejegyzésében azt állította, hogy a Bucks megyében kialakult hosszú sorok miatti szavazók elküldése választási csalás.
Ez csak egy újabb f*szság J. D. Vance-től
– mondta Shapiro a Fox Newson Bret Baier műsorában arra a kérdésre reagálva, hogy a korai választás során miért küldték el a nap végén sorban várakozó szavazókat Bucks megyében.
Ne feledje, Bret, a [választási] rendszerünket a 67 megyénkben republikánus és demokrata választási jegyzők irányítják. Ezt pedig egy republikánus felügyeli – mondta Shapiro demokrata kormányzó.
Úgy gondolom, mindenkinek egy mély lélegzetet kellene vennie, és meg kell értenie, hogy pennsylvaniai társaink irányítják ezeket a választásokat, és ismét egy szabad és tisztességes, fair és biztonságos választásunk lesz
– zárta gondolatát Shapiro, aki hozzátette, hogy a problémát legálisan oldották meg.
Miután múlt hét vasárnap Donald Trump New York-ban, a Madison Square Gardenben tartott rendezvényén egy humorista úszó szemétszigetként jellemezte Puerto Rico-t, több latino vagy egyenesen Puerto Rico-i híresség állt ki Kamala Harris mellett.
Ilyen például Jennifer Lopez énekesnő is, aki csütörtök este a demokrata elnökjelölttel együtt kampányolt Las Vegasban.
Lopez felszólalásában beszélt Puerto Rico-i származásáról, és hangsúlyozta a nők fontosságát a mostani választáson.
Hiszek a nők erejében. A nőknek megvan a hatalmuk, hogy változást hozzanak ezen a választáson
– fogalmazott Lopez a CBS tudósítása szerint, aki visszautasította Tony Hinchcliffe humoristát és megjegyzéseit is.
Rica nélkül nem is lehet leírni az American-t – mondta az énekesnő, aki felszólalását úgy zárta,
Ez a mi országunk is.
A kritikusai szerint rasszista vicc egyébként sokba kerülhet Donald Trumpnak: az egyik kritikus csatatérállam, Pennsylvania 13 millió lakosa közül több mint félmillióian Puerto Rico-i felmenőkkel rendelkeznek – négy évvel ezelőtt Biden kevesebb mint 80 ezer szavazattal szerzett többet Trumpnál az államban.
Mindössze öt nappal a választás vége előtt egy újabb Trump-ellenes szobor bukkant fel az Egyesült Államokban.
A legutóbbi szobrot csütörtökön állították fel az egyik legkritikusabb csatatérállamban, Pennsylvaniában található Philadelphiában – számol be róla a helyi The Philadelphia Inquirer.
A szobor közel tizenkét méter magas és az egykori elnököt meztelenül ábrázolja.
Az Inquirer szerint az elmúlt hónapban a szobor Las Vegasban, Detroitban és Phoenixben is felbukkant – mindhárom város csatatérállamokban található, ahol az elnökválasztás kimenetele el fog dőlni.
A helyi republikánus pártszervezet arra kérte a rendőrséget, azt bontsák el.
Someone has constructed a naked 50 ft statue of Donald Trump on Kensington Ave in Philly. Big police presence here. pic.twitter.com/9mwSDodA1D
— Julia Terruso (@JuliaTerruso) October 31, 2024
Rovataink a Facebookon