Klímaváltozás? Ugyan már! Így nézhet ki Donald Trump második ciklusa

Donald Trump megválasztott amerikai elnök a kampánya során Amerikát úgy festette le, hogy az hanyatlik, szövetségesei és más országok kifosztják, emiatt amit szerinte Joe Biden és Kamala Harris tönkretett, azt majd ő megjavítja. A kampányban többször is beszélt arról, hogy megválasztása esetén mik lesznek elnökségének első napjaiban a prioritások, többek között a bevándorlás, a külkereskedelem vagy a külpolitika kapcsán. Trump 2017-hez képest ráadásul jóval felkészültebben és tapasztalattal tér vissza a Fehér Házba, ami segítheti abban, hogy e terveit meg is valósítsa.

November 5-én ért véget az amerikai elnökválasztás, ahol a vártakhoz képest egyáltalán nem volt szoros a verseny a megválasztott Donald Trump és Kamala Harris között. Trump ugyanis a hét csatatérállamból immáron biztosan megnyert hatot, ahogy az utolsó, jelenleg még ki nem hirdetett Arizonában is vezet.

Emellett Trump országosan is több szavazatot kapott, mint Harris, ami karrierje során eddig még egyszer sem történt meg – a 2016-os győzelme során is Hillary Clinton több szavazatot kapott, ahogy 2020-ban Joe Biden is.

Trump így 2025. január 20-án visszatér a Fehér Házba, ugyanakkor második ciklusa több okból kifolyólag is más lesz, mint az első volt.

2017-hez képest jóval szervezettebb lesz Trump csapata

Nyolc évvel ezelőtt Trump úgy kezdte meg elnökségét, hogy arra nem volt teljesen felkészülve: sok pozícióra nem is volt embere, ahogy konkrét kidolgozott tervvel sem rendelkezett, hogy elnökként miket szeretne megvalósítani, és mik legyenek a prioritások.

Ugyan Trump azt állította, hogy nem ismeri a Project 2025-ot, azonban egyrészt saját elnöki programja is sok helyen átfedésben áll a Heritage Foundation által szerkesztett lehetséges kormányprogrammal, másrészt annak egyik legfontosabb pillére egy adatbázis a lehetséges politikai kinevezettekről – ha a teljes projektet nem is fogja megvalósítani, az valószínű, hogy az adatbázisban szereplő nevek közül kerülnek ki majd adminisztrációjának tagjai.

Trump már el is kezdte összeállítani a békés hatalomátvételt lebonyolító csapatát, és a közeljövőben megkezdik a lehetséges minisztereknek a meghallgatását is.

Az pedig már biztos, hogy 2017-hez képest jóval szervezettebb lesz Donald Trump Fehér Háza, hiszen már a kampánya is jóval rendezettebb volt, mint amikor először indult az elnökválasztáson. Emellett

Ezenkívül vélhetően a Fehér Házban sem lesz annyi konfliktus a különböző szereplők között: az első ciklusban például Trump veje, Jared Kushner jóval moderáltabb politikára próbálta rávenni az elnököt, miközben Steve Bannon jóval radikálisabb célokat szeretett volna megvalósítani, amíg kegyvesztett nem lett, és ki nem rúgták.

Már első ciklusának végén is megjelentek azok a személyek az adminisztrációjában, akik az első évekhez képest már nem mondtak nemet az elnöknek, ha Trump akár az alkotmánnyal is ellenkező parancsot adott ki, hanem megpróbálták azt végrehajtani.

Az első ciklusához képest a szereplők is mások lesznek. Trump 2016-os belső köréből mindössze páran maradtak, többek között Stephen Miller tanácsadó, Dan Scavino kabinetfőnök-helyettes, Jason Miller vagy fiai, Don Jr. és Eric.

akikre Trump láthatóan felnéz, és ad a véleményükre.

Mik lesznek a következő Trump-elnökség prioritásai belföldön?

Donald Trump a kampány során több téma kapcsán is azt ígérte, hogy már elnöksége első napján foglalkozni fog vele – ezek közül is kiemelkedik az őt vizsgáló Jack Smith különleges ügyész menesztése, amiről Trump korábban azt mondta, elnökségének második másodpercében gondoskodni fog erről.

2016-hoz hasonlóan Trumpnak idén is a migráció adta kampányának fő témáját, ám míg nyolc éve az amerikai–mexikói határra építendő falról beszélt, idén már tömeges deportációról, méghozzá többmilliós méretben.

Egyébként független elemzők szerint 13 millió bevándorló kitoloncolása nagyjából 315 milliárd dollárba kerülne az adófizetőknek, emellett pedig néhány iparágban csökkenne a termelés – ilyen például az építőipar, ami nagyon sok, többnyire legális tartózkodási engedéllyel nem rendelkező bevándorlót foglalkoztat.

Ezenkívül Trump azt ígérte, elnöki rendelettel első nap betiltja, hogy az Egyesült Államokba illegálisan érkezők gyerekei automatikusan megkapják az amerikai állampolgárságot, ha az országban születnek – ez az elnöki rendelet valószínűleg ugyanúgy a bíróságra kerül majd, mint első ciklusában a muszlim többségű országokból való beérkezés tilalma.

Szintén első napos programként hirdette meg, és győzelmi beszédében is kitért a repesztéses olajkitermelésre. Csakúgy, mint első elnöksége során,

Például a kampány során azt ígérte, hogy minden, az autóipar, valamint az erőművek számára előírt szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést eltöröl, valamint leállítaná a szélerőművek telepítését segítő programokat. Ezenkívül nem tudni, hogy 2017-hez hasonlóan 2025-ben is kilépne a párizsi klímaegyezményből, amiben az aláírók azt vállalták, hogy az átlaghőmérséklet mindössze 1,5 Celsius-fokkal emelkedne meg a második ipari forgalom idejéhez képest – ebben egyébként jelenleg világszinten rosszul állunk.

A megválasztott elnök az ellene indított büntetőjogi eljárásoktól lényegében elbúcsúzhat: az igazságügyminisztérium politikája szerint nem indítanak eljárást regnáló elnökkel szemben, így a 2021. január 6-i Capitolium-ostrom, valamint az elnöksége után Floridában összegyűjtött titkos dokumentumok megtartása miatt sem vonják majd felelősségre.

Kérdéses, hogy milyen jogalapja lenne az ilyen eljárásoknak, és mennyi volt csak kampányelem, és mennyire gondolta komolyan Trump azt, hogy bosszút forral Merrick Garland legfőbb ügyész, Joe Biden amerikai elnök vagy a Trump ellen indított két szövetségi eljárás kapcsán eljáró Jack Smith különleges ügyész ellen – ha valóban egyesíteni kívánja az országot, akkor a megválasztott elnöknek e céljairól le kell mondania.

Milyen lesz Trump Amerikája egy átalakuló világrendben?

Az amerikai külpolitika Trump visszatérésével ismét egy izolacionista fordulat előtt áll, amiben az ország érdekei felülírnak minden mást – ez 180 fokos változás Joe Bidentől, valamint Barack Obamától, akik Amerika szövetségeseit és szövetségi rendszerét felhasználva őrizték meg, sőt erősítették az amerikai hegemóniát.

Trump korábban azt ígérte, egy nap alatt leállítaná az ukrajnai háborút, és elérné a békét, de a kampány során még egyszer arról is beszélt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök követelései jogosak a NATO-val szemben, majd arra is kérte Putyint, hogy támadja meg azokat a NATO-tagállamokat, amelyek a GDP katonai szövetség által előírt két százalékát nem haderőfejlesztésre költik.

Ha Trump valóban minél hamarabb békét szeretne elérni Ukrajnában, akkor ez azzal járhat, hogy a békeszerződés nem teljesen Kijev akarata szerint nézne ki – Ukrajnának vélhetően de jure is le kell mondani több területről Oroszország számára. Emellett a katonai támogatások is csökkenhetnek Kijev számára, hiszen Trump és sok republikánus azokat eleve le szeretné állítani.

Míg a Közel-Kelet kapcsán Trump mindig azt hangsúlyozta, hogy Izraelnek jogos a védekezése, sőt Bidenhez képest nem annyira erőlteti Benjamin Netanjahunál a tűzszünetet és a békeszerződéseket. Trump sajtóhírek szerint azt mondta az izraeli miniszterelnöknek, hogy tegye azt, amit tennie kell, hogy minél hamarabb lezárhassák a háborút, azaz vélhetően szabadabb kezet kapna Izrael, ugyanakkor azt szeretné, ha minél hamarabb véget érne az.

Trump már a 80-as évek óta úgy gondolja, hogy Amerikát kihasználja a világ többi országa, mivel az amerikaiak többet importálnak, mint amit exportálnak. Azonban Trump olvasatában ez nem azt jelenti, hogy az amerikai háztartások vásárlóereje nagyobb, mint más országoké, hanem szerinte a többi ország egyszerűen kirabolja az Egyesült Államokat – emiatt minden termék vámtarifáját emelni fogja, ami az Európai Unió mellett Kínát célozza majd.

Ez, miközben gyengítheti a kínai és az európai gazdaságot, egyébként valószínűleg odahaza az infláció emelkedésével jár majd, hiszen a termékek után fizetendő vámot nem az exportőrök, hanem általában az importőrök fizetik ki, a megemelkedett költségeiket pedig valószínűleg a vásárlókra fogják terhelni.