Titkos orosz-amerikai paktumok

Al Gore A fegyverszállítások ügye komoly hatással lehet a kampányra

Október elején a New York Times ismertetett egy, az orosz-iráni hagyományosfegyver-szállítással kapcsolatos titkos Gore-Csernomirgyin megállapodást. A dokumentum alapján Oroszország elkerülhette azokat a szankciókat, amelyeket az amerikai törvények szerint a fegyverszállításokért kellett volna kiszabni rá, és a megállapodásról az alelnök nem tájékoztatta a Kongresszust.

A megállapodás arról biztosította az orosz felet, hogy az USA eltekint a szankcióktól, amennyiben Moszkva megígéri, hogy leállítja a fegyverszállítást. A megállapodás, amit 1995. június 30-án írták alá, 1999. december 31-ét jelölte ki határidőnek. Gore arra is ígéretet tett, hogy levéteti Oroszországot azoknak az országoknak a listájáról, amelyeknek amerikai cégek nem szállíthatnak fegyvergyártáshoz használható technológiát.

Több titkos megállapodás is született

A paktum nyilvánosságra kerülése után a törvényhozásban felmerült, hogy esetleg több titokban tartott dokumentum is létezik. A Washington Times ezek után kedden újabb dokumentumokat, leveleket hozott nyilvánosságra, amelyek azonban már nukleáris technológiával kapcsolatosak.

Viktor Csernomirgyin Titkolózásra kérte Gore-t

Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök egy 1995-ös levélben arra kérte Al Gore amerikai alelnököt, hogy titkolja el a Kongresszus elől az orosz-iráni nukleáris együttműködés egyes részleteit. Kongresszusi források azóta megerősítették, hogy a levélben foglaltakról még azok a bizottságok sem tudtak, amelyeket az alelnöknek még a legtitkosabb információkról is tájékoztatnia kell. A levél eltitkolása az atomsorompó-egyezményt is sérti, mert az alapján az amerikai kormánynak minden, nukleáris technológia terjedésével kapcsolatos ügyben be kell számolnia a Kongresszusnak.

Az alelnök szerint rosszindulatú félreértelmezésről van szó

Jim Kennedy, Gore szóvivője kijelentette: ,,Egyértelmű, hogy politikai indíttatású kiszivárogtatásról van szó. A levél pusztán egy eleme az orosz-iráni nukleáris együttműködés beszüntetésére irányuló törekvésünknek."

A 1995. december 9-én született levél szerint ,,a két fél kölcsönös megértéssel kezeli az ügyet, és mindkét ország vezetése a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozására törekszik." Csernomirgyin szerint ,,az orosz szállítások 'trendje' a '92-es megállapodások óta nem változott. Oroszország segítséget nyújt egy atomerőmű megépítéséhez, a program részeként iráni szakembereket képeznek Oroszországban, illetve nukleáris fűtőanyagot szállítanak az erőműhöz 2001 és 2011 között".

,,A levélben foglaltakat harmadik fél nem ismerheti meg, még az Egyesült Államok Kongresszusa sem. Az Iránnal való együttműködésünk nyilvános adatai természetesen nem tartoznak ide, ezek szabadon felhasználhatók. Megértésére számítok." - írja a miniszterelnök.

Az orosz segítség atomfegyverhez juttathatja Iránt

A levélhez csatolt titkos amerikai elemzés szerint azonban az orosz segítség révén Irán előbb-utóbb nukleáris fegyverhez juthat. ,,A fejlesztések nem csak a már amúgy is feszült közel-keleti régió, de Oroszország és Nyugat-Európa biztonságát is veszélyeztetik."

A borúlátó elemzés következtetéseit egy sor CIA-jelentés is alátámasztja, melyek szerint Oroszország nukleárisfegyver-gyártással kapcsolatos technikát is eladott Iránnak. Októberben Robert Einhorn külügyi tisztviselő azt mondta egy kongresszusi bizottsági meghallgatáson, hogy az orosz asszisztálás komoly problémákat okozhat, például egyes ,,kormány közeli" cégek ,,lézeres izotópkiválasztó technológiát" szállítanak Iránnak, így az fegyverekhez használható urániumot állíthat elő.

Albright is tudott a paktumról

A harmadik, nyilvánosságra hozott titkos dokumentum Madeleine Albright tollából származik. A levélben Albright arra figyelmezteti Igor Ivanov külügyminisztert, hogy az USA tartotta magát a titkos megállapodáshoz, de Oroszország nem. A 2000. január 13-án kelt levélben az amerikai külügyminiszter kijelenti: ,,Az egyoldalú döntés, miszerint Oroszország december 31. után is folytatja a szállításokat, komolyan komplikálja a két ország viszonyát."

,,Kérem, hogy Moszkva szüntesse be a fegyverszállítást, tájékoztasson arról, hogy eddig mit exportált, mit akar még exportálni és mikor, és ne kössön újabb szerződéseket Iránnal. A '95-ös megállapodás nélkül Oroszországot komoly szankciók sújtanák" - írja Albright.

A republikánus szenátorok magyarázatot követelnek

Trent Lott és Jesse Helms republikánus szenátor (utóbbi a külügyi bizottság elnöke) levélben kérte Clinton elnököt, hogy tájékoztassa őket a '95-ös titkos paktumról. ,,Kérjük, biztosítson minket róla, hogy az alelnök valójában nem állapodott meg Viktor Csernomirgyinnel, és így az Ön kormánya nem sértette meg a törvényt azzal, hogy kikerülte a szankciókról szóló amerikai törvényeket." - áll a levélben.

A paktumok komoly hatással lehetnek a választásokra

George W. Bush republikánus elnökjelölt egy michigani kampánybeszédében máris felemlegette a Csernomirgyin-ügyet. ,,Az iráni fegyverszállítások ügye nagyon kellemetlen, és komoly következményei lehetnek" - mondta a texasi kormányzó. Az elnökjelölt egyúttal magyarázatot követel az alelnöktől, aki egyetlen komoly riválisa az elnöki posztért folytatott harcban.