Scaramella sem éli túl a polóniummérgezést?
További Külföld cikkek
-
Ausztráliában betiltják a közösségi média használatát a 16 éven aluliak számára - Forrong Georgia, a rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel
- Magyar középiskolák bezárására készülnek Szlovákiában
- Évtizedekig nem beszéltek, mostantól már kereskednek – így békült ki két ázsiai óriás
- Észak-Koreára kilátást nyújtó kávézót nyitott a Starbucks
A Daily Mirror szombati száma egy névtelenségbe burkolózó rendőrségi forrásra hivatkozott az ugyancsak radioaktív anyaggal megmérgezett Alekszandr Litvinyenko kapcsolatának egészségi állapotát illetően, akit péntek óta a londoni University College kórházban ápolnak. A lap szerint "csoda lenne, ha Scaramella hosszú ideig élne". A The Sun is arról írt, hogy az állítólagos biztonsági szakértő "súlyos beteg".
Jól van-e Scaramella?
Mario Scaramella
Mindezek ellentmondanak a kórház szóvivője péntek esti nyilatkozatának, amely szerint "Scaramella jól van és semmi olyan tünete nincsen, amely radioaktív anyagtól való mérgezésre utalna". A londoni University College egyetem klinikája, ahová Litvinyenko homályos hátterű olasz kapcsolatát péntek éjjel beszállították, hivatalosan megerősítette: a vizsgálatok Scaramella szervezetében is kimutatták a Litvinyenko halálát okozó polónium 210-es jelenlétét, de jóval kisebb mennyiségben, mint a Londonba szökött egykori orosz biztonsági tisztében.
Megint más szakértői vélemények szerint a polónium 210-es izotóp gyors felezési ideje és viszonylag alacsony felszívódási aránya miatt nem reménytelenek a sugárzó anyaggal fertőzött Mario Scaramella életkilátásai. Az oxfordi egyetem egyik sugárbiológiai professzora szombat délután a BBC-nek azt mondta: a polónium 210-es izotóp, ha be is kerül a szervezetbe, viszonylag alacsony - 10-50 százalékos - arányban szívódik fel a véráramba, a többi a vizelettel és főleg a széklettel gyorsan távozik.
A véráramba került sugárzó anyag folyamatos sugárterhelésnek teszi ki a környező sejteket, ami növeli a daganatos betegségek kialakulásának távlati veszélyét, de a polónium 210-es felezési ideje gyors, 138 nap, vagyis a sugárdózis viszonylag rövid idő alatt leépül.
Öt embert akartak megölni?
Közben a The Daily Telegraph konzervatív napilap részleteket közölt azokból az információkból, amelyet Scaramella átadott november 1-én Litvinyenkónak egy londoni étteremben.
A lap úgy tudja, hogy az emlékeztető az orosz titkos szolgálatokat, valamint egy "Méltóság és Becsület" nevű veterán szervezetet vádolt azzal, hogy meg akarnak ölni öt, az "orosz érdekekre ártalmas" embert. Kettejükön túl Borisz Berezovszkij Londonba emigrált orosz üzletemberről és Paolo Guzzanti olasz szenátorról van szó, aki a KGB-nek a hidegháború évei alatt folytatott olaszországi tevékenységét vizsgáló "Mitrohin-bizottság" vezetője.
Az ötödik kiszemelt nevét nem közölte a Telegraph, ugyanakkor azt állította, hogy a dokumentum a fent említett tiszti csoportot vádolja Anna Politkovszkaja újságírónő októberi meggyilkolásával is.
Oroszországban gyártották a Litvinyenkót megölő anyagot?
Ugyancsak a The Daily Telegraph írta meg, hogy a Litvinyenkót megmérgező radioaktív anyagot minden valószínűség szerint egy oroszországi nukleáris reaktorban gyártották. A lap a nagy-britanniai Aldermaston nukleáris központ tudósaira hivatkozott. Ez az egyetlen üzem a szigetországban, ahol atomfegyvereket gyártanak. A brit védelmi minisztérium nem volt hajlandó kommentálni az értesülést.
A The Times energiaipari ügyletekről ír
A szombati The Times által idézett biztonsági források szerint a rendőrség olyan üzleteléseket tanulmányoz, amelyeket Litvinyenko az energiaipariban, illetve az őrző-védő iparágban érdekelt orosz üzletemberekkel folytatott. Az idézett egyik forrás szerint a gyilkosság felderítésén dolgozók Litvinyenko "barátainak és ellenségeinek igen hosszú listáját böngészik". A listán milliárdosoktól, volt kémektől és egykori KGB-ügynököktől alvilági vezérekig mindenféle "egzotikus figura" megtalálható - írta a brit lap.
A The Times szerint jóllehet Litvinyenko londoni évei alatt újságírónak mondta magát, több ízben sikertelenül próbált bekapcsolódni zsíros üzleti tranzakciókba más oroszokkal. A lap tudni véli, hogy azon a napon is, amikor megbetegedett, egy gáz- és olajfeltárási ügyletet próbált tető alá hozni egy brit vállalatcsoport nevében, amelyről azt állította, hogy ő képviseli. Litvinyenko a beszámoló szerint megirigyelte, hogy egykori kollégái mennyi pénzt keresnek.
Berezovszkij szerepe tisztázatlan
A volt állambiztonsági ügynök emellett kiképzett orosz testőrök toborzásáról is tárgyalt, és azt állította magáról, hogy számos olyan brit üzleti érdekeltséget képvisel, amelyek orosz befektetőkkel akarnak kétoldalú ügyleteket lebonyolítani. A The Times szerint nyugati illetékesek kétlik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelte volna el a merényletet, és a Kreml egyértelműen Borisz Berezovszkijra, a Londonban élő orosz pénzemberre mutat, aki orosz illetékesek szerint a legnagyobb hasznot húzhatja abból, ha Putyin a Litvinyenko-gyilkosság miatt besározódik.
Jóllehet Berezovszkij - akit az orosz hatóságok csalás vádjával köröztetnek - Litvinyenko szövetségese volt, vannak olyan feltételezések, hogy összeveszhettek. Litvinyenko járt Berezovszkij londoni irodájában, amelyet nemrég lezártak, mert ott is kimutatták a volt orosz ügynök halálát okozó polónium 210-es izotóp nyomait - áll a szombati The Timesban.
A volt KGB-tábornok szerint a radioaktiv anyaggal történt gyilkosságot az FSZB szervezte, s hajtatta végre. A jelenlegi orosz állambiztonsági szolgálatnak már régóta a bögyében volt az FSZB volt titkos ügynöke. különösen azóta, hogy Litvinyenko 1999-ben az FSZB-t vádolta a moszkvai házrobbantásokkal, amelyek több száz emberéletet követeltek. A máig is tisztázatlan robbantások a csecsen háború új szakaszához és végül Putyin államfővé történt megválasztásához vezettek.
Kalugin azt állította, hogy a Nagy-Britanniában élő Litvinyenko az elmúlt időszakban rendszeresen dolgozott a csecsen sajtó számára. Az interneten keresztül küldött írásaiban élesen bírálta az orosz kormányt és személy szerint Putyint is, ami megint csak kiváltotta a Kreml haragját. A volt tábornok szerint az elnököt rendkívüli módon bosszantották a Litvinyenkónak tulajdonított cikkek. Kalugin hangoztatta: nem fér kétség ahhoz, hogy Litvinyenko meggyilkolását az FSZB tervelte ki. A volt tábornoknak nincs bizonyítéka Vlagyimir Putyin bűnrészességéről, de meggyőződése, hogy az elnök tudott a történtekről.
A 71 éves Oleg Kalugin 1990-ben lépett ki a KGB-ből, s 1995 óta él az Egyesült Államokban. Szavai szerint azóta üldözik őt, amióta Vlagyimir Putyin - egykori alárendeltje - hatalomra került. 2002-ben egy moszkvai bíróság távollétében 15 év börtönbüntetésre ítélte az orosz állambiztonság veszélyeztetésének vádjával. A volt tábornok szerint az orosz államfő már hónapokkal korábban utasította az orosz titkosszolgálatokat, hogy külföldön is "kövessék" a rezsim terroristáknak bélyegzett ellenfeleit, köztük Litvinyenkót is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
