Vass Krisztina, a privatizátor
További Külföld cikkek
- Kétségbeesetten kéri az FBI az amerikaiakat, nehogy lelőjék a kínainak vélt drónokat
- Mészárszék várta az észak-koreai katonákat Kurszknál
- Fáról lezuhant, meglőtt medve zúzott halálra egy vadászt az Egyesült Államokban
- Őrizetbe vettek egy üzbég férfit a moszkvai merénylet után, videón a vallomása
- Szörnyű tömegsírok tanúskodnak az Aszad-rezsim rémtetteiről
A Magyar Hírlap szombati számában közölt információk szerint a bontás alatt álló viri magyar ingatlanok közül hatot építő Centar za Nekretnina D. o. o. nevű cég tulajdonosa, Vass Krisztina édesapjával, Vass Miklóssal együtt 2004-ben megszerezte a SAYE Kft.-n keresztül a Magyar Befektetési és Vagyonkezelő (MBV) Zrt.-t, 31 cég benne lévő tulajdonrészével együtt. A vételár 1,2 milliárd forint volt.
Az egykor a Magyar Fejlesztési Bankból kiszervezett MBV-vel egyebek között a lencsehegyi szénbányát (névértéke 586 millió forint), az ST Glass Rt. 40,9 százalékát (739 millió), a Treport Kft. 345 milliós névértékű üzletrészét szerezték meg.
A Manager Magazin áprilisban azt is megírta, a bányának legalább egymilliárd forint volt a bankszámláján. Magyarán: szinte ingyen jutottak a csomaghoz, értékel a Magyar Hírlap. Az MBV honlapja szerint azóta jelentős bevételük származhatott az addig eladhatatlannak hitt tulajdonrészek értékesítéséből is: 25 társaságtól sikerült 2004 óta megszabadulniuk. Ha a névértéken adták el ezeket – amire sok esetben kevés lehetett az esély –, akkor ezen további két és fél milliárdot kereshettek.
Az ügyletben vélhetően kevés valódi szerepe lehetett az akkor még friss jogi diplomás pécsi Vass Krisztinának. A Magyar Hírlap szerint ő úgy keveredhetett a privatizációba, hogy az MBV vezérigazgatójával, Vincze Andrással állt kapcsolatban. (Vincze nem sokkal az után, hogy a SAYE Kft. megvette az MBV-t, megkapta Vass Miklós részét.) A cégtől Vass Krisztina tavaly októberben lépett ki, s egy offshore társaságnak adta el a részét.
A Magyar Hírlap azt is megírta, hogy a magyar diplomáciának annyit sikerült elérnie a Vir szigetén zajló ingatlanbontások ügyében, hogy a magyar tulajdonosok is lehetőséget kaptak ingóságaik elszállítására, illetve házaik önkéntes lerombolására. (Ha a horvátok bontanak, a költségeket kiszámlázzák a tulajdonosnak.)