Washington Post: Orbán kiejtette volna Magyarországot a NATO-csatlakozásból

Néhány volt kommunista ország, amely most az Egyesült Államok partnerei között sorakozik, egyre kevésbé tűnik kívánatosnak Washington számára. Az egyik miniszterelnöke a 30-as évek nacionalista beszédmódját tette magáévá, miközben taktikai szövetséget kötött az antiszemitákkal, a másik ország vezetője rendszeresen a sajtószabadságát támadja, és gengszterkapcsolatokat ápol - írja a Washington Post kolumnistája Magyarország és a Cseh Köztársaság vezetőit elemezve.

Orbán mérgezővé vált

Jackson Diehl szerint riasztó, hogy a két kormányfő nem olyan ország élén áll, amelynek NATO-tagságát csak fontolgatja a Bush-adminisztráció, hanem kettő a háromból, amely a hidegháború utáni első bővítésben bejutott a szervezetbe. Majd hat évvel a csatlakozásuk után azonban Orbán Viktor a maga "magyar élettér" kifejezésével olyan mérgezővé vált, hogy visszautasították Fehér Házbeli látogatását, írja Diehl hozzátéve, hogy Milos Zeman is csak egy bűnözői kapcsolatai miatt törölt látogatása után jutott be. A jegyzet írója név nélkül idézi a korábbi Clinton-adminisztráció egy tagját, aki szerint "ha Orbán 1995-96-ban mondta volna azokat, amelyeket most hangoztat, Magyarországot kizárták volna a csatlakozók közül." Sőt hozzá teszi: "ha ránézünk Orbánra, elmondhatjuk, ő annak a bizonyítéka, hogy nem vált valóra a (NATO-) kiterjesztési teóriánk".

Posztkommunista éretlenség

A Washington Post cikke ezután kitért arra, hogy nincs olyan eszköz, amivel a NATO-klubba már felvetteket kizárhassák - bár Carl Levin demokrata szenátor, a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának az elnöke néha javasolja, hogy hozzanak létre ilyen mechanizmust. Európai diplomáciai veteránok arra is rámutatnak, hogy Portugália, Görögország és Törökország a múltban ennél súlyosabb zavarokat okozott - tette hozzá a cikk szerzője, de ehhez a következő megállapítást fűzte: "A posztkommunista Európa tartós politikai éretlensége központi kérdésként ködlik fel, amikor a NATO azt veszi fontolóra, kiterjessze-e a biztonsági garanciákat kilenc további országra: három balti államra, amelyek egykor a Szovjetunió részét képezték, öt balkáni országra, valamint Szlovákiára, a Cseh Köztársaság korábbi partnerére".

Az újabb csatlakozók

A The Washington Post cikke ezek után arra tért ki, hogy az első NATO-bővítési kör vitája idején napirenden volt kérdések immár eltűntek. Oroszországot, amely ellenezte a szövetség kibővítését, sikerült meghívni egy új döntéshozó tanácsba. A NATO-nak az afgán háborúban való jelképes részvétele, valamint az európai és az amerikai védelmi képességek közti növekvő szakadék azt jelzi: a NATO-ban egyre inkább megerősödik a politikai jelleg a katonai rovására. "Ez a tendencia visszatetszést kelt néhány elkötelezett atlantistában, de a jelek szerint nem zavarja a katonai unilateralizmusra hajló Bush-kormányzatot." A NATO fejlődése a The Washington Post szerint azt jelenti, hogy Washingtonban és Európában csak kevesen ellenzik elvből az újabb, nagyszabású bővítést. Amerikai kormányzati források azt mondták a lapnak, hogy a kilenc jelentkező közül hetet hívhatnak meg a NATO-ba a novemberi prágai csúcstalálkozón. Szlovénia és a balti államok csaknem bizonyos befutók, valamint esélye van Szlovákiának, Romániának és Bulgáriának.

A Bush-kormányzat a szocialistákért szorít

"Ha azonban az új méretű és formájú NATO-nak bármilyen értelmet akarunk tulajdonítani, akkor érvényesíteni kell a régi elméletet: a tagságnak szilárdítania és őriznie kell a liberális demokratikus politikai rendet a kontinensen" - szögezte le a The Washington Post. A lap szerint Nicholas Burns amerikai NATO-nagykövet - akinek a vezetésével a múlt héten küldöttség járta végig mind a kilenc jelentkező országot - közölte a helyi illetékesekkel a belépés feltételeit. Romániának lépnie kell a korrupció ellen, Lettországnak engedményeket kell tennie az orosz lakosok felé. "Szlovákiának nem szabad engednie, hogy a következő választásokon visszatérjen a hatalomba a korábbi erős ember, Vladimír Meciar." "Az egész erőfeszítés abból indul ki, hogy a NATO jobb (vagy legalább ugyanolyan jó) szolgálatot tehet a politikai normák kikényszerítőjeként, mint a kollektív katonai eszközök letéteményeseként. Orbán és Zeman fájdalmasan próbára teszi ezt az elméletet. De Zeman hivatali ideje idén lejár, és a Bush-kormányzat azért szorít, hogy Magyarországon, ahol közelednek az áprilisi választások, az Orbánnak kiosztott rendreutasítás az ellenzéki szocialisták javára billentse a kimenetelt" - írta a The Washington Post.

Az MSZP egyetért

- Bármennyire is furcsa, de a Washington Postnak a magyarországi politikai hangulatról, közállapotokról szóló hétfői elemzése egybeesik az MSZP értékítéletével - mondta keddi sajtótájékoztatóján Juhász Ferenc. Az MSZP alelnöke szerint Magyarországon a politikai élet valóban rossz irányba megy. Ez pedig aggályokat támaszt az európai elkötelezettséggel, a demokratikus jogállamok normái szerint éléssel kapcsolatban. Úgy fogalmazott: látnia kell mindenkinek, még nem dőlt el, hogy Magyarország az EU keleti, vagy a Balkán nyugati csücske lesz politikai és gazdasági értelemben. - Mi úgy látjuk: a jelenlegi kormány a MIÉP-pel karöltve balkanizálja a társadalmat, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a minta nem London, Róma, Párizs vagy Berlin; ezért itt az ideje leleplezni a két párt közötti együttműködést - hangoztatta az MSZP alelnöke.

Az USA nem avatkozik bele a magyar választásokba Az Egyesült Államok nagyra értékeli a Magyarországgal és Orbán Viktor miniszterelnökkel kialakult kapcsolatát - mondta hétfőn Philip Reeker amerikai helyettes külügyi szóvivő az MTI-nek, miután a hírügynökség megkereste a szóvivői irodát a The Washington Post hétfői számában megjelent - a NATO-bővítéssel összefüggésben Magyarországról is megállapításokat tartalmazó - cikk nyomán. Reeker - hangsúlyozva, hogy nem kifejezetten a szóban forgó cikkre reagál, hanem általános érvénnyel nyilatkozik - kijelentette: "Az Egyesült Államok Magyarországot fontos NATO-szövetségesnek tekinti, és méltányolja a terrorizmus ellen kifejtett erőfeszítéseit. Sajnálattal vettük, hogy februárban nem adódott lehetőség George Bush elnök és Orbán Viktor találkozójára, de reméljük, hogy még ebben az évben sor kerülhet a magyar miniszterelnökkel való találkozásra."