Meghalt a Watergate-betörés szervezője
További Külföld cikkek
- Elraboltak egy csecsemőt egy bécsi kórház szülészeti osztályáról
- Pattanásig feszült a hangulat a Külügyi Tanács brüsszeli ülése előtt
- Szijjártó Péter szerint szégyenletes, abszurd és elfogadhatatlan ez a döntés
- Oroszország azzal támadja az Egyesült Királyságot, hogy Ukrajna oldalán belépett a háborúba
- Vlagyimir Putyin belebukhat, ha meghozza ezt a súlyos döntést
89 éves korában elhunyt Everette Howard HUnt, az 1972-es Watergate-betörés szervezője. A Richard Nixon bukásához vezető botrány kapcsána Hunt betörőként híresült el, bár ő inkább azt szerette volna, ha összeeskűvőként emlékeznének rá. "Még csak nem is jártam a rohadt épületben" – nyilatkozta 1997-ben a Miami Heraldnak.
E. Howard Hunt
Az 1918. október 9-én a New York-i Hamburgban született Hunt 1949-től 1970-ig állt a CIA szolgálatában. Bár a Watergate-botrányban játszott szerepe tette híressé, múltjának több, még talán ennél is sötétebb foltja van. 1954-ben részt vett Jacobo Arbenz guatemalai elnök megbuktatásában, 1961-ben pedig egyik szervezője volt az amerikai támogatást élvező kubai emigránsok teljes kudarcba fulladó partraszállásának a Disznó-öbölnél.
Bizonyítatlan, de népszerű pletykák szerint Hunt Kennedy maggyilkolásában is benne volt. Többen állítják, hogy az elnök lelövésekor Dallasban volt, állítólag még a fényképeken is látszik. Hunt ezt tagadja, mint mondta, aznap Washingtonban volt.
A Watergate-botrány előtt, 1971-ben, már a Fehér Ház alkalmazottjaként a Watergate-ügyben szintén komoly szerepet játszó Gordon Liddyvel betört egy Beverly Hills-i pszichiáterhez, hogy ellopják egyik páciense, a Pentagon titkos iratait kiszivárogtató védelmi elemző Daniel Ellsberg kórlapját. Ellsberg ellen 1973-ban indítottak pert árulásért, de többek között pont Hunték betörése miatt a bíróság ejtette a vádakat, mondván a kormányzat megengedhetetlen eszközökkel gyűjtött bizonyítékokat.
Pontosan ugyanez volt a helyzet a Watergate-betöréssel is. Huntot azért kérték fel a betörés megszervezésére, hogy bizonyítékokat találjanak George McGovern demokrata elnökjelölt és Fidel Castro kapcsolatára. Nixonék attól tartottak, hogy Castro pénzzel támogatja a baloldali McGovern kampányát.
Bizonyítékot nem találtak, a betörőket azonban rajtakapták, így kirobbant a botrány, ami két év múlva Nixon lemondásához vezetett. Nixont már az alkotmányos vádemelés fenyegette az igazságszolgáltatás akadályozása miatt, végül egy alku eredményeként megúszta a vádemelést.
Hunt – aki 33 hónapot volt börtönben az ügyben játszott szerepe miatt – ezért haláláig neheztelt Nixonra. "Arra számítottam, hogy jó politikusként, ha a szégyent nem is, de legalább a felelőséget részben magára vállalja. Végül is, nem az én ötletem volt, hogy betörjünk" - nyilatkozta 1992-ben az AP-nek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
