A warez vagy házi barkács feliratok nagyjából egyidősek a filmletöltésekkel. Az angol nyelvet nem beszélő és értő, de a filmeket, sorozatokat igénylő júzereknek először csak pár önjelölt fordító gyártotta a feliratokat, de ahogy nőtt a neten (torrent site-okon és más p2p rendszereken) elérhető tartalom mennyisége, úgy kezdett bele a fordításokba egyre több lelkes amatőr, és az évek során komoly közösség alakult ki, akik csak és kizárólag saját és mások szórakoztatására fordítják a filmek és sorozatok feliratait, pénzt soha nem kértek érte, legfeljebb egy köszönő emailt, ha tetszett a fordítás.
A fordítás nem könnyű hobbi, időigényes a feliratok időzítése, arról nem is beszélve, hogy amikor eredeti szöveg nem áll rendelkezésre, a magyar verzió hallás után készül - nem egy esetben 6-8 órás kemény munka árán. Éppen ezért tartják a netes fordítók felháborítónak, hogy pár kereskedelmi forgalomban elérhető, hivatalos DVD-n az ő munkájukat lehet olvasni, és legalább két televíziós sorozat esetében is tetten érhető, hogy a szinkron alapja a netes felirat volt.
Az internetes fórumokat és a feliratokkal foglalkozó weblapokat böngészve kiderül, hogy ez a gyakorlat nem újkeletű. A 2003-ban kiadott Shop-stop (kiadó: Odeon) DVD-n a Kdee becenevű fordító 2001-ben feltöltött felirata olvasható szinte szó szerint, és szintén az Odeon jelentette meg a Tűzvirágok című filmet 2004 júniusában, amire pedig egy 2003-as netes anyag került fel minden hibájával együtt. Ez utóbbival kapcsolatban egy felháborodott vásárló még levelet is írt a kiadónak, amiben azt nehezményezte, hogy a hivatalos, pénzért árusított DVD-re miért egy nyelvtani és helyesírási hibákat, no meg vaskos félrefordításokat tartalmazó felirat került fel, ami szinte teljesen megegyezik a nem hivatalos verzióval. (Az olvasói levél szerzője egyébként megkereste az amatőr fordítót, aki emailben beismerte, hogy a feliratot vakon, a film nélkül fordította, csak az angol szövegre hagyatkozva, ezért lett olyan minőségű, amilyen.) Hogyan fordulhatott elő, hogy ez a fércmunka a DVD-n végezte?
Szilágyi Bálint, az Odeon képviselője megkeresésünkre elmondta, hogy az Odeon 2005 előtt egy úgynevezett authoring (a DVD-t teljes egészében összeállító) céggel dolgoztatott, ők leadták a megrendelést, majd megkapták a kész anyagot, ami azután a boltokba került. A cég már megszűnt, és az Odeon a korábbi panaszokból tanult, és minden feliratot olyan fordítóval készíttetnek, akiről tudják, hogy minőségi (és saját) munkát tud az asztalra letenni. Két másik felirat sorsa iránt a Vertex Kft-nél érdeklődtünk, mivel ők adták ki a Hellraiser 1 és 2 című filmeket, melyekre 2002-ben feltötött, netes feliratok kerültek. A cég ügyvezetője szerint ez túl régen történt ahhoz, hogy utána tudjon nézni, és egyébként is, ő az ilyen piszlicsáré ügyekkel nem ér rá foglalkozni.
De nem csak kis példányszámú DVD-ken tűnnek fel a lopott feliratok. A South Park első 11 évadának hazai szinkronját az azóta már megszűnt HBO Szinkron nevű cég készítette, és ezek közül az egyik, kilencedik évados epizódot hallgatva kapta fel a fejét a SubVito nicknéven tevékenykedő feliratfordító: a szinkron ugyanis majdnem teljes mértékben megegyezett azzal a felirattal, amit ő készített és töltött fel az internetre. A szóban forgó, rész címe angolul Ginger Kids volt (a kilencedik évad tizenegyedik része), amit Vito Vörhenykórságnak fordított - és ez lett a magyar epizód címe is. Mivel a szinkron és a felirat eltérő hosszúságú, így tökéletes, szó szerinti egyezésről nem beszélhetünk, de bizonyos kifejezések, szókapcsolatok és pár félrefordítás egyezése miatt több, mint valószínű, hogy a szinkront író fordító Vito eredetijét igen inspirálónak találta. Megkerestük a hivatalos fordítót is, de ő nem volt hajlandó kommentálni a vádakat.
Az RTL Klub műsorán nemrég debütált A Rejtély című sorozat első epizódja esetében is felmerült, hogy nem teljesen önállóan dolgozott a fordító. Az USA-ban Fringe címen futó scifi pilotját még augusztusban bemutatták a tengerentúlon, ennek készítették el magyar feliratát pár nappal később lelkes amatőrök, aztán három héttel ezelőtt vissza is hallották soraikat a tévében: a Mikroszinkron készítette szinkronban a színészek szinte szóról szóra ugyanazt mondták, mint amit ők leírtak korábban. Az egyezés ebben az esetben sem teljes, hiszen a feliratot a szereplők szájmozgására kellett írni, de mint a mellékelt dokumentumból kiderül, az egyezések száma (a hibákkal együtt) nemigen írható a véletlen számlájára. A Mikroszinkrontól is kértünk hivatalos állásfoglalást az ügyben, de többszöri emailes megkeresésünkre sem válaszoltak.
"A jelenleg hatályos magyar jogszabályok szerint az internetre feltöltött feliratok készítőinek semmilyen követelése sem lehet ezekben az esetekben, mivel azzal, hogy egy audiovizuális mű részét vagy egészét - a védelmi időn belül a szerző hozzájárulása nélkül - reprodukálják, jogsértést követnek el" - tudtuk meg dr. Csurgay András Zsolt szakjogásztól, a Machács és Társai Ügyvédi Iroda egyik ügyvédjétől.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján megállapítható, hogy egy filmhez - többnyire nyersfordításként - készített felirat átdolgozásnak minősül. A törvény azt is kimondja, hogy a származékos művek (más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása révén keletkezett új mű) közül csupán azok élveznek az eredetihez hasonlóan szerzői jogi védelmet, melyek az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül születtek és egyúttal egyéni, eredeti jelleggel is bírnak.
A netes feliratok ez utóbbi kitételnek több esetben is megfelelnek, hiszen egyéni, eredeti munkáról, szellemi termékről van szó, de mivel a védelmi idő letelte előtt az eredeti szerző azok átdolgozásához - ebben az esetben a felirat elkészítéséhez - nem járult hozzá, így azok elkészítőit nem illeti meg védelem a hatályos magyar jogszabályok szerint. Arra kérdésünkre, hogy a hivatalos fordítók részéről törvénybe ütköző-e az ilyen, szerzői jogot sértő feliratok sajátként való feltüntetése, dr. Csurgay a következőket válaszolta: "Amennyiben az előállított termék a szerzői jogról szóló törvény alapján szellemi alkotásnak minősül, úgy feltétlenül felmerülhet a bitorlás bűntette, mely esetében a jogszabály más szellemi alkotásának sajátjaként való feltüntetését, és ezzel a jogosultnak történő vagyoni hátrányt okozását jelöli meg elkövetési magatartásként.
Fontos azonban kiemelni, hogy egy 2002-es eseti bírósági döntés is megerősíti, hogy nem valósul meg a bitorlás bűntette, ha a terhelt olyan terméket állít elő, és hoz forgalomba, amely a szerzői jogról szóló törvény értelmében nem tekinthető szellemi alkotásnak."
Inspirációt meríteni más munkájából persze nem szégyen és nem is törvényellenes, de úgy látszik akkor sem senkinek félnie a lebukástól, ha szó szerint lemásolni egy művet, és azt sajátként árulja.
A magyar jogszabályok ugyanis a netes fordítók jogait nem védik, hiszen jogsértést követken el azzal, hogy engedély nélkül fordítanak le védett tartalmakat. Persze az ügyben érintett netes fordítóknak eszük ágában sincs perelni, vagy pénzt kérni a fordításokért, őket csak az idegesíti, hogy amin olyan keményen dolgoztak, azt valaki félórás munkával, sőt egy egyszerű copy-paste művelettel lenyúlja, majd szépen ki is számlázza, mint saját szellemi termékét.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
