Vilmos
19 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mintha mindenki fizetne Fluornak egy sört

2013.10.30. 14:31
Elég nagy vita lett belőle, hogy az állam elveszi az üreshordozó-díj egy részét az Artisjustól. De nem ez az a díj, amelynek már a puszta léte is felháborító? Sokkoló, de alapvetően nem. Pedig a régióban nálunk a legmagasabb, és sokáig elképesztően átláthatatlanul osztották el az ebből befolyt pénzt.

De mi is az az üreshordozó-díj? Egy olyan furcsa adó, amit egy magánszervezet, a jogdíjakkal foglalkozó Artisjus szed be az államtól kapott jogosítványokkal. Mindig azt mondják rá, hogy igazából nem is adó, hanem jogdíj, és azért jár a filmeseknek és a zenészeknek, mert ebből kárpótolják őket a letöltések és a másolás miatt elvesztett pénzért. Egy példa: 2013-ban minden üres CD árából 44 forint ment az Artisjusnak.

Októberben úgy döntött a kormány, hogy az ebből befolyó összegből 25 + 7 százalékot inkább az NKA-hoz irányít. A művészek értelmezésében ezt a pénzt simán csak elveszik tőlük. Lovasi András zenész és L. Simon László, az NKA alelnöke látványos sajtóvitában estek egymásnak, az üreshordozó-díj jogosultságát azonban senki sem kérdőjelezte meg. Most jövünk mi, és eldöntjük, hogy mennyire van rendben a díj.

Az elv ugyanaz, mint ami a Netflix és a Spotify mögött is van

Sokan azért nem szeretik az üreshordozó-díjat, mert elsőre úgy hangzik, mintha a törvény elve azt feltételezné, hogy mindenki bűnöző, és ennek próbálnák előre enyhíteni a hatását. Valójában Magyarországon a letöltés és a másolás is legális, pont azért, mert mindenki fizet a jogtulajdonosnak, amikor vesz egy új CD-t, SD-kártyát vagy akár mobiltelefont. Szóval senki nem néz senkit bűnözőnek, inkább olyan az egész, mintha be lenne építve az árba egy életre szóló Netflix-előfizetés. Ezt valószínűleg azért nem tudja senki, mert a filmstúdiók a teljes 2000-es éveket azzal töltötték, hogy ilyen filmekkel ijesztgették a nézőket, és a táskalopáshoz hasonlították a másolást és a letöltést. 

Ennyire van rendben, hogy fizetünk egy díjat (a hordozómédiákért), és cserébe kapunk valamit (korlátlan legális letöltést):

10.png

De hát az választható, ez meg kötelező!

Üreshordozó-díjat annak is kell fizetnie, aki csak családi fotókat tart a fényképezőgépében lévő SD-kártyán. Nagyjából még ez is rendben van, egyébként is folyton olyan dolgokért fizetünk az államnak, amiket aztán nem mi használunk. A kérdés inkább az, hogy kell-e ugyanezt csinálni még a szórakoztatóiparban is.

Ezt nehéz eldönteni, de ha nem lenne üreshordozó-díj, akkor valószínűleg (jogi szempontból az EU-n belül biztosan) illegálissá kéne tenni a letöltést és a másolást. Ezzel pedig egy csomó ember automatikusan bűnözővé válna a törvény előtt, ami nemcsak igazságtalan lenne, de még a jogállamot is gyengítené. Ezzel együtt azért bőven érthető, ha valakinek zavarja az ízlését a kötelezővé tett tévé-előfizetés.

Ennyire van rendben, hogy mindenkinek fizetni kell, akkor is, ha csak a családi fényképeket tárolná az SD-kártyán:

8.png

A mostani törvény egy törékeny status quo

És elég fura és esetleges is. Azt még engedi, hogy valaki megvegyen egy DVD-t, lemásolja és odaadja egy ismerősének, de azt már nem, hogy valaki megkérje egy barátját, hogy másoljon le neki valamit. A torrentezés legális – de csak felerészt, a letöltés igen, a feltöltés már engedély nélküli internetes közzététel, amit nálunk sem szabad. És persze kereskedelmi célra egyáltalán nem legális semmilyen felhasználás. Mostanra nagyjából mindenki egyetért a témában, de 2005-ben például simán nekifutott bebizonyítani az ASVA, hogy illegális a letöltés

4.png

Úgy fizetjük a díjat, hogy talán nincs is semmi kára a zenészeknek a letöltésekből

Legalábbis van egy csomó lobbiszervezet, amely ezt gondolja. Az EDRI-igazgató (European Digital Rights) Joe McNamee olyan tanulmányról is tud, amely szerint a letöltések kifejezetten jót tesznek az albumeladásoknak. A Northwestern University kutatói is készítettek egy ilyet, eszerint a zenészbevételeknek csak a 6 százaléka jön jogdíjakból, miközben fellépésekből már 28 százalék. Persze egy csomó másik bevétel azért áttételesen kapcsolatban áll az eladásokkal, de ezzel együtt is ugyanannyi zenész mondta a felmérésben, hogy a fizetés nélküli letöltések miatt több pénze lesz, mint azt, hogy kár éri. Ehhez képest a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége (Mahasz) legutóbbi bemutatóján Szűts László elnök arról beszélt, hogy az albumeladások nélkül meghal a zeneipar. Utána, amikor a zenészek feljöttek a színpadra, majdnem mindannyian elmondták, hogy már most sem az albumeladásokból élnek meg.

Egy egészen friss tanulmányban egyébként már a jogvédők sem próbálják azt bizonyítani, hogy kárt okoz a szerzőknek a letöltés. Inkább azt mondják, hogy ha a szerzőknél nem is keletkezik kár, a letöltőnél biztosan létrejön valamennyi nyereség, és ebből szeretnének valamennyit visszaosztani a szerzőkhöz.

 

Forrás: Northwestern University tanulmánya, 57. oldal, Finn zeneipari felmérés, 8. oldal.

Ennyire van rendben, hogy úgy fizetünk kártérítést, hogy talán nem is okozunk kárt:

2 (2).png

Elég fura: ahogy az Artisjus kiosztja a pénzeket

Ugyanis titok, hogy kinek mennyit fizetnek. Csak annyit árulnak el, hogy hány szerzőnek adtak pénzt, és milyen nagyságrendben. Az Artisjus szerint ez egész Európában mindenhol így van, hiszen egyébként a szerzőket kár érné, mert kiderülne, hogy mennek az eladásaik. Az összegyűlt jogdíjak alapján osztják el a hordozódíjat, tehát az online és az offline eladások, a rádiós lejátszások és a koncertek jogdíjával arányosan.

Ennyit lehet tudni arról, hogy hová mennek a jogdíjak
Bruttó jogdíj összege / hó Jogosult szerzők száma
1 millió forint fölött 26 fő
500 ezer és 1 millió forint között 58 fő
200 ezer és 500 ezer forint között 139 fő
100 ezer és 200 ezer forint között 302 fő
50 ezer és 100 ezer forint között 96 fő
20 ezer és 50 ezer forint között 98 fő
5 ezer és 20 ezer forint között 1645 fő
1 ezer és 5 ezer forint között 2414 fő
1 ezer forint alatt 5558 fő
   Forrás: Tények az Artisjusról, Artisjus

1989 óta már a külföldi előadóknak is fizetnek jogdíjak, 2013-ban például a beszedett 1,11 milliárd forint 40 százalékát, 440 millió forintot. 

Az Index kérdésére Somló Tamás, Flour Tomi, Tövisházi Ambrus és a Bëlga is elmondták, hogy kapnak pénzt az üreshordozó-díjakból, de fogalmuk sincs, hogy mennyinek kéne járnia. Tövisházi Ambrus is elismételte, amit korábban már Lovasi András is írt, hogy az elmúlt 3-4 évben átláthatóbb lett az Artisjus működése. Viszont ebben bőven benne van az is, hogy korábban egyáltalán nem volt az, sokszor nem is válaszoltak az őket megkereső zenészeknek. 2010 óta már az interneten is megnézhetik a szerzők, hogy mennyit játszották a számaikat, és ebből hogyan lett jogdíj.

Ennyire van rendben az átláthatóság az Artisjusnál: jobb, mint 3-4 éve, de ez főleg azért van, mert azelőtt elképesztően átláthatatlan volt.

6.png

Az Artisjus dönti el, mennyi legyen az üreshordozó díj. Szóval kötelező kifizetni, és az mondja meg mennyit, aki kapja.

Na jó, rá kell bólintania a miniszternek is (aki most Navracsics Tibor). De azért a Magyar Közlönyben ezzel kezdődik az üreshordozó-díjakról szóló rész:

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesült [...] az alábbi szerzői jogdíjat állapítja meg.

Az EDRI szerint is rémes, hogy ez így történik, akkor is, ha ez az európai gyakorlat. Persze a piac is visszafogja valamennyire a díjakat, hiszen ha például hirtelen megdupláznák, akkor valószínűleg kevesebb CD fogyna, tehát a bevételek nem lennének szükségszerűen kétszer akkorák. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus kommunikációs igazgatója szerint éppen ezért nem tudják emeléssel kompenzálni az üreshordozó-díj elvonását. 

Ennyire van rendben, hogy az Artisjus saját magának állapítja meg a kötelezően befizetendő díjat:

4.png

Magyarországon régiós összehasonlításban tényleg elég magas az üreshordozó-díj. De így is csak évi 300 forint emberenként, egy sör ára.

Az Artisjus azt mondja, hogy Magyarország az európai középmezőnyben van üreshordozódíj-árban. De a hordozódíj nem az ár adott százaléka, hanem egy fix összeg, szóval az, hogy egy ilyen összehasonlításban a középmezőnyben vagyunk, azt jelenti, hogy határozottan drága. A régióban csak Ausztriában magasabbak az üreshordozó-díjak. (A díjból befolyó összeget viszonyítják az ország lakosságszámához.)

Egy főre jutó üreshordózó-díj 2011-ben
   Euróban Forintban    Euróban Forintban
Franciaország 2,99 876 Portugália 0,22 64
Németország 2,97 870 Csehország 0,19 56
Belgium 2,04 597 Japán 0,15 44
Spanyolország 1,77 518 Szlovákia 0,13 38
Svájc 1,55 454 Oroszország 0,12 35
Ausztria 1,18 346 Románia 0,08 23
Norvégia 1,06 310 Görögország 0,07 20
Svédország 1,05 307 Lengyelország 0,05 15
Finnország 1,04 305 Lettország 0,03 9
Magyarország 0,96 281 Litvánia 0,03 9
Dánia 0,91 266 Burkina Faso 0,02 6
Olaszország 0,85 249 USA 0,004 1
Hollandia 0,65 190 Bulgária 0 0
Kanada 0,36 105 Paraguay 0 0
Horvátország 0,3 88         Forrás: WIPO

A régiós országok kiemelve:

  • Magyarország: 281 forint
  • Csehország: 56 forint
  • Szlovákia: 38 forint
  • Románia: 23 forint
  • Lengyelország: 15 forint

Európában egyébként az Egyesült Királyságban, Írországban, Cipruson és Luxemburgban nincs egyáltalán üreshordozó-díj.

Ennyire van rendben, hogy nálunk az egyik legmagasabb:

4.png

de azért így is elég alacsony. Az Artisjus szerint azzal, hogy a lengyelek évente fejenként 15 forintot fizetnek a korlátlan legális letöltésért, gyakorlatilag már európai jogot sértenek.

A hordozódíj fontos forrás

Bodó Balázs, az Amszterdami Egyetem információs joggal foglalkozó kutatója szerint az üreshordozó-díj fontos forrás lehet a magyarországi kultúrafinanszírozásban. De ahhoz, hogy „teljes mellszélességgel kiállhassunk a jelenlegi rendszer mellett, szükséges lenne e díj optimális mértékéről, finanszírozásban betöltött  pontos szerepéről, elosztásának ideális módjáról pontos számításokkal rendelkeznünk. Enélkül nehéz komolyan azt mondani, hogy bajba kerülnének nélküle a művészek.”

A legtöbb szerző, akivel beszéltünk, azt mondta, az összes bevételük 10-20 százaléka jön ebből a díjból, az Artisjus szerint az összes kifizetett jogdíj 15 százaléka üreshordozó-díj

6.png

Itt az igazi nemzeti együttműködés, az üreshordozó-díj összehozta a Jobbikot és az LMP-t

Megkérdeztük a pártokat is; annyi előnye biztos van az üreshordozó-díjnak, hogy összehozta a Jobbikot és az LMP-t. 

   Fidesz KDNP MSZP Együtt DK Jobbik LMP
mit mondanak? támogatják támogatják támogatják támogatják nincs válasz ellenzik ellenzik
miért? Egyre elavultabb, de mindenkinek meg kell érteni, hogy a szellemi termékekért fizetni kell. Kérdezzék a Fidesz-sajtót, ugyanazt gondoljuk, mint ők. Az Artisjus korrektül működik, de a hordozódíj tényleg egyre kevésbé időszerű. Azért szabad magáncélra másolatot készíteni, mert van üreshordozó-díjunk. nincs válasz Nem igazságos, hogy mindenkinek ki kell fizetnie. Ha kompenzálni szeretnék a szerzőket, oldják meg az illegális letöltések követését. Abszurd azt feltételezni, hogy minden hordozóra jogsértő tartalom kerül.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!