Orsolya
11 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Százmilliókból indítanának új folyóiratot Kásler Miklósék

2019.05.08. 08:58

A HVG birtokába került nemrég egy olyan, a kormány számára készült tervezet, amit Kásler Miklós emberügyi miniszter által is jóváhagyott, és amiben többek között olyan javaslatok szerepelnek, hogy  "nemzeti jelentőségű irodalmi erőközponttá” fejlesztenék a Petőfi Irodalmi Múzeumot.

A lap most újabb részleteket közölt az előterjesztésből, ami alapvető vonásaiban egyezik a múzeum élére kinevezett Demeter Szilárd főigazgató pályázatával. A tervek szerint bővítenék a hazai kulturális lapkínálatot, mégpedig állami segítséggel. Már a kiadvány nevét is kitalálták, ez lenne az Országút. A 48 oldalas kiadvány 8000 példányban jelenne meg 490 forintért lehetne megvásárolni.

És milyen költségekkel járna mindez? 

  • az új lap elindítására és csak az idén felmerülő költségeire 374 millió forintot szánnak
  • a bér jellegű kiadásokra 99,5 millió forintot irányoznak elő
  • 50 millió forintot szerzői honoráriumokra
  • a 2019. évi támogatást a jövőben már be kell építeni a mindenkori költségvetésbe, évente 300 millió forintot költhetnének az új folyóiratra.

Az előterjesztés szerint nemcsak az állami támogatásból szeretnék fenntartani a lapot, célul tűzték ki, hogy a "a felfutási időszakban a lapnak számottevő hirdetési bevételekre kellene szert tennie”. Azt nem részletezték természetesen, hogy bármilyen piaci szereplő jelentkezhet-e majd náluk, vagy az állami hirdetéseket preferálják-e majd. 

Hogy kikből állna a szerkesztőség, azt egyelőre nyilván nem tudni, de "olyan szakemberekre bíznák a munkát, akik "tudatában vannak azoknak a nemzetstratégiai feladatoknak, amelyeket egy ilyen lapnak el kell látnia." És a HVG szerint egyes, az előterjesztésben szereplő mondatokból arra lehet következtetni, már tudják, hogy  kik töltik majd be a vezetői pozíciókat.

Az előterjesztés szerint a kiadvány legfontosabb célja az lesz, hogy a lehető legszélesebb célközönséget érje el, de „e triviálisnak tűnő célkitűzés merőben új megközelítést kíván, mivel a hazai lapoknak eddig jellemzően választaniuk kellett a széles társadalmi elérés és a szűk, "értő hallgatóságnak' szánt tartalmak között", ami pedig a politikai témákat illeti, a lap „mértéktartó módon nem foglalna állást a politikai pártok vitáiban, de ez nem jelentene egy 'elefántcsonttorony'-megközelítést”: bátran megvitatná „a nemzet szempontjából lényeges közéleti kérdéseket”.

A tervezetben emellett még szerepel, hogy:

  • a PIM egyben irodalmi ügynökség is lenne, mert  "az irodalmi export nagyon gyenge, az elmúlt három évtizedben voltak különböző jobban-rosszabbul működő fordítástámogatási projektek, de átfogó, koncepcionálisan egy sem volt”
  • részt venne a külföldi magyar intézetek kulturális és tudományos diplomáciai tevékenységébe, ami például azt jelenti, hogy a szakmai koordinátora lenne minden nemzetközi könyvvásári jelenlétnek, és helyet kapna állami díjadó testületekben
  • a múzeum épületében kialakítanának egy stúdiót, hogy az online közönség igényeit is ki tudják szolgálni, és az általuk rendezett "rendhagyó irodalmi produkciókról” háttéranyagokat tudjanak készíteni, közvetíteni tudják azokat 
  • szeretnének egy új, nemzetközi irodalmi fesztivált, amit minden év szeptember elején rendeznék meg úgy, hogy Budapest belvárosának nagy része csak erről szóljon
  • felújítanák az irodalmi emlékházakat és emlékhelyeket
  • a PIM irányítása alá tartozik jelenleg a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA), ennek sorsáról is elgondolkoznának
  • Trianon százéves évfordulójára egy verseny meghirdetésén gondolkodnak, egyrészt iskolák/kisrégiók számára, hogy mutassák meg városuk/régiójuk íróhősét
  • három hónapos alkotói ösztöndíjat adnának olyan külföldi íróknak, „akik fontosnak tartják az európai értékeket”
  • a nemzeti szempontból jelentős hagyatékok felvásárlására és gondozására  alapot hoznának létre (erre a célra 2019-ben 250 millió forintot különítenek el, 2020-tól pedig szintén évi 250 millió forint forrást biztosítanak).