Nem csak Mátyás királyt szeretné megtalálni a Magyarságkutató Intézet

 A székesfehérvári Osszáriumban nemrég megkezdődött az Árpád-házi királyok földi maradványainak azonosítása – idézte fel az InfoRádiónak Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója.

Hozzátette: annak köszönhetően, hogy Horvátországban, a lepoglavai pálos kolostorban Corvin Jánostól és Corvin Kristóftól – Mátyás király leszármazottaitól – is sikerült mintát venni, hamarosan meg lehet majd határozni, hogy pontosan mely csontok tartoznak Mátyás királyhoz.

A többi magyar királyt csontját pedig a nyugati-európai sírokban található maradványokkal vetnék össze.

Ezekkel a csontokkal úgy szeretnénk sikerre jutni, hogy akár Nyugat-Európából – például Nápolyból, Olaszországból – […] származó csontokból veszünk egy picike mintát 

– mondta Horváth-Lugossy Gábor, hozzátéve: az ezt követően elvégzett vizsgálatok révén azonosítani lehet a többi királyt is.

Ezáltal megépíthető lesz egy nemzeti panteon, ahol a királyaink a föld alatt már nem azonosítatlanul, kis fémládákban fekszenek

– fejtette ki a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, hozzátéve, hogy olyan királysírokat is létre lehetne hozni, amilyenekkel a nyugat-európai dinasztiák rendelkeznek. 

Részletezte továbbá, hogy a magyar királyoknak egy nemzeti emlékhelyet is létre lehetne hozni Székesfehérváron, de ennek ötlete még csak most körvonalazódik.

Elmondta továbbá, hogy azt is megszeretnék vizsgálni, hogy a királyoknak voltak-e a közös ősei, és ezáltal

„Az egész nemzetnek az eredetét próbáljuk azonosítani interdiszciplináris módon” – mondta, hozzátéve: a magyar történelem és mondavilág már most is gazdag, de az új kutatások által

még büszkébbé tudjuk tenni ezt az egész magyar eredetet.

Ezenfelül arról is beszámolt, hogy Abasáron – amely Aba Sámuel király uradalmi központja volt – jelenleg is zajlanak a régészeti feltárások. Elmondta: bízik benne, hogy sikerül bemutatni majd, 

„Ha minden jól megy, akkor az Eucharisztikus Világkongresszusra például egy helyszínként ki tudja Magyarország ajánlani, hogy »nézzék meg, az ország nem ma kezdett ismerkedni a kereszténységgel, hanem már 1000 évvel ezelőtt«” – tette hozzá.