Kálomista Gábor: Ha Gyurcsány Ferenc beperel, örömmel megyek a bíróság elé

Miért gondolták, hogy feltétlenül filmet kell készíteniük Gyurcsány Ferencről és az őszödi beszédről?

Kálomista Gábor: Ez a film olyan témát feszeget, ami eddig tabunak számított, de igenis beszélnünk kell róla. Nem én állítom, hanem a HVG újságírója, hogy a XXI. század egyik legjelentősebb történelmi beszédének tartják Gyurcsány Ferenc 2006-os kijelentéseit, melyeket Balatonőszödön tett a választási győzelmük utáni zárt körű MSZP-frakcióülésen. Szoktam vitatkozni a HVG-vel, ebben nem nagyon tudok.

Maga miben látja a beszéd jelentőségét?

Kálomista Gábor: Van egy ember, aki felesküdött arra, hogy a Magyar Köztársaság érdekeit képviseli, de úgy szerzi meg a hatalmat, hogy másfél éven át hazudik, adatokat hamisít. A filmtől független magánvéleményem, hogy nem értem, mit keres ez az ember még mindig a magyar közéletben. Egy miniszterelnök, aki rálövet a saját állampolgáraira, járókelőket veret meg kardlappal, és még hosszan sorolhatnám mindazt, amit a demokráciáért tett.

Ezek a képek is benne lesznek a filmben?

Kálomista Gábor: Nem lehet világháborús filmet forgatni harcjelenetek nélkül.

Háborús film lesz?

Kálomista Gábor: Nem, ez egy valós alapokra épülő politikai krimi lesz.

Azt is megfejtik a krimiben, hogyan került a nyilvánosság elé a zárt körben elhangzott beszéd?

Kálomista Gábor: Erről is teszünk említést.

Helmeczy Dorottya: A film forgatását hosszú és alapos kutatómunka előzte meg. Minden valós elem, ami megjelenik a filmben, megtörtént eseményeken alapul.

Ki írta a forgatókönyvet?

Helmeczy Dorottya: Egy Bendi Balázs nevű fiatalember. A Megafilm egyik munkatársa, aki íróként dolgozik nálunk. A film ötlete is tőle származik. Huszonnyolc éves, tele van lendülettel, ezért egy heroikus sztorit írt meg, de előtte másfél éven át kutatta a tényeket. 

Kálomista Gábor: A kutatások a történeti hitelességet szolgálják. Az előkészületek során beszéltünk olyan emberekkel is, akik annak idején részt vettek az eseményekben, és már nem tagjai annak a politikai közösségnek. Elmondták a saját tapasztalataikat ma is aktív baloldali politikusok is, akiknek nem tetszett, amit akkor tapasztaltak, és elítélik azokat az eseményeket.

A kutatások során interjúkat is készítettek az események résztvevőivel?

Kálomista Gábor: Igen, és rengeteg egyéb forrást is felkutattunk. Olyan információkra bukkantunk, amik eddig nem voltak fellelhetőek. Azt hittem, mindent tudok a 2006-os eseményekről, de én is megdöbbentem, mennyi mindenről nem tudtam, pedig mindig is erősen foglalkoztatott a téma.

A film, mint politikai krimi, a fikciós műfajba sorolható, mégis konkrét válaszokat ad néhány eddig tisztázatlan kérdésre?

Kálomista Gábor: Nem válaszokat keresünk, a film dolga az, hogy kérdéseket vessen fel. A döntést a nézőre bízza. Nyilván motivált, amikor nekivágtunk, hogy ma már alig emlékszünk a tizenöt évvel ezelőtti eseményekre. Egy mai harmincévesnek nagyjából fogalma sincs, mi is történt akkor. Gyurcsány Ferencre úgy gondolnak, mint egy jópofa gitározós srácra, aki néha a diszkóban is megjelenik. Holott szerintem ő követte el a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb politikai bűncselekményeit.

Ez a gondolatmenete nem gyengíti azt a prekoncepciót, hogy politikai célú filmet készít. Gyurcsány Ferencről most is keményvonalas jobboldali véleményt fogalmaz meg. Ezzel szemben a másik oldalról például azt kezelik tényként, hogy a beszédet követő zavargások hátterében épp a Fidesz állt. A Szabadság téri zűrzavart, a tehetetlen rendőrök, az égő autók képeit, amit egyenes adásban nézhettünk szinte minden magyar televíziós csatornán, szintén jobboldalról szervezett provokációnak tartják.

Kálomista Gábor: Furcsa ez a balliberális megközelítés. Amikor Donald Trump mond egy beszédet, és utána megrohamozzák a Capitoliumot, azért Donald Trump a hibás. Amikor Gyurcsány Ferenc mond el egy beszédet, amitől kiborul az ország, mert kiderül, hogy becsapták a magyar választókat, Brüsszelt, meg mindenkit, akit értek, akkor a jobboldal a hibás a forrongásokért.

Mennyibe kerül a film?

Kálomista Gábor: A külföldi rendező és operatőr hozták magukkal a saját elvárásaikat, minket is meggyőztek, hogy azok a film javára szolgálnak, így szépen megemelkedtek a költségek az eredeti elképzeléseinkhez képest. Most jönnek az igen drága utómunkálatok. Ekkora produkciót még nem csinált a Megafilm, külföldi rendezővel és operatőrrel sem dolgoztunk eddig. A költségvetés folyamatosan változott.

Ami azt jelenti, hogy nőtt.

Kálomista Gábor: Igen.

Tehát, mennyibe kerül ez a film?

Kálomista Gábor: Szívesen megmondanám, mert én is kíváncsi vagyok rá, de még messze a vége. Költségvetésileg, magyar szinten középkategóriásnak számít.

Olcsóbb lesz, mint a Kincsem?

Kálomista Gábor: Sokkal. Nem lesz benne az első öt legdrágább magyar produkció között.

Honnan van a pénz?

Kálomista Gábor: Eddig a Megafilm saját forrásait használtuk, és vannak támogatóink is.

Milyen támogatóról van szó?

Kálomista Gábor: Különböző magánszemélyekről. Fontos leszögezni, hogy a Nemzeti Filmintézet egy forinttal se szállt be.

Pályáztak?

Kálomista Gábor: Nem. Biztos voltam benne, hogy az NFI döntési rendszerében évekig várhattunk volna a kezdésre.

Rábólintott valaki a film terveire a jelenlegi politikai vezetésből?

Kálomista Gábor: Nem kértünk politikai kapcsolatokat. Ez egy másik műfaj. Ha valaki független filmet próbál csinálni, nem keres hozzá politikai tőkét.

Támogatókat sem jobboldali cégektől vár?

Kálomista Gábor: Nem oldalakra számítok. Azokra, akik szerint fontos feldolgozni a rendszerváltás utáni demokrácia történetének ezt a fontos pillanatát. Kezdjük el feldolgozni a történelmünket, mert teli vagyunk fekete foltokkal. Ilyen téren jóval rosszabbul állunk, mint a többi közép-kelet-európai ország, ahol többé-kevésbé szembenéztek saját újkori történelmük eseményeivel.

Tehát a film anyagi kockázatait jórészt a Megafilm vállalta?

Kálomista Gábor: Igen. A harmincszázalékos adókedvezményt természetesen mi is igénybe vesszük, ami állami pénznek számíthat, de ezt minden hollywoodi produkció is megkapja, akik itt forgatnak. Várunk további támogatókat is, mert azt szeretnénk, ha ez tényleg független filmként valósulna meg.

Komolyan gondolja a „független” jelzőt?

Kálomista Gábor: Sokan jelentkeztek már, hogy szeretnénk támogatni, ezért mentünk bele bátran a produkcióba, mert éreztük, hogy komoly társadalmi támogatottsága van a témának, kikívánkozik az emberekből az igény, hogy erre reflektáljanak.

Ez a film a jobboldalt erősíti, vagy oldalak közti dialógust kezdeményez szándékai szerint?

Kálomista Gábor: Ezt mindenki a saját vérmérséklete szerint dönti el. Olyan kérdéseket vet fel, amikről beszélni kell. Ez az időszak, ezek a döntések alapvetően befolyásolták Magyarország sorsát, mai létezését. Arról is beszél a film, milyen nemzetközi hatásai voltak, milyen módszerek jelentek meg az eseményekben, milyen világszerte ismert politikai eszközöket használtak.

Mire gondol?

Kálomista Gábor: Olyasmire, hogy egy adott pillanatban választani lehet az összeomlás és egy nagy figyelemelterelő balhé között. Bevalljuk-e, hogy az ország csődben van, vagy nyilvánossá tesszük, hogy a miniszterelnök elismeri a választási csalást. Az talán még nem spoiler, hogy a filmből kiderül, milyen változatos politikai eszköztárhoz nyúlt Gyurcsány Ferenc, hogy elleplezze az előző évek hibáit és visszaéléseit.

Így már nem tűnik túlzásnak, hogy egy ideig Gyurcsány-filmként emlegették a Megafilm készülő produkcióját a baloldali sajtóban.

Kálomista Gábor: Ez nem jobb- vagy baloldali kérdés. Az sem oldalkérdés, hogy mennyire lehet demokráciának hívni azt a rendszert, amiben az országban kialakuló totális felháborodást agresszív rendőri eszközökkel kezelik. Ha a választók tömegei háborodnak fel azon, hogy nyilvánvalóan becsapták őket – miután a miniszterelnök ezt maga ismeri be –, akkor egy önmagát demokratának tartó politikusnak illik lemondani. Ehelyett továbbgörgeti az eseményeket. Most megint nem a filmről beszélek, de hihetetlennek tartom, hogy ugyanez az ember ígéri most is, hogy jobbá teszi a világot. Ha az a jobbá tétel, amikor valaki löveti és kardlappal vereti az állampolgárokat, akkor persze megint igazat mond. Ez egy fájó történelmi seb, ami nincs begyógyulva.

Attól jobban gyógyul, ha piszkálja?

Kálomista Gábor: Filmesként az én eszközöm a kamera. Megpróbálom az eseményeket láthatóvá tenni. Ebben a filmben egyébként nem is kifejezetten az én szemszögemből, mert az sokkal radikálisabb. Megmutatunk valamit, és az emberek dönthetnek, hogy igaznak vagy hamisnak gondolják.

Amit megmutatnak az eseményekből, a film állításait bizonyosnak véli?

Kálomista Gábor: A szerelmi szálon kívül gyakorlatilag minden dramaturgiai elem tényalapú, erre nagyon nagy hangsúlyt fektettünk. Még a párbeszédek egy része is idézet. Nyilván ejt sebeket a film, de ezen akkor kellett volna gondolkodni, amikor kiadtak bizonyos utasításokat. Vannak emberek, akik annak idején ott ültek az asztalnál, ahol a döntések születtek, és a mai napig szégyellik.

A film tehát egyértelműen a mai ellenzék egyik vezéralakjának hibáit, vagy ahogy fogalmazott, bűneit mutatja be. Választási időszakban ezzel sokakat befolyásolhat. Miért állítja, hogy ez nem propagandafilm?

Kálomista Gábor: A propagandafilmek olyan állításokat tartalmaznak, amikkel valamiféle politikai célt kívánnak szolgálni. Ez a film nem szolgál ilyen célokat. Életem egyik legjobb filmje, a Goda Krisztával forgatott Veszettek kapcsán is megkaptam ezt a vádat. Akkor azt mondták, hogy a Jobbiknak ugrottam neki. Ez a film arról szól, hogy megtörténtek dolgok, nézzük meg, mik és hogyan, majd mindenki gondolkodjon el.

Választási időszakban az ilyen elgondolkodásnak voksokban mérhető hatása van.

Kálomista Gábor: Tizenöt éve történtek az események, most van az évforduló. Azt sem én szerveztem meg, hogy jövőre legyenek a választások. Számomra mindennél fontosabb, hogy át tudjunk adni a következő generációnak valamit abból, amit mi átéltünk, és amit azóta is elég ügyesen próbálnak elsikálni. Bízzuk a jövőre, hogy kinek lesz politikai előnye vagy hátránya ebből a filmből.

A film szentebb műfaj számomra annál, hogy husángnak használjam. Egy film szóljon valamiről, nevettessen, ríkasson meg, váltson ki érzelmeket. Ez is ilyen lesz. Azt rákenni a története miatt, hogy biztosan propagandafilm lesz, többek közt azért is súlyos tévedés, mert egy angol rendezőt kértünk fel, aki szakmailag nem engedheti meg magának, hogy magyar propagandafilmet forgasson. Számára nem az a tét, hogy majd legközelebb is rendezhessen nálunk egy epizódot egy tévésorozatban. Olyan témát látott a történetben, miután elolvasta a forgatókönyvet, ami nem csak Magyarországon érvényes.

Az operatőr, akit európai, és lassan világszinten is a legjobbak között jegyeznek, szintén nem propagandakategóriás alkotó. Fogalmam sincs, milyen politikai nézeteik vannak, de biztos, hogy nem köthetőek a magyar politikához. Semmiféle nyomást sem gyakoroltam a rendezőre, úgy dolgozott, ahogy akart. Ez minőségileg és tartalmilag is kiváló film lesz.

Beszéljünk a rendezőről is, de előbb árulja el, ki alakítja Gyurcsány Ferencet?

Kálomista Gábor: Biztos abban, hogy az ő karaktere személyesen is megjelenik a filmben?

Annyira haragszik rá, hogy meg se mutatja?

Kálomista Gábor: Nélküle ez a film elképzelhetetlen.

Van egy színész, aki eljátssza Gyurcsány Ferencet?

Kálomista Gábor: Az se lenne probléma, de ne lőjük le a poént.

Orbán Viktor karaktere is megjelenik a filmben?

Kálomista Gábor: Jó kérdés, de nem árulunk el titkokat.

Hiteles az eddig megjelent névsor, tehát a főszerepeket alakító Bánovits Vivianne és Mózes András mellett játszik a filmben Zayzon Zsolt, Szikszai Rémusz és Trill Zsolt is?

Kálomista Gábor: Igen.

A történetben nyilván szerepel Dobrev Klára is. Őt ki játssza?

Kálomista Gábor: Ezzel az információval is várnék még.

Csinos nő alakítja? A Thália társulatánál maradva, mondjuk Gubás Gabi?

Kálomista Gábor: Most annyit árulok el, hogy egy kiváló színésznő játssza. Olyan, aki hol gyönyörű, hol kevésbé vonzó, ahogy a szerepe megkívánja. Bármit el tud játszani, mert ettől színész.

Akkor lehetne Molnár Piroska is.

Kálomista Gábor: Nem mondok nevet.

Hány magyar színész játszik a filmben?

Kálomista Gábor: Több mint harmincan.

Tapasztalt ellenállást, elutasítást, amikor keresték a szereplőket?

Kálomista Gábor: Sok mindent tapasztaltam. Azok, akik szóba kerültek, nem voltak könnyű helyzetben. Sokukat gyakorlatilag megfenyegették, amikor kiderült, hogy ebben a filmben dolgoznak.

A fenyegetés erős kifejezés.

Kálomista Gábor: Az fenyegetésnek számít, ha egy színésszel közlik, hogy ezennel kiírta magát a színésztársadalomból, vagy kiveti magából ez a világ? Ez számomra azért furcsa – ideillik a rettenetesen jelző –, mert ha elmegyünk a színházba, olyan darabokat láthatunk, mint Pintér Béláék A bajnok című előadása, amely egy konkrét családi eseményt dolgoz fel.

Ez az előadás komoly vitákat váltott ki, sokan bírálták, ízléstelennek tartották ellenzéki oldalról is.

Kálomista Gábor: Sokan meg védték, mert az nagyszerű művészi aktus, amikor egy valódi család, valódi gyerekekkel válik egy színielőadás témájává, viszont a közelmúlt politikai eseményeit filmen feldolgozni vállalhatatlan. Ez kettős mérce és kétszínűség. Ha a színház reflektálhat a közéletre, akkor miért robban fel a bili, amikor egy film is reagál. A színészt pedig a teljesítménye alapján érdemes megítélni. Jól játszik, vagy rosszul, nem pedig ebben játszik-e, vagy abban. A pékeket se politikai beállítottságuk alapján osztályozzuk, mert az a fontos, hogy milyen kiflit és kenyeret süt. Fenyegetni egy színészt, mert eljátszik egy szerepet, szerintem nem fér össze semmiféle európai demokratikus normával.

Végig ezzel görccsel forgattak?

Kálomista Gábor: Nem. A második-harmadik napon már mindenki látta, hogy olyasmiről szó sincs, amivel ijesztgették őket. Nagyon jó kapcsolatot ápolok a színészek jelentős részével, tudom, mi játszódott le bennük. Habitus kérdése, ki hogyan éli meg a támadásokat. A nagy nyomás hatására többen is visszaléptek, miután megállapodtunk.

Fiatal emberekről van szó, akik nem tudják kezelni az ilyesmit, akiket nagyon könnyű befolyásolni, megijeszteni. Van olyan szereplő is, akit nagyon megviselt, amikor szégyenpadra állították a kollégái, de megrázta magát, és ma már úgy érzi, hogy óriási lehetőség számára is ez a film. Mindenki, aki részt vett a forgatáson, fontos szakmai állomásnak tarja az életében, olyan projektnek, amire büszke lehet. Szakmailag és művészileg.

Nem számított ilyen támadásokra?

Kálomista Gábor: Számítottam, de mégis megdöbbentett az az aktivitás, amivel a szereplők egy részét és néhány munkatársunkat gyalázták. Olyan színészek is nyilatkoztak arról, hogy visszautasították a felkérést, akiket fel sem kértünk. Ez ijesztően pontos lenyomata mindannak, ami a mai magyar kulturális életben zajlik. Arról nyilatkozni hosszasan, aminek el sem olvasta a forgatókönyvét, és fogalma sincs, nem is lehet, miről is van szó valójában, mennyire lehet hiteles és gerinces? Sokan beszélnek a filmről, mintha bármiféle tudás birtokában lennének, holott ez az első alkalom, amikor megszólalunk róla. A sok oknyomozó azt se tudta kideríteni, hogy ki a rendező.

Tehát, ki a rendező?

Helmeczy Dorottya: Egy brit alkotó, Keith English. Amikor gondolkozni kezdtünk a filmről, elég hamar eldőlt, hogy külföldi rendezőt kérünk fel a munkára.

Miért?

Helmeczy Dorottya: Volt egy vízió a fejemben arról, milyen filmet szeretnék, és mivel ez lesz az első magyar politikai krimi, ami a közelmúltat dolgozza fel, természetesen csak külföldi alkotásokban gondolkodhattam. Az is fontos szempont volt, hogy a rendező politikailag semleges legyen, a magyar politikától érintetlen, amit szintén érdemes külföldön keresni.

Hogyan választották ki az angol filmest?

Helmeczy Dorottya: Összegyűjtöttünk egy sor lehetséges nevet, akik a munkáik alapján alkalmasnak látszottak, és írtunk nekik. Volt köztük norvég, lengyel, olasz, amerikai, kanadai. Sok beszélgetés után Keith tűnt a legjobbnak. Az volt az érzésem, hogy ő nemcsak jó filmes, hanem emberként is rendben van.

Amikor megkeresték, tisztában volt azzal, mire vállalkozik? Ismerte a film magyarországi politikai súlyát, tudta, hogy a mostani miniszterelnök elődje áll a történet középpontjában?

Helmeczy Dorottya: A forgatás előtt ideutazott, és több napig beszélgettünk vele, természetesen ezekről a kérdésekről is. Jobban megismerte a magyarországi politikai helyzetet, felmérte, hogy olyan karakterek szerepelnek a történetben, akik közül többen ma is aktív politikusok. Azzal is tisztában volt, hogy jövőre választások lesznek, tehát ez a film ilyen szempontból is előtérbe kerül. Több napig gyűrtük ezeket a kérdéseket, végül rábólintott, és azt mondtuk, hajrá.

Kálomista Gábor: A külföldi rendező ötlete Dorottya fejéből pattant ki. Nem mintha dúskáltunk volna magyar jelentkezőkben, de végül azért döntöttünk egy nemzetközi szinten is elismert alkotó mellett, mert nagyon jó filmet szeretnénk csinálni. Nem becsülöm le a magyar filmeseket, de kísérletezésre most nem nagyon volt időnk. Az operatőr, a spanyol Josep M. Civit pedig egy zseni. Nagyon jó magyar operatőrökkel dolgozhattam, de amit ő behozott a filmbe, az valami egészen nagy formátumú képi világ. Mondjuk olyan rendezőkkel dolgozott, mint Pedro Almodóvar vagy Brian de Palma, tehát elég jó referenciái vannak.

Számítanak külföldi sikerekre is?

Helmecy Dorottya: Nagyon bízunk benne, hogy ezt a filmet sokan megnézik majd a határainkon túl is.

A külföldi forgalmazásban Orbán Viktor neve hátszelet jelenthet?

Helmecy Dorottya: Biztos, hogy miatta is sokan kíváncsiak lesznek rá.

Sokáig teljes hírzárlat alatt tartották a filmet. Néhány napja elindították a produkció Facebook-oldalát, ahol hivatalosan is bejelentették, hogy mindjárt bejelentenek valamit. Arról, hogy milyen vélemények alakultak ki a filmről, amiről eddig csak pletykák szóltak, az is árulkodik, hogy már az első hozzászólások között felbukkant Goebbels náci propagandaminiszter neve.

Helmecy Dorottya: Erőteljes megszólalóink vannak. Szakmai döntés volt, hogy akkor beszélünk a filmről, ha már van miről. Most tartunk itt. A fogadtatásról és a filmmel kapcsolatos reakciókról a bemutató után kérdezzen. Személy szerint nagy közönségsikerre számítok. Remélem, hogy komoly közéleti vitát kelt, hullámokat ver a film, mert nagyon fontosnak tartom, hogy mi, magyarok elkezdjük végre feldolgozni saját történelmünket, ideértve a közelmúltat is. Erre Nyugaton rengeteg a példa, csaknem jelen idejű politikai eseményeket feldolgozó kiváló filmek születtek, és születnek. Ez a mi célunk is, és pontosan tudjuk, hogy az ilyesmi kommentekkel jár.

Egyre indulatosabbakkal, tekintettel a jövő évi választásokra.

Helmecy Dorottya: Filmes cég vagyunk, karácsonyi filmet decemberre időzítünk, politikai filmet pedig választási időszakra. Ez teljesen normális.

A már folyó választási harcban részt vevő politikai szereplők közül kik ismerhetőek fel a filmben?

Kálomista Gábor: Nem mondanék neveket, de mindenki jól beazonosítható, pár kattintás a neten, és egyértelművé válnak a résztvevők.

A fikciós filmekben mindig megjelenik egy felirat arról, hogy minden hasonlóság a véletlen műve.

Kálomista Gábor: Mi ezt nem fogjuk kiírni.

A történet során megjelenő politikuskarakterek a valódi nevükön szerepelnek?

Kálomista Gábor: Igen. Gyurcsány Ferencet Gyurcsány Ferencnek hívják, a többi szereplő politikust is megnevezzük. Van, akit teljes nevén, van, akit csak a keresztnevén szólítanak, de azt sem változtattuk meg. Mindenki felismerhető.

Létező személyek jelennek meg a filmben, köztük ma is aktív politikusok, nyilván olyan helyzetekben, ahol nem tűnnek vonzónak. Perek özöne következik?

Kálomista Gábor: Elég sok perben vettem már részt. Olyan karakter nincs a filmben, aki nem közszereplő, és aki ebbe a kategóriába tartozik, annak sok mindent el kell viselnie, mint ezt az ellenem hozott számtalan bírósági ítélet is bizonyítja.

A filmjével állít bizonyos dolgokat valós emberekről, aktív politikusokról, melyek között olyan is akadhat, ami alkalmas lehet a jó hírnév megsértése jogcímmel kezdeményezett jogi eljárásokra.

Kálomista Gábor: Ha Gyurcsány Ferenc jó hírnév megrontása miatt perel, örömmel megyek vele bármilyen bíróság elé. Ha bárki pert indítana, szívesen állok elé, mindent tudok bizonyítani, ha kell.

A film munkacíme úgy szól, hogy A hazugság ára. Mi lesz a végleges?

Kálomista Gábor: A munkacím is szerepelni fog benne valamilyen formában, de a végleges cím az, hogy Elkúrtuk.

Mit szólna ahhoz, ha baloldalról megjelenne egy film O1G címmel?

Kálomista Gábor : Erről ne engem kérdezzen, ez egy szabad ország, mindenki olyan filmet forgat, amilyet akar.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)