Szellemi párbaj egy romokból felépített laktanya kapcsán
További Kultúr cikkek
- Egy matematikai számítás megmutatja, hogy kik lesznek az Oscar-gála nyertesei
- Brasch Bence a gyermekvállalásról: Úgy éreztem magam, mint egy kisfiú, zavarban voltam
- Kornis Mihály Magyar Péterről: Ilyen tehetséget nem láttam, mióta élek
- Meghalt Martin Pollack osztrák író
- Hadas Kriszta özvegye: A gyászunk mindent betakar, eltakar, mindannyiunkat elnémít
Az Index kultúrarovatának arútluK című podcastjének vendége Bottyán István, a budai várban épült Főőrségi Kávéház ügyvezetője. Ennek apropója az, hogy párbeszéd induljon arról, hogyan lehet, hogyan érdemes újjáépíteni történelmi, építészeti múltunk emlékeit, és hogyan és mivel érdemes azt megtölteni.
Az Index szakírója, Jamrik Levente azt mondja, hogy ebben az épületben semmi nem emlékeztet az egykori hauszmani enteriőrre, de vajon szükség van-e erre egy olyan korban, amikor az egykori testőrökről a történelemkönyvekben lehet olvasni, a kávézó falain pedig nyelvújító testőrírók emlékezetét idézik meg furmányos szavakkal.
A beszélgetés a régi hagyományoknak megfelelően lehetne szellemi párbaj, amelyben Bottyán István nemcsak az épület egykori funkcióit idézi meg, hanem kitér arra is, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia idejében Budán és Pesten nagyobb kávéházi élet folyt, mint Bécsben.
A szakíró és az ügyvezető a főúri világ stílusát idéző, egymás érveit tisztelő szellemi párbajában szó esik
- főúri testőrökről,
- nyelvújító eleinkről,
- függőlegesen falra írt szavakról,
- kávézásról
- és arról is, hogy a foltos nyakorján nem valaki, hanem valami.
Katt a lejátszógombra, és hallgassa meg a beszélgetést!
Az Index arútluK-podcastjének vendégével, Bottyán Istvánnal és Jamrik Leventével ezúttal F. Tóth Benedek, az Index kultúrarovatának munkatársa beszélget. Hallgassa meg az arútluK-podcast korábbi beszélgetéseit a Kossuth-díjról, a sorozatok világáról, a Trónok harca valóságosságáról vagy a pályakezdő színészek nehézségeiről; vagy arról, hogy Puskás Tamás szerint miért pótkávé az online színház, és hogy Grecsó Krisztián miért tért vissza a lírához, amelyet el sem hagyott. De azt is megtudhatja, milyen írók kerültek a magyar írókat összegyűjtő kötetbe, és hogy a zeneiparban kicsit nagyon magas az áfateher.