A szexuális visszaélést nem lehet relativizálni, a Büntető törvénykönyv pontosan szabályozza

Késhegyre menő vitának lehettünk tanúi Lakatos Márk és az Index új műsora, a Konyhanyelv legújabb epizódjában, melyben ezúttal a szexualitás, a szexuális abúzus, a szexuális erőszak volt a téma. A műsor résztvevői, Csákányi Eszter színésznő, Mérő Vera jogvédő és Wahorn András festő meglepő őszinteséggel meséltek első szexuális élményükről, kendőzetlenül mondták el véleményüket ezzel kapcsolatban. Ezzel nem is volt probléma. Amikor viszont kendőzetlenül mondták el véleményüket a másik szexuális élményével kapcsolatban is, olyan jeleneteket produkáltak, melyekben megfagyott a levegő. 

Elmondásuk szerint a műsorra Csákányi és Mérő szorongva készültek, Mérő Vera pedig a műsor után az alábbit posztolta Facebookon:

Soha életemben nem szorongtam – pláne napokkal − bármilyen felvétel előtt, most igen. Sosem lettem rosszul ilyen helyzetben, azt meg főleg sosem fontolgattam, hogy felállok, és elhúzok a vérbe. Jó, hogy maradtam, mert ugyan konkrétan pokoli dolgok hangzottak el, és tényleg mélyen traumatikus élmény volt (nem csak nekem), ezekről a dolgokról beszélnünk kell. Például arról, hogy egy tízéves gyerek soha nem egyezhet bele a szexbe. Akinek ilyesmi traumája van, inkább ne kattintson.

A műsor után az Index YouTube-csatornáján is nagyon megosztó és szenvedélyes hangú kommentek érkeztek, melyek azt mutatják, az erről való kommunikáció még mindig óriási vitákat szít, sérelmeket generál, és sebeket szakít fel. 

Mérő Vera a műsorban elmondta, a legnagyobb probléma és a legnehezebben kezelhető, feldolgozható dolog a gyermekkori szexuális abúzussal kapcsolatban az, hogy sok esetben az elszenvedő fizikailag élvezi, vagy legalábbis nem kellemetlen a számára; ahogy ez történt a gyerekkori eset kapcsán Csákányi Eszter vallomása szerint is. Mérő elmondja, hogy ez ugyanakkor lelkileg zavart, kételyt, undort és felháborodást okoz; illetve társadalmilag és morálisan is elfogadhatatlan, hogy egy idegen ember egy gyermekkel ilyet tesz. 

Szintén fontos, hogy a műsorban felvetődő kérdéseknek egyszerre van jogi és morális értékelése is.

Vannak viszont olyan egyértelmű esetek, így például a pedofília kérdéskörébe tartozó szexuális abúzus, amelyeknek a megítélése nem változik, épp az erről való eltérő vélemények, különösen Wahorn Andrásé verte ki a biztosítékot a műsorban. 

Dr. Hevesi Krisztina szexuálpszichológus is rendkívül összetettnek látja a problémát. A gyermekkorban elszenvedett szexuális abúzus felnőttkori következményeit nagyon sok tényező árnyalja. Meghatározó például, hogy

• hány éves korban történik,

• rendszeres-e, többször visszatérő vagy egyszeri alkalom,

• milyen a szexuális molesztálás formája,

• milyen a gyerek személyisége, milyenek a megküzdési képességei,

• van-e támogató közeg, ahol a gyerek tud a problémáról beszélni (általában nincs),

• hisznek-e a gyereknek, amikor az őt ért traumát megosztja a felnőttel.

Ha a felnőttek felháborodnak, és hazugnak nevezik, az szinte ugyanolyan traumatizáló lehet, mint maga az őt ért sérelem, hiszen pont attól a közegtől jön az elutasítás, amelytől a gyermek a megértést, a védelmet várta

– mondja a szexuálpszichológus.

A szakember hangsúlyozza, fontos, hogy odafigyeljen a közvetlen környezet az apró jelekre, így ha hirtelen megváltozik a gyerek viselkedése, hangulata, nyugtalanul alszik, az addig jó tanuló gyereknek romlik a tanulmányi eredménye, csendesebbé, befelé fordulóvá válik, látványosan többet vagy kevesebbet eszik, olyankor gyakran valami eltitkolt probléma vagy trauma áll a háttérben.

A gyerekkori molesztálással, bármilyen formában történik is, szembenézni nagyon nehéz. A szexuálpszichológus a saját praxisából idéz egy esetet, amikor

Rendszerint egy mélyebb pszichoterápia és hosszú évek szükségesek ahhoz, hogy valaki szembe tudjon nézni a vele történt bántalmazó eseménnyel. Az Európai Unióban dolgozták ki óvodások számára azt a programot, amit „bugyiszabálynak” nevezünk, s a szexuális erőszak megelőzését hivatott elősegíteni. A lényege, hogy egy bábu segítségével magyarázzák el a gyerekeknek, hogy ami a fehérnemű alatt van, az a szemérem része, s idegen nem érintheti. Megtanítják arra, hogy tudjon nemet mondani, s ha egy felnőtt mégis így közelít felé, azt jelentse lehetőség szerint legalább két személynek: óvónőnek vagy tanítónak és a szülőnek vagy gondozónak.

Dr. Agárdi Tamás igazságügyi szakértő, aki jogi és pszichológusi diplomával is rendelkezik, állítja, hogy a szexuális abúzus nem feltétlen jár együtt nemi erőszakkal. Tapasztalatai szerint a gyermekek egy része nem is mindig éli meg traumának a cselekményt. Általában az áldozatban szégyenérzés alakul ki, aminek kiváltó oka hosszú évekig, évtizedekig is rejtve maradhat. A legnehezebb eldöntendő kérdés az, hogy megtörtént-e az abúzus, vagy sem. Az igazságügyi szakértő nem tényállást állapít meg, hanem azt vizsgálja, vannak-e figyelmeztető jelek, amelyek a gyermek magatartásának a megváltozására utalnak, azzal együtt, hogy nem minden magatartásváltozás mögött van abúzus. Ha a gyerek betanított szöveget mondana, árulkodó lehetne a megváltozott kommunikáció, a metakommunikáció, de segíthet a pszicholingvisztikai elemzés is, amely a nyelvi viselkedés hátterében meghúzódó pszichológiai folyamatokat kutatja. Az abúzus bizonyítása preverbális (beszéd kialakulása előtti) korban nehéz, de három-öt éves korban sem nyerhető érdemi tényállásszerű exploráció.

Ami a szexuális abúzus jogi oldalát illeti, a Büntető törvénykönyv XIX. fejezetében találhatók a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények, köztük a szexuális visszaélés is. Szexuális visszaélés akkor valósul meg, ha tizennyolcadik életévét betöltött személy tizennégy év alatti gyermekkel szexuális cselekményt végez, vagy rábírja arra, hogy mással ilyen cselekményt végezzen.

A Büntető törvénykönyv fő szabálya szerint a büntethetőség elévül a bűncselekményre irányadó büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével. 2014 őszén Selmeczi Gabriella és Bánki Erik országgyűlési képviselők kezdeményezték az elévülhetetlen bűncselekmények körének kiterjesztését. A törvény módosításával

Nagyon fontos megkötés, hogy a törvénymódosítás csak a hatálybalépését követően elkövetett bűncselekményekre vonatkozik, így a 2014. december 21-e előtt elkövetett cselekményre nem alkalmazható.

Cikkünket a Konyhanyelv legújabb epizódjáról itt találja. Lakatos Márk a formátum bemutatásakor megígérte, hogy lesz olyan epizód, ami a bőrünk alá hatol, és fájni fog. A negyedik epizód – aminek a témája a szex és a szexualitás megélése, kifejezése – ilyen lett. A vacsoraasztalnál Csákányi Eszter, Mérő Vera és Wahorn András a vendég.

A Konyhanyelv szerda esténként 20 órakor jelentkezik új epizóddal. A korábbi adásokat és háttérinformációt, képeket a forgatásról itt talál.

Ha ön jogellenes vagy kiskorúakra káros online tartalommal találkozik, olvassa el a témáról szóló cikkünket, és használja a cikk végén található bejelentőfelületet!

Vészhelyzetben hívja a 112-es számon a Segélyhívót!
Ha önt vagy ismerősét erőszak éri a kapcsolatában, vagy ha valakiről úgy véli, emberkereskedelem áldozata lett, akkor hívja az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot a belföldről ingyenes 06-80-20-55-20 számon.
A NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyermekeknek szóló segélyvonala szerda kivételével minden hétköznap 18 és 22 óra között ingyenesen hívható a 06-80-505-101 telefonszámon.