Durván elszállnak az árak, a rezsinövekedés padlóra küldhet színházakat

A színházakat sem kíméli a rezsinövekedés. A kormány energiaárakra vonatkozó rendelete sokszorosára növeli a teátrumok működési költségeit. A legtöbb színházban ez azt jelenti, hogy újra kell gondolniuk a már tervezett előadásokat, a játszási napok számát. Amit mindannyian szeretnének elkerülni,

• az a jegyárak emelése,
• az előadások minőségének romlása,
• a fűtési szünet kihirdetése.

Sok helyen még nem tudják, hogyan jutnak majd pluszforrásokhoz, kitől kaphatnak segítséget, támogatást. A magánszínházak gőzerővel keresik a megoldást, az önkormányzati támogatású háttérrel is rendelkező teátrumok abban bíznak, hogy az egyre szűkülő keretekből gazdálkodó képviselő-testület figyel majd rájuk. Az intézményvezetők leginkább a fűtési szünet démonát próbálják távol tartani.

Bartók Színház heti háromszor

A dunaújvárosi Bartók Színházban az elmúlt hetekben folyamatosan tanácskoztak, erről Őze Áron, a színház igazgatója tájékoztatta az Indexet. Azt mondta, válságegyeztetésben „sajnos már rutint szereztünk a pandémiás időszakban. Most is terveztünk egyik nap, aztán másnap újra terveztünk, hiszen jöttek új és újabb szempontok – katatörvény, energiaárak, rezsi – a költségvetésünk átpozicionálásához”.

A Bartók Színházban nincs gázfogyasztás, mindent árammal oldanak meg. Őze Áron azt mondta, hogy 2022. augusztus 1-jén megállapodást kötöttek a szolgáltatóval, ami a teátrum esetében azt jelenti, hogy 

A direktor azt mondta, hogy ez rendkívül jelentős áremelés, miközben ez még szolid érvágásnak számít másokéhoz képest. De akkor is ki kell gazdálkodniuk ezt az összeget.

A Bartók Színház kétirányú támogatásával – közös fenntartója az önkormányzat és a kulturális kormányzat – még biztonságban érezheti magát. A helyi önkormányzattal állandó egyeztetésben vannak, és felvették a kapcsolatot az új kulturális tárcával is. 

Őze Áron azt mondta, a kötelező takarékoskodás ellenére szeptembertől már nem tudnak működteti egy városi klubot, ezért ezt fájó szívvel visszaadják a dunaújvárosi önkormányzatnak. Valamint azt is biztos, a színházat a jövőben már nem tudják ingyen vagy óriási kedvezménnyel bérbe adni. A 2022/23-as évadra nyolc bemutatót terveztek, a „belső megszorításaink” miatt azonban hét premiert tartanak. Azt a bemutatót halasztják el a 2023/24-es évadra, amely a téli időszakra esett volna, ebben a helyzetben ezt nem tudják év végén kigazdálkodni.

Mint azt a direktor megfogalmazta:  

Szerintem egy színházvezetőnek humánusnak kell maradnia főként kritikus időkben. Óvjuk a munkatársakat, a színészeket, és nem utolsósorban a nézőket. Nem küldünk el senkit, nem emelünk jegyárakat. A közönségnek csak hálásak lehetünk, hiszen a pandémia után gyorsan visszajöttek a színházba, kifejezték, hogy szolidárisak velünk. Most mi leszünk velük szolidárisak.

Dunaújvárosban ugyanakkor rákényszerülnek arra is, hogy csökkentsék a színház játszási napjait csütörtökre, péntekre, szombatra. Ezt a takarékos működési rendet egyelőre 2022. december 31-ig tartják fenn, akkor újra kell egyeztetniük az áramszolgáltatóval. Őze Áron reméli, hogy akkor nem új emelésről, hanem valós csökkentésről tárgyalhatnak majd. Egyébként a „csökkentett üzemmódban” havonta 5-6 előadással játsszanak kevesebbet, mint normál esetben.

A Spinoza Színház végleg bezár?

A Spinoza Színház magánszínház, nem számíthat arra, hogy a kerülettől vagy a fővárostól kapjon segítséget. Még az is lehet, a Spinoza végleg bezár. Sándor Anna, a Spinoza alapító-tulajdonosának előzetes számításai szerint

A Spinoza Színház idén ünnepli 20. születésnapját, az ünnep mégsem felhőtlen. Sándor Anna az Indexnek így fogalmazott:

Hitünk és szenvedélyünk maradt, magántőkénk azonban nincs több. Ami volt, azt mind beletettük már. A rezsiügy volt az utolsó csepp.

A Spinoza jegyárai tizennyolc évig nem változtak, háromezer forint fölé sose mentek. Fontosnak tartották ugyanis a színház elérhetőségét, ezért ragaszkodtak az alacsony árakhoz. A járványhelyzet azonban emelésre kényszerítette a Spinozát, most próbáltak négyezer forint alatt maradni.

A mostani helyzetben azonban 70 férőhely esetében ez már önmagában nem tud rentábilis lenni. Sándor Anna drámaian fogalmaz: 

Egyértelműen gondolkodunk nemcsak a téli, de azt követően a végleges bezáráson is. Nemcsak a rezsiköltségek, hanem a többi tényező áremelkedése miatt is. A rezsi miatt mindenki emeli az árait, ahogyan az adózási változások miatt is. Már a járványhelyzet okozta lezárások után is érezhető volt a változás, ami a nézők kultúrafogyasztását illeti. Erről a »luxusról« való lemondás lesz az első a most kezdődő időszakban. Ha valaki mégis áldozni tud erre, akkor kevesebbszer és kevesebbet. Márpedig minden fővárosi színház ugyanarra a nem túl nagy rétegre lő, aki még színházba jár. Ebben most életben maradni – nagy küzdés lesz. Ha egyáltalán érdemes…

A Spinoza Színház egy épületben működik a Spinoza Kávéházzal. Sokan azt gondolják, hogy a színházat a Kávéház tartja el, ám erről szó sincs, a Kávéház különálló vállalkozás, amely maga is küzd; napközben már nincs is nyitva, este is csak a hét három napján üzemel.

Ötszörös szorzó a Jászai Mari Színháznál is 

A tatabányai Jászai Mari Színháznál is rengeteg a kérdőjel. Crespo Rodrigo, a színház igazgatója azt mondta, hogy a közüzemi soron az előző három év átlagát különítik el, vagyis 45,5 millió forintot. Azt nem tudják, hogy a megemelkedett rezsi miatt mennyit kell majd fizetniük, de az áramszámla – előzetes becsléseik alapján – az eddig fizetett számlák ötszöröse is lehet, ami így meghaladná az egész közüzemi soron tervezett költséget.

Esetükben – bár hivatalos döntés erről még nem született – az is felmerült, hogy a rezsit az önkormányzat fizetné, ebben az esetben a közüzemi sort akkor elvonják. Tatabányán emeltek a bérlet- és a jegyárakon, ugyanakkor 2022. július 15-ig mindenki még a tavalyi áron vehette meg bérletét.

Az, hogy a megemelkedett rezsiköltségek miatt a színház télen szénszünetet rendeljen el, nem merült fel. Az igazgató szerint ez olyan spirálba vinné őket, amelyből nagyon nehéz lenne kimászni.

Túlélési javaslat a Rózsavölgyi Szalontól

Budapesten a Rózsavölgyi Szalon már a 2022/2023-as évad kialakításakor takarékoskodott. Zimányi Zsófia művészeti vezető az Indexnek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az előttünk álló időszak talán nehezebb lesz, mint az eltelt tizenöt év válságai, de ez mindenkit érint. Azt gondolták, vissza kell fogniuk magukat, nem lehet a korábbi évadokat követni, és 6-8 bemutatót meghirdetni. Így tehát 2022 elején, kora tavaszán – már érezve az erősödő válsághullámot – úgy döntöttek, hogy az új évadban 4 premiert tartanak, az elsőt 2022. október 8-án Apróbetűs szerelem címmel – Ujj Mészáros Károly rendezi, a szereplők: Petrik Andrea, Schmied Zoltán, Györgyi Anna, Kovács Máté.

A Rózsavölgyi Szalon hagyományosan augusztus végén kezdi az évadot, így nagyjából akkor látja majd a pontosabb pénzügyi mutatókat. Arra a kérdésre, hogy honnan lesz még bevételük, Zimányi Zsófia válaszában üzent más teátrumoknak és a pályázati pénzek odaítélőinek is:

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne reménykedjünk. Egy felelős színházvezetőnek minden támogatási lehetőséget meg kell céloznia. Bízom benne, hogy lesznek továbbra is pályázatok a független színházak – ilyen a Rózsavölgyi Szalon is – működésének megsegítésére, vagy esetleg a korábbi pályázatok elszámolása kapcsán kaphat kedvezményeket az előadó-művészeti szakma. Jó lenne szolidárisnak lennünk egymással. Én erről a vágyamról például soha nem teszek le.

A Rózsavölgyi Szalon tehát játszik tovább, a már nyár elején meghirdetett őszi műsoraik és az abban feltüntetett jegyárak maradnak.

Lyukfoltozás a Latinovits Színházban

Felkerestük a Budaörsi Latinovits Színházat is, ahol az alapkérdéseket egy sor egyéb másik bonyolítja, ugyanis a színház egy épületen osztozik a Művelődési Házzal. Fenntartója, Budaörs Város Önkormányzata jelenleg azon dolgozik, hogy a rezsiemelések nyomán kialakuló költségvetési lyukakat befoltozza, és zökkenőmentes legyen a város intézményeinek működése.

Szombathelyen is van tanácstalanság

Információink szerint a szombathelyi Weöres Sándor Színház az utóbbi időben folyamatosan igyekezett korszerűsíteni a színházépület energetikáját, így náluk mintegy 5 százalékos többletköltséget eredményezhet a rezsinövekedés, de ez az eddigi adatok alapján így is 30 millió forintot jelent. A színház egyelőre keresi a megoldást, honnan fogja ezt finanszírozni.

Újabb ütés a forrásaitól elvágott Trafóra

A fővárosi Trafó az egyik leghányattatottabb sorsú intézmények között van. A pandémiás nehézségek után jelentős forráshoz nem jutottak hozzá, mivel pénzüket a végelszámolás alá került Sberbankban tartották.

Azt egyelőre még nem látják, milyen magas rezsiköltségekkel kell számolniuk, de abban biztosak, hogy ezeket a kiadásokat nem lehet ráterhelni a potenciális nézőikre, mert már eleve sok minden terhelődik rájuk. „Nekünk az a dolgunk, hogy nyitva legyünk, és legyenek előadásaink, bár lehet, abból lesz kevesebb, sajnos” – nyilatkozta az Indexnek Barda Beáta, a Trafó ügyvezető igazgatója.

(Borítókép: Behavazva / Rózsavölgyi Szalon / Nagy-Kálózy Eszter, Schneider Zoltán / Fotó: Molnár Miklós)