A gyilokfolyosón is lehet most sétálni Pannonhalmán

A kolostor kapujába öreg testvért ültessetek, akit éltes kora nem enged elcsatangolni, írja Szent Benedek a regulájában. Erre pedig azért van szükség, mert a vendégek sosem hiányozhatnak a monostorból, és már a IV-V. században is úgy gondolták, hogy kell valaki, aki a kapuban várja őket és értelmes választ tud nekik adni. Ha tehát vendég kopogtat vagy szegény kiált, akkor az első válasz mindig az, hogy: „Istennek legyen hála!”  Vagyis még mielőtt tudnám, ki érkezik hozzám vendégségbe, már Isten ajándékának tekintetem.

A vendégségről szólva ezt a történetet mesélte el az Index kulturális rovata arútluK podcastjának vendégeként Dejcsics Konrád, a XVIII. Arcus Temporum Kortárs Művészeti Fesztivál fesztiváligazgatója, hiszen a pannonhalmi monostor szellemi és fizikai értelemben is vendégül látja a meghívott művészeket és a közönséget.

Az Arcus Temporum fesztiválnak négy lába van: a zene, a képzőművészet, az irodalom és a spiritualitás. Idén Mácsai Pál a házigazda a három nap alatt, ő már hazajáró vendég Pannonhalmán. A zenei programért Keller András művészeti vezető felel, aki ezúttal Amerikából hívta meg egy barátját, Lera Auerbach kortárs zeneszerzőnőt, aki a fesztiválon fel is lép. Az irodalomban az idén nyolcvanéves Nádas Péter lesz a vendég, a képzőművészetben pedig fiatal hazai és külföldi alkotók. A fesztivál családias miliőjében  valahogy mindenki egymás mellé keveredik és mindenki megszólítható, este pedig nagy borozások és éjszakába nyúló beszélgetések teremtenek közösségi alkalmat.

A rendezvény idén a „megújulás” fogalma köré szerveződik. Mindig olyan kifejezést választanak, ami a szerzetesek világából, hagyományaiból fakad: ilyen volt 2016-ban a „közösségben vagyunk”, 2017 a „közös ház” éve volt, 2018-ban a „kibékülés”, 2019-ben a „csend”, 2020-ban a „vendégség”, 2021-ben pedig az „emlékezet” került fókuszba. 2023-ban lesz a „zarándoklat” éve, s mindez már előremutat 2024-re, ekkor lesz a pannonhalmi bazilika 800 éves, a fesztivál szava pedig az „ünnep”. Pont a Covid évére választották – jóval korábban egyébként – a „vendégség” kifejezést, amikor az eltervezett programokból semmi nem lett, de éppen ezért a vendégségről más módon kellett elgondolkodniuk.

A beszélgetésben szó esett még arról is, hogy

• csudabogár-e a szerzetes,
• be lehet-e nézni a falak mögé,
• mit jelent „azonos szemmagasságban” beszélgetni,
• hogyan kerültek a turisták az imádság közepébe,
• mi történt, amikor Nádas Péter a monostorban kávézott,
• micsoda közvetítő ereje van a gyógynövényeknek,
• beleférhet-e a rockzene a pannonhalmi fesztivál világába,
• min gondolkodik Konrád atya futás közben, és miért Kispál- és 30Y-rajongó,
• hány kilométer van Bakonybél és Pannonhalma között, és ez miért fontos,
• mire tanít a csend művészete,
• a fesztivál ideje alatt a gyilokfolyosóra is ki lehet sétálni: itt védték meg a monostort a szerzetesek a tatároktól.

Aki nem hallotta volna az előző arútluK podcast-adást, amelyben az Index kultúra rovatának újságírói beszélgettek arról, hogy merre halad a világ, az ide kattintva megteheti.

(Borítókép: Dejcsics Konrád. Fotó: Karip Tímea / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!