A kutatók szerint a gombából készült ház lehet a jövő

20220915 6099
2022.09.16. 12:41
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem megtartotta Future Materials Conference című nemzetközi előadás-sorozatát, ahol a kreatív dizájnszakma legkiválóbb koponyái gyűltek össze, hogy a hozzáértő és laikus közönséget, valamint egymást is elkalauzolják a legfrissebb innovációk dzsungelében.

Az anyag változik. Az ember változik és a világ is változik, így ennek mezsgyéjén reagálni kell a változásokra. Az elmúlt kétszáz évben többször megtörtént, hogy az addigi termelési rendszer fenntarthatatlanná vált, ezért a társadalomnak új megoldások után kellett nézni. Történt ez így a második világháború után, és történik most, a huszonegyedik század első negyedének végéhez közeledve. Többek között erről is szó esett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) nemzetközi konferenciáján.

Veszteségek minimalizálása

A kétnapos programsorozat rengeteg külföldi és hazai előadót verbuvált össze a művészet, a gyártás, a gazdaság és a tudomány területeiről azért, hogy a szakemberek megosszák egymás között a gondolataikat, és új kooperációk szülessenek.

A rendezvény különlegessége abban rejlett, hogy nem egy szimpla egyetemi előadás-sorozat volt, ahol tanárok és diákok néznek egymásra üveges tekintettel, sem olyan szakmai kör, ahol a legnagyobb koponyák egy sötét szobában gyűlnek össze, hogy megvitassák ügyes-bajos dolgaikat az elefántcsonttornyukban. Ezen a kétnapos programsorozaton részt vehetett bárki. Olyannyira bárki, hogy tanár, diák, kutató, dizájner, üzleti szakember, de még akár

a kíváncsi laikusok is betekintést nyerhettek a legújabb trendekbe és kutatásokba.

A Future Materials Conference néven tartott rendezvényt Rebecca Earley nyitotta meg, a Londoni Művészeti Egyetem professzora, aki elsősorban az anyag újrafelhasználásáról tartott előadást. Elmondása szerint a ruhaipar hatalmas faktor a társadalom pazarlási mércéjén. Az elmúlt időszakban egyre több cég és csoport foglalkozik az anyagok újrafelhasználásával, mégis, a jelen újrahasznosító rendszer mellett is sok hulladék termelődik. Egy olyan körforgási rendszeren dolgozik, ami ezt a lehető legjobban képes minimalizálni.

Szerinte természetes dolog, hogy nem mindenkinek adatik meg, hogy a legdrágább és legtartósabb ruhadarabokat vegye meg, ezért ott kell változtatni a megítélésén a vásárlásnak, hogy tulajdonképpen nem megveszünk, hanem kölcsönveszünk egy terméket. Ezt arra bontja ki, hogy a világunk véges forrásai mellett fel kell ismerni, hogy mikor elhasználódott egy ruhadarab, az visszakerül a körforgásba, így képesnek kell lennünk ezeket másként is felhasználni, nem csak a tűzre vetni.

Egy évszázad kihívásai

Egyik projektjében például azzal foglalkozott, hogy a ruha életútját követte végig az első legyártástól kezdve a tulajdonostól az összes átalakításig, egészen a boltba kerülésig. Így az is kiderült, hogyan lehet egy pólót vagy egy nadrágot több tíz évig aktívan a piacon tartani. A közönség kérdésére azt is elmondta, hogy létező probléma a lokális újrafelhasználási rendszerek közötti különbség. Nehéz globális szinten kapcsolódni, de ez a rendezvény is azért jött létre, hogy a szakemberek közös projekteket indítsanak, és megismerjék egymás kutatási ágait, innovációit, áttöréseit, így szeretne a jövőbe tekinteni és a megoldásokon dolgozni ahelyett, hogy a kardjába dőlne.

Erre a professzor asszony beszédét megelőzve kitért a MOME rektora, Fülöp József is a megnyitón, aki a köszöntésen túl elmondta, hogy reményei szerint ez egy stabil kezdeményezéssé válik, és olyan sikereket érnek el, amelyek hosszú távú együttműködéseket hoznak majd létre.

A megnyitóbeszédek és előadás után két külön teremben öt előadótól lehetett hallgatni egy-egy nagyobb téma szakmai körüljárását. Mi az embert körülvevő anyagokról szóló előadást választottuk, ahol az eddigi anyagfelhasználás megváltozását és az új alapanyagok elterjedését boncolgatták a szakemberek.

Elmondásuk szerint a visszatérő társadalmi kihívások idézik elő az új anyaghasználati szokások kialakulását.

Úgy, ahogy az egyszer használatos műanyag borítások elterjedése a huszadik század kihívásaira válaszolt, most a természetes források és a biológiailag könnyen lebomló alapanyagok felé sodródunk, amelyek a feldolgozhatatlan hulladékmennyiséget próbálnák felváltani.

Gombák és baktériumok

Kitértek ezen belül többek között a ruhatervezésben felhasznált színezőkre, miszerint az emberek csupán az elmúlt száz évben, mióta szintetikus elemeket használunk, nem értik, hogy mitől lesz egy ruha színe kék vagy zöld. Jelenleg azzal kísérleteznek, hogy visszanyúlnak a régi, természeti forrásokhoz, és ezt a modern technológiával keverve próbálják napi szinten használhatóvá tenni, így például színező baktériumokkal festik a textilek színét, amit utána egyéb kezelésekkel tesznek emberek számára biztonságosan használhatóvá.

Az új anyagok tekintetében hasznos forrásnak találják a kitint és a micéliumot,

utóbbi felhasználására már komoly kutatási területek szakosodtak. A micélium alapvető forrása a gomba. Ezek a gombák rengeteg terméket képesek helyettesíteni. Használható műanyag csomagolás helyett, bútorzatként, de akár házak építőanyaga is lehet. A technológia lényege, hogy a gomba növekedését mesterségesen befolyásolják, hogy a kívánt formát vegye fel. Miután elérte a megfelelő paramétereket, leállítják a növekedést, majd alakra szabják az adott terméket.

Építkezéseknél is hasznos, hisz teherbíró képessége kimagasló, de eldobható termékek gyártására is alkalmas, mivel különféle kivitelezésben legyártva, míg a háznál képesek tartóssá tenni, addig egy egyszer használatos eszköz képében megtartják az anyag gyors lebomlási funkcióját, ezáltal pár év alatt teljesen visszatér a termék a természetbe.

A tervezők úgy vélik, hogy alapvetően minden anyagnak megvan a maga funkciója a jelen társadalomban, csak meg kell azt találni. A sokszor elítélt műanyag is igazán hasznos tud lenni, ha jól használják fel, és nem túltermelés lesz a vége, hisz egy bizonyos ponton minden a természetből fakad, csak az nem mindegy, hogy a 

visszakerülési folyamat mekkora kárt okoz nekünk és a környezetnek.

A kritikus gondolkodás a szakember ismérve

A kutatók a jövőt a vásárlók valós tájékoztatásában látják, hiszen nem lehet elvárni a tudatos vásárlói magatartást, ha előtte nem ismertették, hogy ez mit takar, s miért van rá szükség. Technológiailag a természetes mechanizmusok használata kulcs a szakemberek szerint, ahol a munka nagy részét olyan dolgok teszik ki, mint a gomba önnön növekedése, vagy a baktériumok színkiválasztó tulajdonsága, így mi egyre jobban csökkenthetjük a szükségtelen, mesterséges anyagok felhasználását.

A délután folytatódó beszélgetés, ahol öt másik szakember ütköztette nézeteit, már egészen más fonalat vett fel. A kerekasztal-beszélgetésnél még egyfajta egyet nem értés is kialakult az előadók között. Az egyik fő témavonal, hogy vajon mennyire is ragaszkodunk azokhoz a dolgokhoz, amelyek régen az életünk szerves részeit képezték, holott mára már egyáltalán nincs ezeknek létjogosultságuk, hozta a vitaalapot. Itt ütköztették a kulturális és gazdasági gondolatokat, de abban megegyeztek, hogy egy szakembernek mindenképp nyitottnak kell lenni,

nem szabad hagynia, hogy a régi berögzülései képtelenné tegyék az új lehetőségek megismerésére.

Kitértek ezen belül a vásárlói szokásokra, hogy alapvetően akad egyfajta elképzelés egy adott termékről, amikor megvesszük, hogy az mire és hogyan használható fel, számunkra miért is jó. Ennek érdekessége, hogy a világ legtöbb dolgát nem az határozza meg, hogy fizikálisan miről is beszélünk, hanem a tárgynak a világ egyéb dolgaival alkotott kapcsolati rendszere, ahogy más anyagok és fogalmak viszonyulnak hozzá, tért ki rá egy spanyol professzor.

Amit mi látunk és gondolunk egy dologról, ritkán egyezik meg teljes egészében a másik látásmódjával, ezért fontos kialakítani az emberekben, főleg az alkotó feladatot ellátó szakemberekben, egyfajta kritikus gondolkodást, hogy ne csupán azt lássuk, ami előttünk van, hanem képesek legyünk és akarjunk a dolgok mögé betekinteni, fejlődni és tanulni, saját látószögünket bővíteni.

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)