Hímsoviniszta-e a néptánc?
További Kultúr cikkek
Ezúttal azonban a kisfilm első részében „nem mozdultak ki otthonról”, vagy más nézőpontból: hazatértek. Mezei Dániel műsorvezető és Laposa Julcsi, a PajtaKult nagykövete ugyanis az anyaintézményükben, a Fonó Budai Zeneházban beszélnek arról, hogy a koncerteknek, kiállításoknak, borkóstolóknak, nép- és világzenei rendezvényeknek otthont adó, a táncházmozgalomban is fontos szerepet játszó összművészeti kulturális intézmény maga is egy gigantikus pajta – így is hívják az egyik épületrészt.
Az e heti sztárvendég Berecz István néptáncművész, aki hivatalosan a ház művészeti vezetője, de inkább a lelke és mókamestere, vagy ahogy a kisfilmben elhangzik: ikon. Édesapjához, Berecz Andráshoz hasonlóan – akinek a népi stand up comedy előadásával egy korábbi epizódban már megismerkedhettünk – ízesen kanyarítja a szót, olyan ügyesen, amilyen virtuózan táncol. Nem is kertel sokat, elmondja, hogy a párkeresés csatamezején jött rá ő is igazán, hogy mi szükség van a táncra az ember életében, a zenélés, a furulyázás mellett ekkor fordult a néptánc felé is.
Fiú gimnazistaként ez volt az egyetlen kiskapu a másik nem felé, így találtam rá a táncra egy életre, ez nevelt belőlem embert, ez hozta ki a személyiségemet. Hogy ez jó-e, vagy rossz, azt majd az utókor meg a környezet eldönti
– mondja „Pityu”. A katolikus fiúgimnáziumban pallérozódva hiányzott neki az a virtus, szenvedély és művészet, amit az édesapjától látott, és ez a táncban tudott kiteljesedni.
Lapátra tett népzenészek
A tánc és a zene olyan nyelv, amely a legszélesebb horizonton köti össze a társadalom különböző pontján élő embereket. „Ennek a háznak is az a nagysága, hogy itt a buszsofőr a szívsebésszel együtt tud mulatni” – mondja Berecz István, aki szerint mindamellett, hogy itt számtalan sors összefutott már, egyben a múlt oda tudja adni a stafétabotot a jövőnek.
Pityu azt is elmondja, hogy a Fonó olyan korban lett a zene és a tánc emblematikus helyszíne, amikor még nem volt állami pénzzel kibélelve ez a műfaj. Azért alakult 27 éve magánmecenatúrából, hogy éjfélkor ne tegyék ki mindig szerencsétlen népzenészeket a művházakból a teljhatalmú portások, és kompromisszum nélkül tudják szolgálni ezt a szerves kultúrát és az erre épülő társműfajokat.
A kisfilmből kiderül még, hogy
- ha a néptáncból kivesszük a férfi- és női szerepeket, akkor más műfajt kapunk,
- Berecz Pityu hogyan forgatta meg Julcsit,
- mi a gyimesi csűrök titka, miben áll az erdélyi emberek kultúrája,
- milyen az Őrség a négy évszakban,
- hogyan szól a muzsika egy őriszentpéteri pajtában,
- hogyan táncol ugyanitt Keck Mária flamencoművész,
- hímsoviniszta-e a néptánc,
- hogyan valósítható meg a fenntartható lassulás a vendéglátásban
- és konkrétan a szálláshelyekkel bővülő őriszentpéteri Pajta étteremben,
- Lakatos Róbert brácsaművész pedig elmondja, milyen koncerthelyszíneken muzsikálnak Németországban akár a szimfonikus zenekarok.
De hogy jön ide Micimackó?
Aki lemaradt a PajtaKult előző epizódjáról, amely Révkomáromba kalauzolta el a nézőket, ide kattintva megnézheti.
(Borítókép: PajtaKult)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
