Soha nem látott lemondási hullám a kulturális szférában

Amint arról az Index elsőként beszámolt, a táncművészet újabb legendás alakja tiltakozik a kulturális kormányzat tevékenysége ellen: lemondott a Magyar Táncművészek Szövetsége tiszteletbeli elnökségi tagságáról Novák Ferenc, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas koreográfus, rendező, etnográfus, érdemes művész. A magyar táncművészet doyenje azzal indokolta döntését, hogy nagyszerű társulatokat tettek működésképtelenné, illetve hogy nincs olyan kompetens személy, aki szóba állna velük.

Lemondtak, nem írták alá

Novák Tatának az utolsó csepp az volt a pohárban, amikor megjelentek a döntési listák a 2023-as támogatásról 2023. június 6-án: olyan állami és önkormányzati fenntartású színházak is részesültek ebből az alapvetően kulturális sokszínűséget elősegíteni hivatott forrásból, amelyek egyébként is több száz millió forintnyi közpénzt kapnak. Az utóbbi időszakban számos ismert művész mondott le tisztségéről politikai okok vagy a szakma ellehetetlenítése miatt. 

Június elején a ma élő egyik legnagyobb balettművész, a Kossuth-díjas ifj. Harangozó Gyula koreográfus, balettmester, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja és Mesterművésze nyújtotta be Csák János kulturális és innovációs miniszterhez a lemondását.

Döntésében az erősítette meg, hogy Ókovács Szilveszter, az Operaház igazgatója koncepcióváltásra hivatkozva június 7-én kirúgta Kesselyák Gergely karmestert. Mint ismert, Kesselyák Gergely is pályázott az Operaház főigazgatói posztjára, ám annak ellenére, hogy a szakmai bizottság egyhangú szavazattal őt javasolta a dalszínház élére, Csák János kulturális is innovációs miniszter Ókovács Szilvesztert hagyta meg pozíciójában.

Rost Andrea Kossuth-, Prima Primissima és Liszt Ferenc-díjas opera-énekesnő szintén ekkor osztotta meg a közösségi médiában, hogy nem írja alá a 2023/24-es színházi szezonra ajánlott szerződését. Akkor azt írta, fájó szívvel hozta meg ezt a számára nehéz döntést, de nem vonul vissza. (Rost Andrea is elindult a Magyar Állami Operaház főigazgatói székéért.)

2022 júliusában Ferenczy Nagy Boglárka, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Hallgatói Önkormányzatának (HÖK) elnöke közölte, az igazságérzete nem engedi, hogy továbbra is a HÖK-ben folytassa a munkáját. Ferenczy azt állította, hogy a vezetőség mindenütt megkerülte őt, kihagyta a a határozatok meghozatalából, a fontos információk csak késve vagy egyáltalán nem jutottak el hozzá. Szerinte sem a vezetőség, sem a diákság nem igényelte már, hogy rálátása legyen a történésekre. 

Az Országgyűlés még 2020-ban szavazta meg a törvényt, amely értelmében más egyetemekhez hasonlóan a Színház- és Filmművészeti Egyetem is alapítványi fenntartásba került, ráadásul ehhez előtte szokatlanul szűk határidőt szabott a kormány. A történtek miatt Upor László rektori feladatokat ellátó rektorhelyettes, Novák Eszter oktatási rektorhelyettes, Németh Gábor rektori tanácsadó, Bagossy László, az SZFE Színházi Intézetének vezetője, Balázs Gábor, az SZFE Film- és Médiaintézetének vezetője, valamint az egyetem szenátusának valamennyi választott tagja lemondott tisztségéről.

Takács Imre, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója még 2014-ben mondott le „a politika nyomulása miatt”, amikor a minisztérium a szakmai érveket figyelmen kívül hagyva nyúlt bele a múzeum működésébe.

Akik alkotói támogatást, kitüntetést utasítottak vissza

2020-ban több művész is visszautasította a Térey János alkotói ösztöndíjat. Bartók Imre író például azért, mert aggályosnak találta a díj létrejöttének körülményeit, annak átláthatatlanságát, az azt életre hívó Demeter Szilárd személyét. Az ő példáját követte Csehy Zoltán költő, Zoltán Gábor író, Keresztesi József író és Szőcs Petra költő.

A 2016-os év egyik leghangosabb közéleti botránya az volt, amikor augusztusban Bayer Zsolt átvette lovagkeresztjét. A korábbi kitüntetettek közül több mint százan visszaadták az elismerésüket, mert nem akarták, hogy egy lapon említsék őket az uszító, gyűlölködő és trágár szövegeiről is elhíresült publicistával. Volt köztük író, költő, operatőr, táncos, koreográfus, színész és rendező is.

Galkó Balázs színművész – aki nemrég arról beszélt, hogy a megélhetését havi 120 ezer forintos nyugdíjából próbálja finanszírozni – 2002-ben és 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovag- és tisztikeresztjét is megkapta, ezekről azonban 2016-ban tiltakozásul lemondott. A művész úgy véli, elhallgattatták és megbélyegezték őt azért, mert politikailag nem ért egyet sok döntéssel.

Volt már példa a Kossuth-díj visszautasítására is, bár ez még a Gyurcsány-kormány alatt történt. Blaskó Péter színművészt még 2008-ban jelölték Kossuth-díjra, azonban ő a Magyar Nemzetben leközölt nyílt levélben utasította vissza a Gyurcsány-kormánytól a kitüntetés átvételét. Az akkori miniszterelnökhöz címzett levelében azt írta: 

Kossuth-díjamat – amelynek egyébként végtelenül örülök, és köszönöm azoknak a művésztársaimnak, akik méltónak találtak erre a kitüntetésre – nem fogadom el. […] Tiltakozom Ön ellen! Egy ember ellen, akit a sors szeszélye ennek a gyönyörű országnak az élére sodort, és aki visszaélt ezzel a lehetőséggel. Ön ezt az országot tönkretette, kiárusította. Elpusztította az emberek hitét, szegénységbe, nyomorba, kilátástalanságba, depresszióba süllyesztette Magyarországot.

Reviczky Gábor 2012-ben vette át a Kossuth-díját, ám 2023 áprilisában az ATV-nek úgy nyilatkozott, a Gyurcsány-kormánytól ő sem fogadta volna el azt.

Vilmányi Benett 2022-ben nem vette át a Junior Prima Díjat színház-, film- és táncművészet kategóriában. A díjjal azokat a harminc év alatti művészeket jutalmazzák, akik korosztályuk legjobbjai között is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. Akkor öt színművész – Barta Ágnes (Nemzeti Színház), Benedek Dániel (kaposvári Csiky Gergely Színház), Hartai Petra (Budaörsi Latinovits Színház), Koltai-Nagy Balázs (Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház) és a jelenleg szabadúszó Vilmányi Benett – érdemelte ki az elismerést.

Ám Vilmányi Benett, aki a színpadra lépve megköszönte az elismerést, nem vette át a díjat személyes nézeteire hivatkozva.

(Borítókép: Novák Ferenc 2015. január 20-án. Fotó: Czimbal Gyula / MTI)