Meglepő, hogy transznemű nő nyert szépségversenyt?

A magyarországi könyvfóliázás hírének megjelenésével szinte egy időben, múlt szombaton zajlott a Miss Nederland 2023 szépségverseny, amit Hollandia történetében először egy transznemű nő nyert meg. Így a 22 éves, modellként dolgozó Rikkie Valerie Kollé képviselheti az országot a 72. Miss Universe nemzetközi szépségversenyen, amelyet 2023-ban El Salvadorban rendeznek meg. (A nemzetközi versenyen egyébként 2018-ban Spanyolországot képviselte már transznemű nő.)

A győztes Kollé egy Instagram-posztban azt írta: „Megcsináltam! Büszkévé tettem a közösségemet, és megmutattam, hogy meg lehet csinálni.” A múlt hónapban egy videóban pedig úgy fogalmazott, „a Miss Universe arra kért minket, hogy jellemezzük magunkat egy szóval. A szó, amit választottam, a »győzelem«, mert

kisfiúként legyőztem minden akadályt, ami az utamba került. És nézz rám most, ahogy itt állok, mint egy erős, erőt adó és magabiztos transz nő. Soha ne felejtsd el, nem vagy egyedül ezen a bolygón. Soha ne hagyd abba az álmodozást! Soha ne hagyd, hogy bárki megmondja neked, mi a jó neked, mert az egyetlen dolog, ami számít: hogy a legjobb verziója legyél önmagadnak.

Az eset természetesen vitát generált, a közösségi médiát elárasztották a különféle vélemények. Van, aki szerint felháborító az eset, mások számára viszont felcsillant a remény. Egy korábbi cikkünkben már írtunk a szépségversenyek történetéről is, versenyigazgató és interkulturális pszichológiai szakértő is nyilatkozott az Indexnek. Érdekesség, hogy 1968-ban azért tüntettek aktivisták a Miss America verseny ellen Atlantic Cityben, amiért színes bőrűek nem jelentkezhettek. Ezen később változtattak, és nagy áttörés volt, amikor 1970-ben a Miss World szépségversenyt egy színes bőrű nő nyerte meg. 

„A cisznemű nők uralma”

Emma Flint nem bináris nő az Independenten megjelent véleménycikkében jelentős mérföldkőnek nevezte a történteket. Szerinte nem lesz nagyobb egyenlőség, ha egy transznemű nő koronát kap, de felhívja a közösségre a figyelmet. Mint fogalmazott: „Ez a siker egy kis reményt helyez a mérleg másik oldalára, ami eddig szinte üres volt.”

Flint számára hihetetlen, hogy egy transznemű nyerte a rangos versenyt, mert a transz- és a nem bináris közösség nincs hozzászokva a sikerekhez, nemhogy az ünnepléshez. Azt írta, „az ilyen szépségversenyeket régóta a cisznemű nők uralják, ami talán annak a tévhitnek az eredménye, hogy a transz nők nem – vagy nem lehetnek – szépek. Nos, most már van egy hivatalos díj, amely ennek ellenkezőjét bizonyítja.”

Leírta azt is, hogy az 1990-es években felnőve a tévéműsorokban nem lehetett transz vagy nem bináris karaktereket látni, ha mégis, akkor kigúnyolták őket, viccet csináltak belőlük, esetleg brutális gyilkosság áldozatai lettek. Flint úgy véli, bár ez részben megváltozott, 2023 messze nem az az utópia, amit az LMBTQ-jogok és -képviselet tekintetében remélni lehetett. Szerinte ezt sokan nem értik – főleg nem azok, akik ellenzik ezt a győzelmet –, mert „nekik még soha nem kellett harcolniuk a saját létjogosultságukért”. 

Flint szerint el kell ismerni: ez meglepő hír, és statisztikailag ritka, hogy transznemű ember nyer meg egy versenyt. Jelenleg sok vita folyik a transznemű sportolók női kategóriákban való versenyzéséről is. 

Beszélhetnénk a szépségversenyek negatív hatásairól is, és arról, hogyan ünneplik a heteronormatív, nyugati szépségideálokat. Véleményem szerint ezek a versenyek a nőiességnek csak egy olyan, patriarchális ideológiákból eredő elképzelését idealizálják, amely nem illik a mai világunkba. 

Kifejtette azt is, hogy bár elavultnak tartja a szépségversenyeket, nem akarja elvenni Kollé pillanatát. „Amit valójában ünneplünk, az az elfogadás. És ez sokkal értékesebb, mint bármelyik korona.”

Avatárok mérkőzése

Az Index több esztétát is megkérdezett az eseménnyel kapcsolatban. Réz András filmesztéta kifejtette, tisztában van azzal, hogy „ez a hír roppant mód alkalmas a figyelemgépezet felfűtésére”, de nem gondolja, hogy megérdemli a figyelmünket, hiszen „ezzel éppen ennek a figyelemnek a felturbózásához járulnánk hozzá”.

Ezt nem szeretném. Természetesen ezzel kisebbségben vagyok. Gondolom, a közösségi háló az én távolmaradásomtól függetlenül úgyis rágerjed. Elindul a vita, hogy mire kellene átnevezni a Miss/Mr. versenyeket, s hogy hova álljanak, akik ezt keveslik. Meg hogy végre ideje lenne versenyt szervezni minden identitásnak, továbbá a nem szépeknek, a virtuális szépeknek, a transzhumánoknak… Többen követelni fogják, hogy valamelyik GPT hozzon döntést, hogy utána leüvölthessék azt az AI-t, amely döntött. 

Réz András feltette a kérdést: miért nem dönt a világháló boldog népe? Ahogy írta, az is jó lenne, ha avatárok mérkőznének meg… „Ha pedig ragaszkodnának a hagyományos zsűrihez, miként lehetne karaktergyilkosság tárgyává tenné annak tagjait. Meg hogy mit szólnának a tényellenőrök a szépség, a királyság/királynőség/királytranszság tényéhez. Aztán elszabadulnak az indulatok… Lehet, hogy ez a hír sem lesz hosszú életű, de a felhorgadás, az indulatáradat ennél jobbra érdemes elméket támad meg.”

A szépséget nehéz behatárolni

Lapunk megkeresésére Szapora Márk Aurél esztéta elmondta: igen megosztó témával állunk szemben, különösen, ha a magyarországi médiaközegre gondolunk. „A vitakultúra hiánya, ahol meghallgatjuk a másikat, nem provokálni, hanem megérteni akarjuk – ez a hozzáállás gyakorlatilag nem létezik napjainkban.”

Úgy véli, a propaganda és a táborválasztás (a „voks” letétele) helyett inkább érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy miért várja el mindenki, hogy valamilyen radikális, megbotránkoztató állításba bocsátkozzon az ember. Szerinte hiába csak a megbotránkozást vagy az elkötelezettséget lehet eladni, ez nem feltétlenül a helyes út, sőt.

Mi vagyunk mi? Ítélőszék? Milyen jogon? Nem bátorítanék senkit arra, hogy ítélkezzen ilyen esetben a másik ember felett, ebből az alá-fölé rendeltségből már éppen elege van mindenkinek, nincs szükség még több megmondóemberre. Lehet, hogy a szép és rút értékorientációs kategóriapárok, azonban a nehézséget pont a szépség heterogenitása jelenti. Nehéz homogenizálni, hiába van az az igény, törekvés arra, hogy behatároljuk.

Szapora Márk Aurél Heller Ágnes filozófustól, esztétától idézett – aki Platón kapcsán szólt a szépség fogalmáról –, hogy legyen min gondolkodnunk okoskodás, becsmérlés helyett: „Minden, ami részesül a szépségben, részesedése arányában szép. Ezek a dolgok azonban heterogének. Minden, ami jó és igaz – melyek azért jók és igazak, mert részesednek a jó és az igaz egyetemes eszméjében – homogenizálható, legalábbis egy kezelhető határig. A szép esetében azonban sem ehhez hasonló, sem ezt megközelítő homogenitás nem valósítható meg.”

Zárásképp Szapora Márk Aurél elmondta: a szépség fogalma – ha filozófiai értelemben is – azért ellen tud állni a mindent feketén-fehéren látó emberek ítéletalkotó tendenciáinak. „Legalábbis ebben tudunk reménykedni.”

Bochkor Gábor szerint felháborító az eset

Mint megírtuk, a rádiós véleményvezér, Bochkor Gábor nem restellte kifejteni véleményét, ami a tőle megszokott módon most is meglehetősen erősre sikeredett. 

Na jó, itt kezd megint problémám lenni ezzel. Én tényleg a világ legtoleránsabb csávója vagyok, de a miss, az már a nemét jelzi. Azt nem lehet megerőszakolni egy transznemű személlyel. Ez nem fér bele. Akkor a Mr. Olympiára is majd mehet egy kigyúrt nő? Ezt szét kell választani!

– vélekedett a műsorvezető a Retro Rádióban sugárzott, saját nevével fémjelzett reggeli műsorban még hétfőn. Bochkor hozzátette,

A szépségkirálynő-versenyekben van valami szexi. A nőiesség nagyon sok formáját mutatják be. Ha kiveszed belőle a nőt, akkor ez mind összeomlik. Ez nem emberszépségverseny, hanem szépségkirálynő-verseny!

A teljes adás itt hallgatható vissza, az említett rész 26:55-től kezdődik.