2024. június 20. 15:00 ÉLŐ
Szlovénia 0
Szerbia 0
Fussballaréna München II. forduló
2024. június 20. 18:00
Dánia
Anglia
Frankfurt Arena II. forduló
2024. június 20. 21:00
Spanyolország
Olaszország

Eperjes Károly tandemben pályázhatott a Pesti Magyar Színház élére

DMOHA20180821014
2023.09.12. 12:55
Intézményvezető-váltási dömping indult: 2023. szeptember 11-én járt le a Pesti Magyar Színház igazgatói és a Budapesti Operettszínház főigazgatói pályázata is, mindemellett még koránt sincs vége a Zeneakadémia rektorválasztásának. Az első kettő váratlanul izgalmasan alakul, nem akármilyen kihívói akadtak ugyanis a jelenlegi vezetőknek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen pedig mintha vihar előtti csend uralkodna.

Egyszerre írták ki a Pesti Magyar Színház igazgatói és a Budapesti Operettszínház főigazgatói pályázatát: mind a két pályázat 2023. szeptember 11-én zárult, és minkét intézmény élén 2024. február 1-jén veszi át a stafétát a következő vezető.

A Pesti Magyar Színház kapósnak bizonyul

A Pesti Magyar Színházat Zalán János Balázs Béla-díjas producer, egyetemi docens vezeti 2015 óta, tehát a harmadik ciklusát kezdené meg a Hevesi Sándor téri teátrumban, ha bizalmat szavazna neki előbb a minisztérium által felkért bizottság, majd Csák János kulturális és innovációs miniszter. Pozícióját erősítheti, hogy nem kisebb személyiség adott ki támogatói nyilatkozatot mellette, mint Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke.

A Pesti Magyar Színház 2018-ban, Zalán János igazgatói ciklusa alatt lett a Magyar Teátrumi Társaság tagja, azóta számtalan közös programot valósított meg a két szervezet. […] Az elmúlt évek munkája, eddigi sikeres tevékenysége alapján a Magyar Teátrumi Társaság elnöksége támogatja Zalán János pályázatát és öt évre szóló megbízását a Pesti Magyar Színház élére

– írja Vidnyánszky Attila.

Mindez csak azért érdekes, mert úgy tudjuk, Eperjes Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja is elindult a Pesti Magyar Színházért valamilyen formában: információink szerint Nagy Viktor rendezővel tandemben pályázhattak, az előbbi lenne az igazgató, Eperjes pedig művészeti tanácsadó. A pályázatra vonatkozó kérdésünkre a színművész csak annyit reagált, hogy előbb megvárja a döntést, és Nagy Viktor is azt mondta, hogy nem nyilatkozik. Úgy tudjuk, Eperjes bírja a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatását, a hétvégi kötcsei pikniken is aktívan jelen volt, Vidnyánszkyék viszont nem őt szeretnék a színház élére.

Szakítás Vidnyánszky Attilával

Eperjes Károly azután lett tanár a Kaposvári Egyetem Művészeti Karán 2016-ban, hogy Vidnyánszkyt 2013-ban kinevezték oda művészeti rektorhelyettesnek. Igaz viszont, hogy a színész azért hagyta ott a Nemzeti Színház vezérigazgató-helyettesi pozícióját 2014-ben, mert lelkiismeretileg nem tudott egyetérteni bizonyos produkciókkal a Vidnyánszky vezette Nemzetiben. Vidnyánszky Attila eddig iránymutatónak számított a magyar színházi életben, most viszont lehet, hogy a minisztériummal ellentétes oldalon fog állni.

Eperjes 2018 januárjában rendezte meg Friedrich Schiller Ármány és szerelem művét a Pesti Magyar Színházban, 2019-ben vendégművészként játszotta a Legyetek jók, ha tudtok című darab főszerepét. 2020 és 2022 között a Pesti Magyar Színház tagja volt: 2020-ban rendezte meg a Rómeó és Júliát Kelemen Barnabás hegedűművész lányával, Kelemen Hannával a címszerepben. Eperjes Károly 2021-től a Soproni Petőfi Színház művészeti vezetője, 2023-tól művészeti tanácsadója,

ez a pályázat lehet a visszatérése Budapestre.

Információink szerint megpályázta az igazgatói posztot Halasi Dániel rendező is, aki a Pesti Magyar Színház stúdiójában tanult (2006–2008), majd a Pesti Magyar Színiakadémia osztályvezető tanára lett. Úgy tudjuk, Komáromi György, a Radnóti Színház egykori gazdasági igazgatója, a Színházak Éjszakája projektvezetője – aki korábban a Pécsi Nemzeti Színház és a Pinceszínház élére is beadta a jelentkezését – Zalán Tibor író-dramaturggal közösen szintén pályázott.

Csányi János, a Bárka Színház alapítója is tervezte, hogy pályázik, át is világította a színházat, de – ahogy az Indexnek elmondta – annyi erőfeszítést igényelne a működés általa kívánatosnak tartott átalakítása, amennyi nem érte volna meg, így végül elállt a szándékától. Csányi János 2016–17-ben a debreceni Csokonai Színház igazgatója volt, és három éve megpályázta a Vígszínházat

A Pesti Magyar Színház épülete erősen felújításra szorul, szakmai körökben úgy vélik, annak érdemes odaadni az igazgatói széket, aki képes a felújításhoz szükséges pénzt is kilobbizni.

Harc a Budapesti Operettszínházért

A másik szintén fővárosi és szintén állami fenntartású kulturális intézmény, amelynek élén lejár a vezető mandátuma, a Budapesti Operettszínház. Kiss-B. Atilla Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes 2019-ben Lőrinczy Györgyöt váltotta az intézmény élén.

Információink szerint Kiss-B. mindenképp szeretné folytatni a munkát, ám komoly kihívót kapott Szente Vajk személyében, aki az utóbbi időben sokat tett a magyar zenés színházért. Ő rendezte az Erkel Színházban a Puskás, a musical és a Kőszívű – A Baradlay-legenda című musicaleket, de ő vitte színre Lehár Ferenc Luxemburg grófját is a Margitszigeti Színházban idén nyáron.

Emellett megpályázta az Operettet Szabó P. Szilveszter musicalszínész is, aki szinte minden darabban játszott az Operettszínházban. A csapatában van művészeti vezetőként Várkonyi Mátyás Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, szövegíró, karmester, a Rock Színház alapítója, főrendezőként pedig Somogyi Szilárd, akinek a nevéhez olyan előadások köthetők, mint a Mozart!, az Ének az esőben, a Veled, Uram! vagy az Abigél. Utóbbi a pályázati határidő utolsó napján néhány perccel éjfél előtt a következőt írta ki a Facebook-oldalára az Abigél című musicalből: „Csak túl éljük mind / csak álljon még ez a ház, / Holnaptól már minden más / Nincs harag és nincs bántás”.

A Zeneakadémia rektorválasztása is zajlik

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) élén 2023. november 1-jén lesz váltás, és a napokban dől el, hogy az öt jelentkező közül kinek a pályázatát juttatja el a Kulturális és Innovációs Minisztérium az egyetem szenátusához. Úgy tudjuk, akad, akit hiánypótlásra szólítottak föl, ami szokatlan lépés, az elmúlt évek gyakorlata az volt, hogy valaki vagy megfelelt a pályázati feltételeknek, vagy nem.

Az öt aspiráns – Győriványi György Sándor, Keller András, Kutnyánszky Csaba, Marosi László és Tóth Péter – közül van, aki nem járult hozzá ahhoz, hogy a minisztérium nyilvánosságra hozza pályázóként a nevét. Ez is merőben szokatlan volt, a Magyar Állami Operaház pályázóit például a minisztérium nem közölte. Kérdés ezek után, hogy a Pesti Magyar Színház, illetve a Budapesti Operettszínház pályázóinak nevét nyilvánosságra hozzák-e (az előbbi esetében valószínűleg nem, mert többen azt írták alá, hogy nem járulnak hozzá), ahogy az is, hogy ki fog az operaházi fiaskó után még egyszer beülni egy minisztériumi bizottságba, amelynek a munkáját és javaslatát az Operaház esetében látványosan semmibe vették.

A Zeneakadémia szenátusának álláspontja információnk szerint továbbra is az, hogy a minisztérium jelöltjének mondható Keller András pályázatát nem támogatják.

Az ő jelöltjük Kutnyánszky Csaba volt, aki azonban a második pályázati kiírás feltételeinek nem tudott eleget tenni, lévén, hogy nincs magas állami kitüntetése. Ő az első – a tiltakozások hatására szóban visszavont, de a KÖZSZOLGÁLLÁS Portálon kint maradt, ezért értelmezésében továbbra is érvényes – kiírás alapján adta be a pályázatát.

Mára egyébként nemcsak onnan, de a Belügyminisztérium Rendészeti, Vezetőkiválasztási, Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztályának oldaláról is eltűnt a – második – pályázati kiírás, míg egyébként a kormany.hu vonatkozó oldalain – például itt és itt – több évre visszamenőleg megtalálhatók a kulturális intézmények élére kiírt pályázatok.

(Borítókép: Eperjes Károly  2018. augusztus 21-én. Fotó: Mohai Balázs / MTI)