Az oroszok betiltották a repülést, de utána egyenesen Kairó lett a célpont

A második világháború utáni újjáépítés nemcsak a földön, hanem a levegőben is elkezdődött. Mindezt bizonyítja, hogy 1946. március 29-én megalakult a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt., a Maszovlet, és még ugyanazon év augusztusában a szovjetek öt, egyenként 21 személyes utasszállító repülőgépet küldtek. Az első járatok, amelyek a budaörsi repülőtérről indultak belföldre, Debrecenbe, Szombathelyre, Győrbe és Szegedre szállították az utasokat.

Meghalt Sztálin

A légitársaság első éve olyan sikeres volt, hogy a következő években bővítették járataikat, és Miskolcra, Pécsre, Békéscsabára, Kaposvárra, Zalaegerszegre és Nagykanizsára is utazhattak a magyarok repülőn. 1953-ban meghalt Sztálin, amely után az enyhülés időszakában, 1954. november 25-én a magyar kormány megvásárolta a Szovjetunió részesedését a Maszovletben.

Másnap megalakult a Malév, amellyel akkoriban még csak belföldre vagy szovjetbarát államokba lehetett utazni. Majd 1956-ban elindult az első gép Nyugat-Európába (Bécsbe), ám a forradalom leverését követően a szovjetek még ebben az évben betiltottak minden repülést. Aztán 1957 januárjában lehetett újra repülővel utazni, bár csak az országon belül. Hamarosan – gazdasági okok miatt – ezek a belföldi járatok szép lassan megszűntek, majd

A menetrend szerinti járat – Athén érintésével – Budapestről indult Kairóba.

Fordulópont

Az Egyesült Arab Köztársaság fővárosába indított járat fordulópont volt a Malév történetében, ugyanis először lépték át magyar gépek menetrendszerűen a kontinens határait, és jutottak el másik világrészbe.

Az első tengeren túli járatot ünnepélyes keretek között bocsátották útjára, Rónai Rudolf akkori közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes vezetésével magyar delegáció utazott Kairóba. Az indulás előtt a következőket nyilatkozta: 

Olyan eseménynek vagyunk tanúi, amelynek komoly jelentőséget tulajdonítunk a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Arab Köztársaság közötti kapcsolatok fejlesztésében. Remélhetőleg hamarosan megindul ezen a vonalon a United Arab Airlines járata is. Amikor saját gépeinkkel először teremtjük meg ezt a közvetlen összeköttetést, egyszersmind új lapot írunk a magyar légiközlekedés történetében. A Malév menetrendszerű járatai először lépik túl Európa légterét. 

Rohamos fejlődés

A hivatalos nyitójárat Budapest–Athén viszonylatban 1963. szeptember 17-én, Budapest és Kairó között pedig szeptember 24-én indult. Az utasokat a vonalon négy légcsavaros, gázturbinás IL 18-as típusú, 89 személyes gép szállította.

A menetidő Budapest és Athén között 2 óra 20 perc volt, Athén és Kairó között pedig 2 óra. Így a Budapest és Kairó közötti menetidő – az athéni tartózkodással együtt – 5 óra 10 perc volt. Az új járat megnyitásával a Malév-gépek ebben az időben 21 nagyvárosba repültek. 

Az 1960-as években a magyar légiközlekedés fejlődése egyébként is számottevő volt. 1955-ben a Malév-gépek még 5341 utast szállítottak, 1958-ban ez a szám megközelítette a 19 ezret, majd 1963 első nyolc hónapjában a szállított utasok száma több mint 54 ezer volt.