Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTotális kudarcba fulladt a Zeneakadémia rektori pályázata
További Kultúr cikkek
- Mutatjuk, melyik alkotás volt 2024 filmtörténeti szenzációja
- Mindenkit beperelt a volt miniszter szeretője, egykori szerelmét sem kímélte
- Ez volt a tíz legjobb film 2024-ben a magyarok szerint
- Nehéztüzérséget is bevetnek az idei előszilveszteri műsorban
- Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg
„A benyújtott öt pályázatból négy nem felelt meg a kiírás feltételeinek, így érvénytelen lett. Noha mindenki lehetőséget kapott hiánypótlásra, nem éltek vele, volt, aki nem tudott, és volt, aki nem akart válaszolni. Egyetlen érvényes pályázat maradt tehát, Keller Andrásé, ő azonban a tegnapi nappal sajnálattal visszavonta a pályázatát. Azzal (az indokkal– a szerk.), hogy olyan méltatlan személyes támadások érték, amelyek mélyen sértik a szakmai és emberi méltóságát. Többek között megfenyegették őt és a családját, hogy soha többé nem fogja tudni visszaszerezni a reputációját, ha elindul a rektori székért. Nagyon sajnálom, hogy így döntött, de megértem és elfogadom, mert én viszont tiszteletben tartom a személyi és művészi méltóságát. Pedig kiváló a feladatra, és remekül tudná irányítani az intézményt” – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter a Mandinernek Keller András visszalépéséről.
A rektori címre pályázó Tóth Péter az Indexnek azt mondta, a Mandiner miniszteri interjújából tudta meg, hogy pályázatát érvénytelenítették. Szerinte ez nonszensz. Tóthot – elmondása szerint – hiánypótlásról nem értesítették. Nem mondták neki, hogy bármilyen probléma lenne a pályázatával.
A miniszter interjújából arra tudunk következtetni, hogy amikor lejár a regnáló rektor mandátuma, az erre jogosult oktatási rektorhelyettes, tehát Kutnyánszky Csaba veszi át a felsőoktatási intézmény vezetését a következő rektor kinevezéséig.
Információink szerint a Zeneakadémia hivatalos tájékoztatást nem kapott, ezért nem nyilatkoznak a pályázatot érintő kérdésekben.
A szövevényes előzmények
Ahogyan arról már részletesen beszámoltunk, Vigh Andrea rektori megbízatása a Zeneakadémia élén 2023. október 31-én lejár, és bár öt pályázat érkezett az augusztus 21-i határidőig a Kulturális és Innovációs Minisztériumba, ebből eddig egyet sem küldtek meg a Zeneakadémia szenátusának, amely a rektorjelöltről dönteni jogosult. A háttérben tanácstalanság vagy szándékos időhúzás is lehet, ezért a Zeneakadémia levélben kért tájékoztatást Csák János kulturális és innovációs minisztertől.
A legutolsó hír tehát az volt, hogy öt pályázat érkezett a megadott 2023. augusztus 21-i határidőig a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz: Győriványi György Sándor, Keller András, Kutnyánszky Csaba, Marosi László és Tóth Péter nyújtotta be a pályázatát – erről maga a minisztérium adott ki közleményt. Ebben a következőket írják:
A fenntartó a rektori megbízásra benyújtott valamennyi, a pályázati feltételeknek megfelelt pályázatot megküldi az egyetemi szenátus részére. A vonatkozó jogszabályi előírások és az egyetem alapító okiratában foglaltak szerint a pályázatokat a szenátus az elbírálás keretében rangsorolja, ezt követően a fenntartónak felterjeszti a rektori kinevezés érdekében, várhatóan szeptemberben. A jelenlegi rektor megbízatása október 31-én lejár, ennek megfelelően az egyetem új vezetője munkáját november 1-jén kezdi meg.
A hivatalos minisztériumi közlemény azon kitételéről is vita van, hogy a szenátus rangsorolja-e a pályázatokat, vagy dönt a rektorjelölt személyéről, akit aztán a miniszter terjeszt fel a köztársasági elnöknek kinevezésre.
Az egyetem szenátusa nem bírálta el a pályázatokat, mert még az október 10-i üléséig sem kapta meg ezeket, tehát se dönteni, se rangsorolni nem tudott. Ezt már csak egy rendkívüli szenátusi ülésen tudták volna megtenni.
Ezért a Zeneakadémia vezetése október 6-án levelet írt Csák János kulturális és innovációs miniszternek, amelyben arról tájékoztatják, hogy az egyetem szervezeti és működési szabályzata értelmében „a rendkívüli szenátusi ülés összehívásához az ülés előtt legalább négy nappal szükséges a vonatkozó meghívót e-mail útján eljuttatni a tagoknak és meghívottaknak”.
Emiatt a minisztertől kérték
szíves tájékoztatását, illetve iránymutatását a rektori pályázati folyamattal kapcsolatban, annak érdekében, hogy a rendkívüli szenátusi ülés összehívására megfelelő időben sor kerülhessen.
Az Index a Zeneakadémia rektori pályázatát a kezdetektől figyelemmel kísérte, kezdve onnan, hogy mekkora tiltakozási hullámot váltott ki az első pályázati kiírás, amelyet a magyar zenei élet több mint kétszáz képviselője tartott diszkriminatívnak. Mivel Keller András hegedűművész, karmester már korábban jelezte, hogy megpályázza a rektori széket, és a kiírás kizárólag komolyzenei előadóművészekre vonatkozott.
A zenetudósok, zeneszerzők, zenepedagógusok, jazz- és népzenészek tiltakozása nyomán Csák János visszavonta az első pályázatot és másikat írt ki. Ebben a tevékenységi területeket már nem korlátozták, de előírták valamely nagy állami kitüntetés meglétét. Ilyennel Kutnyánszky Csaba, az egyetem jelenlegi oktatási rektorhelyettese – aki a Zeneakadémia jelöltje volt – nem rendelkezik, ezzel tehát kizárták a versenyből. Úgy tűnhetett, mintha a pályázatot Kellerre írták volna ki.
Kutnyánszky azért szerepelhetett mégis az öt pályázó között, mert a Csák János által szóban visszavont, de a közszolgálati állásportálról a beadási határidőig el nem távolított – értelmezése szerint tehát érvényben maradt – kiírás alapján adta be a pályázatát.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)