Kormánybiztost neveznek ki a Zeneakadémia élére?

A kulturális életben érzékelhető felbolydulás – a Pesti Magyar Színház, illetve a Budapesti Operettszínház visszalépéssel és kizárásokkal tarkított vezetői pályáztatása, illetve az Örkény István Színház idő előtt kiírt igazgatói pályázata – közepette még nem zárult le a Zeneakadémia csetepatéktól szintén nem mentes rektori pályázata sem.

A legutolsó hír az volt, hogy öt pályázat érkezett a megadott 2023. augusztus 21-i határidőig a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz: Győriványi György Sándor, Keller András, Kutnyánszky Csaba, Marosi László és Tóth Péter nyújtotta be a pályázatát – erről maga a minisztérium adott ki közleményt. Ebben a következőket írják:

A fenntartó a rektori megbízásra benyújtott valamennyi, a pályázati feltételeknek megfelelt pályázatot megküldi az egyetemi szenátus részére. A vonatkozó jogszabályi előírások és az egyetem alapító okiratában foglaltak szerint a pályázatokat a szenátus az elbírálás keretében rangsorolja, ezt követően a fenntartónak felterjeszti a rektori kinevezés érdekében, várhatóan szeptemberben. A jelenlegi rektor megbízatása október 31-én lejár, ennek megfelelően az egyetem új vezetője munkáját november 1-jén kezdi meg.

A szeptembernek vége

A hivatalos minisztériumi közlemény azon kitételéről is vita van, hogy a szenátus rangsorolja-e a pályázatokat, vagy dönt a rektorjelölt személyéről, akit aztán a miniszter terjeszt fel a köztársasági elnöknek kinevezésre, de most fókuszáljunk arra, hogy a szenátus „várhatóan szeptemberben” bírálja el a pályázatokat: ez mostanáig nem történt meg. Az egyetem szenátusa ugyanis sem a szeptemberi, sem az október 10-i, vagyis a tegnapi üléséig nem kapta meg a pályázatokat, tehát se dönteni, se rangsorolni nem tudott. Ezt már csak rendkívüli szenátusi ülésen tudná megtenni.

Mindennek fényében a Zeneakadémia vezetése október 6-án levelet írt Csák János kulturális és innovációs miniszternek, amelyben arról tájékoztatják, hogy az egyetem szervezeti és működési szabályzata értelmében „a rendkívüli szenátusi ülés összehívásához az ülés előtt legalább négy nappal szükséges a vonatkozó meghívót e-mail útján eljuttatni a tagoknak és meghívottaknak”.

Erre most annál is inkább szükség van, mert a pályázatokat csak nyomtatott formában lehet elolvasni, elektronikus úton nem lehet „szétküldeni”, tehát legalább négy nap kell az elolvasásukhoz is. A levélben a fentiek alapján kérik Csák János miniszter

szíves tájékoztatását, illetve iránymutatását a rektori pályázati folyamattal kapcsolatban, annak érdekében, hogy a rendkívüli szenátusi ülés összehívására megfelelő időben sor kerülhessen.

Az előző részek tartalmából

Az Index a Zeneakadémia rektori pályázatát a kezdetektől figyelemmel kísérte, kezdve onnan, hogy mekkora tiltakozási hullámot váltott ki az első pályázati kiírás, amelyet a magyar zenei élet több mint kétszáz képviselője tartott diszkriminatívnak. Mivel Keller András hegedűművész, karmester már korábban jelezte, hogy megpályázza a rektori széket, és a kiírás kizárólag komolyzenei előadóművészekre vonatkozott, úgy tűnhetett, mintha a pályázatot rá írták volna ki.

A zenetudósok, zeneszerzők, zenepedagógusok, jazz- és népzenészek tiltakozása nyomán Csák János visszavonta az első pályázatot és másikat írt ki. Ebben a tevékenységi területeket már nem korlátozták, de előírták valamely nagy állami kitüntetés meglétét. Ilyennel Kutnyánszky Csaba, az egyetem jelenlegi oktatási rektorhelyettese – aki a Zeneakadémia jelöltje volt – nem rendelkezik, ezzel tehát kizárták a versenyből.

Kutnyánszky azért szerepelhet mégis az öt pályázó között, mert a Csák János által szóban visszavont, de a közszolgálati állásportálról a beadási határidőig el nem távolított – értelmezése szerint tehát érvényben maradt – kiírás szerint adta be a pályázatát. Az Index ez ügyben még korábban megkereste a minisztériumot, és azt a választ kaptuk, hogy minden pályázatot a második kiírás szempontjai alapján fognak elbírálni.

A minisztérium tehát azt nézi, hogy a beadott pályázatok megfelelnek-e minden formai és tartalmi követelménynek, amelyek nem, azokat érvényteleníthetik. Erre láthattunk példát a Pesti Magyar Színházra pályázó Halasi Dániel, illetve a Budapesti Operettszínházra aspiráló Szabó P. Szilveszter esetében, elképzelhető tehát, hogy nem jut el minden pályázat a szenátusig.

A Zeneakadémia levele október 6-án ment el a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak, választ ez idáig nem kaptak. A várható fejleményekkel kapcsolatos kérdését az Index is elküldte a tárca sajtóosztályának, amint választ kapunk, cikkünket frissítjük.

A késlekedés oka

Hogy mi lehet a minisztérium késlekedésének az oka, azt egyelőre csak találgatni lehet. Sokan arra tippeltek, hogy a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 2023. október 5-i közgyűlése után lép a minisztérium, ott azonban nem sikerült Vashegyi György leköszönő elnöknek az a terve, hogy tiszteletbeli elnökként folytassa, ami a helyzetének a meggyengülését jelenti.

Ez azért lényeges, mert mint korábban megírtuk, Vashegyi György karmester egy személyben tárgyalt a Zeneakadémiáról a Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztériummal, ahogy azt az MMA Zeneművészeti Tagozatának írt, és az Index által nyilvánosságra hozott levelében elismerte. Keller Andrást továbbá az MMA felterjesztésére nevezte ki egyetemi tanárnak Csák János, így vált egyáltalán lehetővé, hogy pályázzon a rektori posztra. A miniszter emellett tárgyalt a Magyar Muzsikusok Szövetségének küldöttségével, köztük az elnök Keller Andrással, egyérteműnek tűnt tehát, hogy ő a minisztérium jelöltje. 

Az idő előrehaladtával azonban már ez sem tűnik biztosnak. Bár egy rendkívüli szenátusi ülés éppenséggel még beleférhet október 31-ig, a jelenlegi helyzetben szándékos időhúzás és tanácstalanság is lehet a késlekedés oka. A jelenlegi jogszabályok szerint ugyanis csak arra van lehetőség, hogy a szenátus bírálja el a pályázatokat, a testület pedig nem támogatná Keller András rektorságát. Az egyetem alapítványi átalakítása információink szerint nem került le a napirendről, és ha „kifutnak az időből”, még az is lehet, hogy kormánybiztost neveznek ki a Zeneakadémia élére, aki aztán a modellváltást is levezényli.

(Borítókép: Vigh Andrea és Csák János. Fotó: Lakatos Péter / MTI / Papajcsik Péter / Index)