Homoerotikus tartalmak a Nemzeti Színháztól a Műcsarnokig

L. Simon Lászlónak, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának távoznia kellett, Csák János kulturális és innovációs miniszter indoklása szerint azért, mert nem tudta betartatni a törvényt.

L. Simonnak azt kellett volna elérnie, hogy csak 18 éven felüliek nézhessék meg a Word Press Photo kiállítást, ott ugyanis – ahogy arra Dúró Dóra, a Mi Hazánk parlamenti képviselője felhívta a figyelmet – „meleg idősotthont” ábrázoló képsorozaton tekinthetik meg az odalátogatók például azt, hogy női ruhába és tűsarkúba öltözött férfiak rúzsozzák magukat. Ez pedig, a befóliázott könyvekhez hasonlóan, a gyermekvédelmi törvény hatálya alá esik.

A magyar kulturális életben azonban elég csak egy gyors pillantást vetni a kínálatra, számos helyen találkozhatunk hasonló tartalommal: hol a dokumentálás, hol valamilyen értékrend – akár elrettentő példával való – illusztrálásának szándékával jelenik meg homoszexualitásra utaló kép vagy jelenet, de van, ahol maga a kiállító művész is azonos nemű párkapcsolatban élt, és ez a munkáiban is visszaköszönt.

Nemzeti Színház: Bakkhánsnők

Az Index is beszámolt a Nemzeti Színház Bakkhánsnők című előadásáról, amelyet Theodórosz Terzopulosz rendezésében 2022 májusában mutattak be.

„A Herczegh Péter által megformált Pentheusz király az uralkodó, a hadúr vagy egyenesen a diktátor archetípusa, Bordás Roland Dionüszosza ezzel szemben a zsigeribb, ösztöni létmódot képviseli az előadásban – írtuk.

Jelképesnek is felfogható az a jelenet a darabban, amikor Dionüszosz levetkőzteti az »elkábított« Pentheuszt, és az a kemény katonai uniformis alatt neccharisnyát és csipkés bugyit visel. Dionüszosz ráadásul piros, magas sarkú cipőt illeszt a lábára, és még ki is rúzsozza, hogy így álcázza őt leskelődés közben, aminek aztán szörnyű vége lesz.

Férfit neccharisnyába, csipkés bugyiba és piros magas sarkú cipőbe öltöztetni a Nemzeti Színház színpadán merész elgondolásnak tűnik, de nyilvánvaló szerepe van a darabban. A színház honlapján jelenleg nem olvasható olyan kitétel, hogy a Bakkhánsnőket csak 18 éven felüliek nézhetik meg.

A Nemzeti Színház vezérigazgatója, Vidnyánszky Attila rendezéseiben is láthatunk női ruhába bújtatott férfi szereplőket: legutóbb a Bánk bán című előadásban szerepelt ilyen megoldás. „A merániak vörös színekben, selyemruhákban jelennek meg a színen, kihívó öltözetben mozognak, táncolnak, vonaglanak a háttérben – néha egy, a Szent Koronára emlékeztető bútordarabon” – írtuk a produkcióról. A provokatív jelenetek a keresztény értékrenddel szemben álló globális világot idézik meg, amelyet a gyűlölt merániak képviselnek.

Gertrudis udvartartásában nem csupán kihívó öltözetű hölgyek, hanem női ruhába öltözött férfiak is vannak, egy ilyennek énekli el Gertrudis kislánya a Jégvarázs című amerikai animációs filmből Elza dalát: Legyen hó – ez ma az óvodás kislányok körében a legnagyobb globális sláger, amelynek ellenpontjaként magyar gyerek-, illetve népdalok hangzanak el

– írtuk a produkcióról, amely Katona József nemzeti drámáját vitte színre.

Műcsarnok: Reigl Judit kiállítása

A Magyar Művészeti Akadémia intézményében, a Műcsarnokban 2023. október 3-án Novák Katalin köztársasági elnök nyitotta meg Reigl Judit kiállítását.

Reigl – aki egyetemes művészként definiálta önmagát – fontosnak tartotta azt is, hogy alkotásain az emberalakok univerzálisak legyenek: se női, se férfi. Figurái nemtelenek. Ennek ellenére egyik korai, Halász pár című festményén – amelyen ő és élettársa, Betty Anderson szerepelt – szerelmét nőként, önmagát pedig férfiként festette meg, a kor heteronormatív elvárásainak eleget téve

– írtuk a kiállításról.

A sajtóeseményen Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója arról beszélt, hogy fontos szempont volt számukra az, hogy a kiállításon a látogató el tudja képzelni, milyen lehetett a párizsi művészi életbe beilleszkedni a második világháború után. A megnyitón köszöntőt mondott Vashegyi György, az MMA akkori elnöke is.

A Reigl Judit 100 – Reigl Judit és a Második párizsi iskola című grandiózus tárlat 2024. január 28-ig látogatható: nem kérnek személyit a bejáratnál.

Néprajzi Múzeum: Claudia Andujar kiállítása

A napokban bejárta a közösségi médiát néhány kép a Néprajzi Múzeumban Indiánok. Lelkek. Túlélők. címmel megrendezett kiállításról, ahol Magyarországon először látható Claudia Andujar magyar származású fotóművész munkássága.

„Andujar fókusza azokra az emberekre irányult, akik kívül rekedtek a többségi társadalom figyelmén. A női alkotókra jellemző, érzékiséggel telített látásmóddal, kevésbé megszokott felfogásban mutatja be a kultúrák és közösségek tereit, mindennapjait” – írtuk a kiállításról.

A kiragadott – és az alábbi kisfilmben is látható – képeken két férfi látható, a fotóművész ugyanis dokumentálta a homoszexualitást is. A múzeum honlapján a tárlat ismertetőjénél az szerepel, hogy a kiállítás egy része csak 18 éven felüliek számára látogatható.

Összeállításunk közel sem teljes – ha szétnéznénk a Szépművészeti Múzeum vagy a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményes kiállításain, biztosan találnánk még jó pár klasszikus példát is. A fenti eseteket sem a feljelentés szándékával gyűjtöttük össze, csupán annak illusztrálására, hogy a művészetet át- meg átszövi ez a téma, és aligha lehetne mindet „befóliázni”.

(Borítókép: Bordás Roland [hátul] Dionüszosz és Herczegh Péter Pentheusz szerepében Euripidész Bakkhánsnők című drámájának próbáján a Nemzeti Színházban 2022. május 12-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)