Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMNagy a sunnyogás a Nemzet Színésze cím körül
További Kultúr cikkek
Benedek Miklós 2024. január 9-én, két és fél hónappal ezelőtt halt meg, a helyére pedig nemhogy nem választottak új Nemzet Színészét, de még csak arról sincs hír, hogy összehívták volna a Nemzet Színészeit valamikorra. A grémium ugyanis mindig maga választ új tagot a soraiba, most azonban hiába várnak már több mint két hónapja, még nem kaptak telefont arról, hogy mikor menjenek a Nemzeti Színházba tanácskozni.
Az első hírek arról szóltak, hogy azért nem hívták még őket, mert Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, aki a jeles színészeket összehívni hivatott, bokasérülésből lábadozik. Mostanra viszont felgyógyult annyira, hogy járni tudjon, így már végképp érthetetlen, miért nem trombitálják össze a Nemzet Színészeit: Király Leventét, Bodrogi Gyulát, Tordy Gézát, Molnár Piroskát, Cserhalmi Györgyöt, Szacsvay Lászlót, Almási Évát, Jordán Tamást, Lehoczky Zsuzsát, Udvaros Dorottyát és Pogány Juditot. (Az a művész, aki nem tud bemenni, telefonon szokott bekapcsolódni a tanácskozásba.)
Pontosabban nem is annyira érthetetlen mindez annak fényében, hogy már évek óta arról hallani, a Nemzet Színésze kitüntetést megszüntethetik, és beolvaszthatják a Nemzet Művésze címbe.
Logikusnak tűnő összevonás
Ez a kormányzat szempontjából annyiban logikus lépés lenne, hogy amikor Schwajda György, a Nemzeti Színház akkori igazgatója 2000-ben kitalálta a Nemzet Színésze címet, még nem létezett a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) égisze alá tartozó Nemzet Művésze elismerés, hiszen azt csak 2014-ben vezették be, azóta viszont minden művészeti ág (színház, irodalom, zene, képzőművészet, film, építészet, tánc, iparművészet, fotó, népművészet, cirkuszművészet) legjelentősebb képviselőit az utóbbi címmel ismerik el. A színészeket is, csak nekik van egy másik, szintén jelentős ranggal és anyagi juttatással járó elismerési lehetőségük, a kormányzat szempontjából tehát észszerű döntés lenne a párhuzamosság kiküszöbölése, hiszen
Nemzet Zenésze vagy Nemzet Képzőművésze cím sincsen.
A Nemzet Művészei között van jelenleg Bánsági Ildikó, Béres Ilona, Blaskó Péter, Huszti Péter, Mécs Károly és Reviczky Gábor. A Nemzet Színésze, a Magyar Mozgókép Mestere, illetve A Magyar Állami Operaház Mesterművésze cím viselése nem zárja ki, hogy tulajdonosa a Nemzet Művésze címet is megkapja és mindkét címet használja, de többes díjazottság esetén a művésznek választani kell, melyik díj után kéri az életjáradékot.
A Nemzet Színészét a színészek választják meg
A Nemzet Színésze címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése terén kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át.
A cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott; betöltötte a 62. életévét; 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a budapesti Nemzeti Színház színpadán töltött. A címet legfeljebb tizenketten viselhetik egyszerre, és ők életük végéig havonta nettó 630 ezer forint juttatásban részesülnek. Ha a cím egyik viselője elhalálozik, temetése után a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot.
A Nemzet Művészét bizottság választja meg
A Nemzet Művésze díjat a művészeti díjak egymásra épülő rendszerében csúcsdíjként alapította az Országgyűlés 2014-ben. Azok a 65 év feletti, Kossuth-díjas művészek kaphatják meg, akik saját művészeti területükön jelentős értéket hoztak létre. A díjazott élete végéig életjáradékot kap, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a huszonháromszorosa. A juttatás adó- és illetékmentes. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege jelenleg 28 500 Ft, az életjáradék tehát 655 500 Ft,
valamivel több, mint a Nemzet Színészeinek járó juttatás.
A díjat a Magyar Művészeti Akadémia elnöke adományozza évente november 5., az akadémia alapításának évfordulója alkalmából. Az MMA Nemzet Művésze címet egyidejűleg legfeljebb hetven művész viselheti. Odaítéléséről a tizenegy Kossuth-díjas művészből álló Nemzet Művésze-díj Bizottság dönt, amelynek az elnöke az MMA elnöke, feltéve, hogy Kossuth-díjas. A bizottság tagjait az MMA elnöke és a kultúráért felelős miniszter közösen kéri fel legfeljebb három évre.
Nem mindegy, ki dönt az elismerésről
A Nemzet Művésze-díj Bizottság elnöke a 2023-as döntéskor Ferencz István építész, tervezőművész, a Nemzet Művésze volt. A kultúráért felelős miniszter által felkért két tag Aknay János festőművész, a Nemzet Művésze és Eperjes Károly színművész volt. A bizottság elnöke által felkért tagok: Ács Margit író; Blaskó Péter színművész, a Nemzet Művésze; Sapszon Ferenc karnagy, a Nemzet Művésze; Sebő Ferenc előadóművész, népzenekutató, a Nemzet Művésze; Turi Attila építőművész; Vári Fábián László író, költő, műfordító, néprajzkutató; Zsuráfszky Zoltán táncművész, koreográfus, a Nemzet Művésze. A bizottság tagja volt még Finta József építőművész, a Nemzet Művésze is, aki 2024. január 7-én meghalt. Mindannyian az MMA rendes tagjai.
Míg tehát a Nemzet Színésze elismerést maguk a cím birtokosai szavazzák meg annak, akit arra érdemesnek találnak, addig a Nemzet Művésze címről az MMA elnöke és a kulturális miniszter által felkért bizottság dönt.
Hogy a lehetséges beolvasztás úgy történne-e, hogy a jelenlegi Nemzet Színészei még megtarthatják a címüket, vagy őket is integrálják, nem tudni. A cím megszüntetése mindenesetre illeszkedne a készülő új kulturális törvény által is jelzett egységesítési folyamatba.
(Borítókép: Németh Emília / Index)