Úgy gondolja, mindent tud Batmanről? Gondolja át újra!

Nincs szuperereje – egyszerű felvetés, de sokan tényleg ezért szeretik Batmant. Noha zseninek számít – plusz bankszámláját egyessel induló, végtelen nullával megspékelt számsor díszíti –, ő is ember, olyan, mint mi. Kitartásra, céltudatra, társakra és szövetségesekre szorul a gonosz elleni küzdelemben, ami azt üzeni az olvasónak, hogy minden valótlanság ellenére még mindig ő a leginkább emberközeli szuperhős.

Tom King díjnyertes képregényalkotó – aki számos Batman-történetet írt – úgy véli, többek közt ennek köszönheti a denevérember, hogy a világ egyik legnépszerűbb – ha nem a legnépszerűbb – szuperhőse. A Minden, ami Batman című könyv előszavában King felidézi azt a kínos csendet, ami a dedikálásokon beáll, amikor az olvasókkal beszélget. Aztán azt is elmeséli, Batman emberközelisége miként töri meg ezt. 

Óhatatlanul is felteszem a következő kérdést, »Miért Batman?«, abban a reményben, hogy telik vele az idő, és előkerül valami, amin keresztül két ember megtalálhatja a közös hangot. Gyakran elképedek az erre az egyszerű kérdésre adott válaszokon. (...) A legtöbben azt felelik: »Mert nincsenek szuperképességei; mert ember; mert olyan, mint én.« A vagyona, a mindentudó kütyüi és a tény ellenére, hogy úgy képes ugrani, kötélen lengeni és harcolni, mint senki ember fia, Batmant még mindig olyannak látja a közönség, mint én: egy egyszerű fickónak, aki vicces jelmezben jár-kel az istenek között

– fogalmaz King, hozzátéve:

És ez – ez az abszurd képtelenség – inspirálja őket, engem, inspirál mindannyiunkat. Ő testesíti meg azt, amiben mindannyian reménykedünk: hogy a legnagyobb tragédiánk valójában lehetőség arra, hogy keményebben üssünk, hogy magasabbra lendüljünk, hogy megoldjuk az utunkba akadó bonyolult rejtélyeket. Hogy úgy járjunk-keljünk az istenek között, mint Batman.

És ez a tény csupán a felét teszi ki annak, hogy a világ második legöregebb, töretlenül „aktív” szuperhőse miért nem kopott ki 85 év alatt. Az ok másik felére a Minden, ami Batman című kötet adja meg a választ. A több mint kétszáz oldalas, gyűjteményes írás három fő témát jár körül:

• Az öt fő Batman-korszak, és hogy miként alkalmazkodott a karakter a világ változásaihoz, hogyan fejlődött.
• Batman világa, benne a különböző karakterekkel, helyszínekkel, eszközökkel, titkokkal.
• Rendszerezés, amelyben összeszedik azt a rengeteg, párhuzamos DC-univerzumot, amelyben feltűnik a denevérember, rendet teremtve a már-már kaotikus képregényidősíkok között.

85 évnyi töretlen siker

A mára dollármilliárdos márkanévvé fejlődött DC – ami eredendően a Detective Comics képregénysorozat nevet takarja – nem szuperhősökről, hanem keménykötésű nyomozókról és bűnözőkről szólt. Az álarcos, noir hatású igazságosztó némileg eltért ettől a formától. Az 1937-ben indult Detective Comics 27. lapszáma – amely 1939-ben jött ki – nevezhető Batman születésnapjának.

A 30-as években újfajta médiumnak számító képregényvilág nem sokkal azelőtt mutatta be Supermant, az első, azóta is „aktív” jelmezes figurát, amit Batman követett olyan ponyvahősök leszármazottjaként, mint Árnyék vagy a Pók. A denevérember sikere semmivel sem volt kevesebb kriptoni hőstársáénál, ráadásul a szuperképességekkel rendelkező, tarka ruhákban megjelenő Superman és az árnyak között dolgozó, sötét öltözetű, képességek nélküli ember a szuperhősvilág két végpontja a mai napig. Ezzel már az első években megadta a DC a hősvilág alfáját és ómegáját, amit azóta hősök százaival töltöttek fel. 

Batman életútját a mostani kötet öt fő időszakra bontja. Ezek az aranykor (30-as, 40-es évek), az ezüstkor (50-es, 60-as évek), a bronzkor (70-es, 80-as évek), a sötét kor (80-as évek közepétől 2010-ig), illetve a modern kor (2010-től napjainkig).

Máshogy kellett szólnia a kezdeti közönségéhez, a világháború alatti olvasókhoz, a háborúellenes idők fiataljaihoz, az idősödő törzsközönséghez és az új fiatalsághoz. Nem csupán vizuálisan, de történetében is folyton alkalmazkodni kellett. Szokták mondani, hogy Batman mindig győz, ha elég ideje van a felkészülésre. Ezt 85 év alatt be is bizonyította. Hiába akadtak a képregénykultúrának hanyatló időszakai, Batman azon kevés szuperhős közé tartozott, aki sosem esett ki a pikszisből.

Hősök és gonoszok, autók és barlangok

A Minden, ami Batman azonban nem csupán történelemóra. Az első megjelenéstől napjainkig felsorakoztatja a Batman családot (a denevérember társait) mind a tucatnyi tagjával: az öt Robintól a különféle Batgirlökön és Batwomaneken át egészen a Batkutyáig. Emellett megismerjük a számos különféle alternatív világ Igazság Ligáját, Batman egyéb érdekeltségeit, a gothami rendőrség ikonikus tagjait és

Ugyanezt megteszi a könyv a fontosabb szerelmi kapcsolatokkal, a gonosztevőkkel és Supermannel közös életútjával, közös képregényes fejlődésükkel is. Több karakter kap részletes hátteret a hűséges komornyiktól, Alfred Pennyworthtől Gotham város lelkiismeretes rendőrén, Jim Gordonon keresztül az olyan ikonikus gonosztevőkig, mint Joker és Bane.

Helyszínleírásként találni részletes kalauzt a Denevérbarlanghoz, a Wayne-birtokhoz, Gotham városához vagy az Arkham Elmegyógyintézethez. Megtudjuk, pontosan miként sajátította el megannyi képességét Batman, hogyan vált Bruce Wayne-ből szuperhőssé – és nem egy összecsapott, butított leiratban, hanem részletesen, a mestereitől kezdve az iskoláiig. Annyi aprólékos, részletgazdag információval találkozni – még a Batmobil pontos gyorsulási sebességét, hőbírását és paramétereit is megkapjuk –, hogy

Emellett olyan szórakoztató történeteket is olvashatunk, hogy miként ismerkedett meg a Batmant megalkotó hármas: Bob Kane, Bill Finger és Jerry Robinson. Meg azt is, honnan eredtek bizonyos kezdeti ötletek, amelyek azóta vagy elvesztek, vagy alapvetéssé váltak az évtizedek során. Külön mókás, hogy az ifjú Robinson, aki maga is szinte szárnysegéd volt a másik két alkotó mellett, miként vált alapötletté Batman szárnysegédjéhez, Robinhoz.

Végignézve ezeket a történeteket, a 85 év alatt Batmanhez hozzájáruló megannyi alkotót, bizton állíthatjuk, hogy segítőit és ellenségeit tekintve is Batman világa a képregény-univerzum egyik legösszetettebbje, amiben mindig fel lehet fedezni valami újat.

Tegyük rendbe

Épp ezért is nehéz nyomon követni a változásokat. A DC annyiszor értelmezte már újra az idősíkjait, hogy néha még a keményvonalas rajongók is összevesznek, épp melyik eredettörténet érvényes, és jelenleg hol tartunk az események sorozatában.

Ez már csak akkor tűnik még durvábbnak, ha végiggondoljuk, hogy az 1937-ben útnak indított Detective Comics 27. számában jelent meg először Batman, és azóta már az 1027. számon is túl vagyunk. Ennél csak a szintén a DC-hez tartozó Action Comics-széria adott ki több példányt, ami 2018-ban lépte át a varázslatos ezres számot – nagyjából egy évvel a Detective Comics előtt.

A Minden, ami Batman azonban gyógyírt jelent erre a gondra, ugyanis egy irdatlan hosszú, hatoldalas idővonallal szedi pontokba a denevérember karrierének legfontosabb pillanatait. A kötet továbbá részletezi a DC többszöri idő-újraértelmezéseit is,

Matthew K. Manning és Daniel Wallace közös munkája – amelyhez Tom King képregényíró is hozzájárult – elképesztő, részletgazdag, érdekes és látványos olvasmány a képregényrajongók és Batman kedvelőinek egyaránt. A 2022-ben a Dorling Kindersley által kiadott kötet, amelynek főszerkesztője Alastair Dougall volt, Sepsi László fordításában jelent meg a Kolibri Kiadó gondozásában ugyanebben az évben.

(Borítókép: Minden, ami Batman. Fotó: Németh Kata / Index)