A mezítlábas tündér, aki szerelembe ejtette Budapestet

Akár egy mezítlábas tündér: Aurora könnyedén libbent be a színpadra, meleg mosollyal köszöntötte a közönséget. Természetesség, szeretni való kedvesség sugárzott belőle, hisz azért jött, hogy jól érezze magát, miközben a fesztiválozóknak is jó emlékeket akart szerezni. Ha énekelni kellett, megmutatta széles technikai repertoárját a finom, légies hangoktól az erőteljes, kitartott üvöltésekig. Ha beszélni kellett, nevetgélve, kicsit zavarban, de közben hálásan fejezte ki gondolatait.

A norvég énekesnő karrierje nagyjából tíz éve kezdődött. Ez idő alatt öt stúdiólemezt adott ki, amelyek közül legutóbbi, a What Happened to the Earth? idén júniusban jelent meg. Emellett számos előadóval jegyez közös dalt, legyen szó Tom Odellről vagy a Bring Me the Horizonról. Mostani koncertjét, akár az elmúlt fellépéseinek többségét, a legutóbbi albumáról való Some Type Of Skin című számával indította.

Videós felvezetésében napnak öltözve köszöntötte közönségét, majd némi csendet, figyelmet kért tőlük. Ezután a felvételre ráúszott a zenekar, akik szép lassan bele is vágtak a koncertbe. A díszlet és a ruhák egyaránt minimalisták voltak, a koncert zömében inkább a fényekkel erősítettek rá a hatásokra. Hol a hajnali pírt, hol az éjjeli, holdfényes ködöt igyekeztek visszaadni, mindig adott dalhoz igazítva.

A dalokat úgy hangszerelték, hogy az alapvetően folk-pop énekesnő inkább folk-rock előadónak hatott, amit keményebb elektronikus zenei elemekkel energiájában és dinamikájában is igazán gazdaggá tettek.

Nem volt idő unatkozni

Aurora egyik legkülönlegesebb tulajdonsága, hogy színpadra állva vonzza a tekintetet. Egyszerűen jó ránézni, mert életvidám, lendületes, és imádja, amit csinál. Zabolátlanul táncol, fel-alá rohangál és ugrál koncertjén, hisz dalszerző előadóként számos popsztárral ellentétben ő valóban olyan zenét játszik, amit szeret, hiszen ezért írja, és ez az előadásán is meglátszik. Nincs benne semmi görcsösség, de még gátlások sem igen látszanak.

Teszi mindezt annak ellenére, hogy dalai mindig fontos, aktuális témákat vagy számára komoly traumákat dolgoznak fel. A zene végeredményben mégis életigenlő, fülbemászó, sodró hatású, miközben szakmailag profi, részletgazdag, olyan, amit nem tudna bárki színpadra vinni (legalábbis ilyen minőségben).

Az énekesnő a koncert első felében sokat kommunikált a közönséggel. Elmondta, mennyire imádja őket, mennyire szeret itt lenni. Beszélt továbbá az emberi jóságról, a reményről, hogy mindenki szeressen szabadon (itt egy szivárványos zászló is előkerült). A hőséget is szóvá tette – pedig a mai még annyira nem is volt durva nap az idei nyárhoz mérve –, remélve, mindenki jól van és jól érzi magát.

Ahogy már bevett szokás, elhangzott néhány magyar szó is. Egy „köszönömtől” már annyira nem lepődik meg a tapasztalt közönség, de Aurorának sikerült azért olyat mondania, amit nem tanul meg minden hazánkba érkező előadó:

Szeretlek titeket!

A koncert második felében viszont már kevesebb volt a dalok közti mesélés. Noha ez elvett valamennyit a kedves, bensőséges hangulatból, a zenei folyamatosság ráerősített a törzsi révülésre, ráadásul az énekesnőnek is új oldalát láthattuk.

Aktív nézősereg

Megmutatkozott benne a díva, de a szó legjobb és legnemesebb értelmében. Egy helyben állva is teljesen betöltötte a teret jelenlétével, ha épp nem táncolta körbe a színpadot, egy-egy kitartott, erőteljes énekhangnál pedig nyílt színi tapsot is kapott.

Zenekara, vokalistái szintén megmutatták saját profizmusukat, tehetségüket – utóbbi két hölgyet az énekesnő külön meg is tapsoltatta a közönséggel. Ezen kívül azonban nem volt több kért vagy vezényelt taps, mégis több alkalommal kezdett ritmusra tapsolni, kántálni a nézősereg. A Revolut Stage sátra szinte teljesen megtelt, a közönség pedig proaktív módon hol táncolt, hol lámpával világított, épp amit a dal megkövetelt,

A koncertet 2022-es lemezének dalával, a Giving In To The Love című számmal zárta, ahol elbúcsúzott a nézőktől. Hidegrázós, intenzív, emlékezetes koncertélmény volt, Aurora és zenekara sem energiákkal, sem profizmussal nem spórolt. A közönség határozott vastapssal kért ráadást, de az sajnos elmaradt, a színpadbontás bontotta meg a szűnni nem akaró ovációt is. Noha vissza nem tudták hívni az énekesnőt, a Szigeten adott koncertje minden bizonnyal jó élményként marad meg a nézőkben.

(Borítókép: Tövissi Bence / Index)