Döntöttek az Index olvasói, mutatjuk a kétezres évek tíz legjobb magyar regényét

Az Index Kultúra rovata arra vállalkozott, hogy megtalálja a kétezres években kiadott tíz legkiválóbb magyar regényt. Ahogy arra számítottunk is, a végső 10-es sorrend parázs vitát váltott ki a magyar kulturális közéletben, szerkesztőségünkhöz is számos visszajelzés érkezett. Ezt egyáltalán nem bánjuk, hiszen már korábban is jeleztük, a Kultúra rovat újságíróiként fontosnak tartjuk az erről szóló kulturált vitát. 

Már a cikk ötletének születése idején élből elvetettük, hogy mi magunk állítsuk össze a top 10-es listát, ezért kerestünk meg több mint negyven kiváló és meghatározó kritikust, irodalmárt, szakértőt, irodalomtudóst, hogy hozzáértésükkel segítsék munkánkat. Közülük 18-an fogadták el az Index felkérését, összeállították és megosztották velünk saját top 10-es listájukat. Az eredményeket kiértékeltük, a végeredményt már megmutattuk, és a teljes listát is, amelyen összesen 76 alkotásra érkezett szavazat. Ezek után kértük arra olvasóinkat, hogy a teljes listából válasszák ki a számunkra legkedvesebb regényeket. Az Index olvasói 2024. október 20-ig szavazhattak, itt az ideje az eredmény közzétételének. Közel 3000 szavazat alapján alakult ki olvasóink top10-es listája.

1. Spiró György: Fogság

Spiró György Fogság című regénye 2005-ben jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában. A mű egy év alatt hét kiadást ért meg, és a regény recepciójához ezúttal nemzetközi szakmai elismerés is társult. A Fogság angol nyelvű fordítását 2015-ben az Egyesült Államokban is dicsérték a kritikusok.

A regényhez 2006-ban maga Spiró írt értelmező és magyarázó kommentárkötetet Fogság – Széljegyzetek címmel, amelyet Dávid Anna állított össze. Radnóti Sándor kritikus a Holmi című folyóiratban korábban így írt a műről: „Spiró már nem vállalkozik arra, hogy egy vallásos látnokot vagy egy művészi géniuszt belülről ábrázoljon. Ezért épített föl tudatosan vagy hozott létre ösztönösen kettős szerkezetet a történelmi kalandregényből és a filozófiai parabolából. S még ez is kibújt a radikális szkepszis legvégső, nihilista következtetése alól. Mert az ő Candide-ja ugyan már kertjét sem művelheti, de az élet – hogy Spiró és a sorok írója kedves költőjével szóljak – »él és élni akar«.”

 2. Dragomán György: A fehér király

Dragomán György regénye 2005-ben jelent meg a Magvető Kiadónál. A könyv átütő sikerét jelzi, hogy több mint 30 nyelvre fordították le. Hogyan dolgozza fel egy tizenegy éves kamasz, ha apját a szeme láttára hurcolják a Duna-csatorna munkatáborába? Hogyan éli meg az apa hiányát és az elhurcolás köré épített családi hazugságokat vagy titkolt történeteket? Milyen remények éltetik a mindennapok amúgy sem könnyű kamaszviharait megnehezítő élethelyzetben? Erről szól A fehér király című regény. A hol vicces, hol tragikus történetekből kirajzolódik egy abszurd, de gyerekszemmel mégiscsak szép világ, amely inkább elemeiben, semmint konkrét történelmében azonos a kora nyolcvanas évek Erdélyével és Romániájával.

A kiskamasz fiúnak apja elvesztése miatt hirtelen szembesülnie kell a felnőttség terheivel. A főhős a gyermekkor értetlen-ártatlan optimizmusának és a felnőttség reménytelenségének határhelyzetében még képes arra, hogy játékosan és mitikusan lássa a brutális hétköznapokat. A történetből készült filmet 2016-ban mutatták be. 

3. Esterházy Péter: Harmonia Caelestis 

2000-ben látott napvilágot Esterházy Péter Harmonia Caelestis című regénye a Magvetőnél, amelyért a szerző átvehette az első alkalommal odaítélt Magyar Irodalmi Díjat Göncz Árpádtól. A regény Esterházy Péter 50. születésnapjára jelent meg, és eddig mintegy 37 ezer példányban kelt el. Sokan a Kossuth-díjas író fő műveként tartják számon.

Rövid részlet a könyvből: „...édesapám, e marcona, barokk főúr, kinek gyakran állt módjában és kötelességében pillantását Lipót császárra emelhetni, pillantását Lipót császárra emelte, arcára komolyságot vett, bár csillogó, hunyorgó szeme, mint mindig, elárulta, s mondotta: kutya nehéz, felség, úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot, azzal fölpattant Zöldfikár nevű pejére, és elvágtatott az érzékeny, XVII. századi tájleírásban.”

4. Visky András: Kitelepítés

2022-ben Visky András Kitelepítés című regénye volt az egyik legnagyobb szenzáció a magyar irodalomban. A Jelenkor kiadásában megjelent kötet az író családjának történetét dolgozza fel. Visky András édesapját, a köztiszteletben álló református lelkészt 1958-ban koholt vádakkal 22 év börtönre ítélték, feleségét pedig a hét gyerekkel együtt kitelepítették a Duna-delta vidékére, a román gulágra.

A mű 2023-ban elnyerte a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, 2024-ben pedig a megújult Libri Irodalmi Díj szavazásán Az év határon túl legnépszerűbb könyve lett. Károlyi Csaba irodalomkritikus, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese szerint a Kitelepítés Visky András életművének csúcsa. „Innen nézve mintha minden, amit eddig csinált, minden, amit eddig írt, előkészülete lett volna ennek a nagy regénynek.”

5. Kemény Lili: Nem

Kemény Lili Nem című regénye 2024 tavaszán jelent meg, a su/cure-sale kiadó gondozásában. Kemény Lili az alkotással elnyerte a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. „A Nem mindenféle értelemben határsértő regény: az énelbeszélés, az egyén és a politika, a családi mitológia, a testiség, a valóság és a fikció és az elbeszélhetőség határait kutatja. Határsértő az olvasói elvárásokkal szemben is. Kemény Lili az énfeltárás és a szembenézés során olyan nyelven szólal meg, ami Freudról, az alkotásról és az elbukásról, a finoman szólva is összetett párkapcsolatairól, a drogozásról és a szexről hasonlóan képes beszélni” – mondta laudációjában Valuska László, a Margó Irodalmi Fesztivál igazgatója.

6. Nádas Péter: Párhuzamos történetek

Nádas Péter magnus opusa 2005-ben jelent meg a Jelenkor Kiadónál. A Kossuth-díjas író közel húsz éven át dolgozott a háromkötetes regényen, amelynek megjelenése várva várt esemény volt a magyar kortárs irodalomban. A több mint 1500 oldalas regény a kritikusok és irodalomtudósok szerint a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása. A mű három könyvből (A néma tartomány, Az éjszaka legmélyén, A szabadság lélegzete), összesen 39 önálló címmel ellátott fejezetből áll.

A Párhuzamos történetek számtalan szereplőt felvonultat, rendkívül szövevényes cselekménye több szálon fut, a történések nagyrészt a XX. században, az I. világháborútól a rendszerváltásig zajlanak. A fő helyszín Budapest, de Mohács és Tahitótfalu is megelevenedik a regényben. A magyarországi helyszínek mellett jelentős szerephez jut Berlin, Düsseldorf, a cseh határ melletti Annaberg és egy kitalált, észak-németországi helyszín, Pfeilen.

„Olyan emberek történeteit írni meg, akik soha nem találkozhattak, vagy igen felszínesen ismerhetik egymást, egymás sorsába mégis belebeszélnek. Ez a rejtett vagy rejtélyes összefüggés vajon helyet találhat-e az elbeszélés zárt szerkezetében. [...] Formálisan mindez az jelentené, hogy nem csak a zárt szerkezetet kéne elfelejtenem, hanem vissza kéne térnem mindahhoz, amit a görögöknek a káosz eredetileg jelentett” – mondta a Párhuzamos történetekről Nádas Péter.

7. Bartók Imre: Jerikó épül

Bartók Imre Jerikó épül című regénye, ha hagyományos fogalmainkkal próbálnánk leírni, önéletrajz, családregény és nevelődési regény meghökkentő elegye. A könyv cselekménye mintegy húsz évet fog át: az 1980-as és 90-es évek generációs tapasztalataiból kiindulva, a valós eseményekre épülő személyes történettel a valóságot kifordító, továbbgondoló, egészen a kultúrtörténeti és teoretikus belátásokig hatoló elbeszélést hoz létre. Szándékosan tágítva a szakadékot a gyerekkor sokszor traumatikus emlékei és a felnőttkori visszatekintés között, bemutatja egy szükségszerű tragédiákkal együtt is átlagos élet átlagos hétköznapjait, és annak a szellemi fejlődésnek az útját, amelynek végpontjáról a múlt mint rommező beláthatóvá és értékelhetővé válik. A Jerikó épül merő provokáció, kísérlet egy újfajta irodalmi stratégia és nyelv megteremtésére. A regény 2018-ban, a Jelenkor Kiadó gondozásában jelent meg. 

8. Borbély Szilárd: Nincstelenek

A 2014-ben elhuny író regénye 2013-ban jelent meg először, és azonnal a kortárs magyar irodalom alapművévé vált. „Borbély könyve nem arról szól, hogy milyen a falu, hanem arról: milyen (lehet) a gyermekkor; nem arról, hogyan él a falu, hanem arról: hogyan hat a (ez a) falu egy gyermekre; nem arról, hogy a falu és a szegénység kibírhatatlan, hanem arról: a falu és szegénység körében a gyermekkor kibírhatatlan” – mondta a Jelenkor Kiadó gondozásában megjelent kötetről a jeles irodalomtudós, kritikus Margócsy István.

A regény óriási sikerét jelzi, hogy tizenkét országban fordították le, Magyarországon gyors egymásutánban öt kiadást ért meg, különböző fórumok, lapok olvasói választották az év legjobb könyvének.

9. Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér

Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című regénye 2016-ban jelent meg a Magvető Kiadónál. A történet főhőse báró Wenckheim Béla, aki Argentínából tér haza ősei földjére, a Viharsarokba. Haza: hozzánk, napjaink Magyarországára és ősei reményvesztett vidékére, ahol úgy várják, mint a Messiást. Kérdés, hogy szerencsejáték-függő nagybeteg vagy zseniális megváltó, aki új távlatokat nyitni érkezik.

A regény 2017-ben bekerült a Libri irodalmi díj 10 döntőse közé, valamint elnyerte az Aegon Művészeti Díjat. A szerző akkor elmondta: „Folyton mondatok vannak a fejemben, születőben lévő és kész mondatok, de nem szabad írás közben a díjakra gondolni, sem a szakma, sem a közönség elismerésére, tilos, kizárólag arra szabad figyelni, hogy a szöveg létre akar jönni.”

A Kossuth-díjas író regénye 2019-ben elnyerte az Egyesült Államok egyik legjelentősebb irodalmi elismerését, a Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award). A könyv Ottilie Mulzet fordításában jelent meg Amerikában Baron Wenckheim's Homecoming címmel.

10. Závada Pál: A fényképész utókora

A Kossuth-díjas író regénye 2018-ban, a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg. Závada Pál alkotása Buchbinder fényképész 1942-es életképével veszi kezdetét, és az elmúlt század ötven évét íveli át. A Jadviga párnája és a Milota után a trilógia harmadik darabja csoportkép egy történelmi korról, amely a szerző műtermében személyes fikcióvá, párhuzamos élettörténetekké bomlik ki és fonódik össze.

Hitek és tévhitek, köz- és magánbűnök, kis és nagy hazugságok, érzékek és érzelmek iskolája ez a könyv. Úgy húz magába, mint valamely lassú örvény, s ha mélyéről végül fölenged, láthatóbbá válik ez a közös, nehéz dolog – hívjuk nemzeti múltnak –, tót, zsidó és magyar magyaroké, mindannyiunké, akik a történetet mint narrátorok, névtelen ismerősök magunknak elbeszéljük. A fényképész utókora mi vagyunk.

Az Index listáinak létrehozásában Adan Kovacic, Bazsányi Sándor, Bedecs László, Benedek Szabolcs, Havasréti József, Hegedűs Claudia, Hegyi Pál, Horváth Eve, Jánossy Lajos, Kerber Balázs, Kolozsi Orsolya, Margócsy István, Milbacher Róbert, Radnai Dániel, Radnóti Sándor, Smid Róbert, Vass Norbert és Visy Beatrix működött közre, munkájukat ezúton is köszönjük.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)