Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Milyen lett volna, ha a Szárnyas fejvadász a 2019-es év Los Angelese helyett egy olyan Budapesten játszódik, ahol nem volt semmiféle rendszerváltás, és ahol a replikánsvadász Deckard helyett egy Hívónak nevezett, jövőbe látó drogos merül nyakig az állami nagyvállalatok uralta alvilág mocskában? A képregényrajzolóból lett filmest, Odegnál Róbertet évek óta foglalkoztatja ez a téma: 2005-ös képregényéből, az Alfabéta-díjas A hívóból tavaly összerakott egy 17 perces, látványos sci-fi rövidfilmet, ami azonnal az amerikai geek fesztiválok kedvence lett, így idén nagyjátékfilmmé fejleszti szerzőtársával, Horváth Áronnal.
A hívó című bűnös-drogos-időutazós kisfilm 2014 márciusában a Filmszemlét helyettesítő Friss Húson mutatkozott be a jó ötletekért és látványos sci-fikért rajongó nézők, meg persze a kőszívű ritikusok előtt, májusban pedig a Képregényfesztiválon is levetítették. Mi ezt írtuk róla:
Simán az eddigi legjobb magyar sci-fi, hiszen ebben a műfajban nem sok minden készült Pirx kapitány, az Űrgammák és az 1 óta. A hívó egyszerűen beszippantja a nézőt. A nyomasztó hangulatú neo-Budapesten minden úgy néz ki, mintha az 1930-as évek art deco stílusa egészen 2030-ig egyeduralkodó lett volna, így a magyar Marv, az atlétatrikós Kamarás Iván a Bazilika mellett elrobogó nyeregvasút árnyékában veri laposra a magányos jövőbe látót (Mohai Tamás), egy olyan bűntől fuldokló magyar fővárosban, ahol semmi sem történhet az Arany Dimenzió nevű óriásvállalat vezetőségének tudta nélkül. Persze ezek mind a noir és a cyberpunk műfajok legelcsépeltebb kliséi, mégis működnek.
Most végre Ön is eldöntheti, hogy igazunk volt-e, a film ugyanis felkerült végre az IndaFilmre is, meg lehet nézni itt és most:
A 17 perces kisfilm sok-sok baráti szívességből készült el, nagyjából másfél év alatt. A képregényrajzolás után story board készítést, forgatókönyvírást és rendezést tanuló Odegnál Róbert például sztárgázsiról szóló szerződés helyett csak látványos vázlatrajzokat tudott mutatni Kamarás Ivánnak, aki szerencsére így is elvállalta az egyik főszerepet. Romwalter Judit producer jóvoltából pedig a Sparks kamera- és világításkölcsönző cég greenscreen stúdiójába is beköltözhetett pár napra a stáb, de az ott felvett jelenetekhez már maga a rendező bütykölte hozzá a CGI látványvilágot az otthoni számítógépén.
A kisfilm így is bejött a nézőknek. A tavalyi külföldi fesztiválsikerek után egy tévésorozat tervezete és egy egész estés mozifilmes forgatókönyv vázlata is elkészült A hívóból, utóbbi jelenleg a Filmalapnál várja a kedvező elbírálást és az anyagi támogatást. A 17 perces rövidfilm tehát most már csak egyfajta erődemonstráció a későbbi nagyjátékfilmhez, aminek a sztorija már teljesen más lesz, a 2005-ös képregénytől pedig még markánsabban el fog térni. Odegnál Róbert most mindent meg akar mutatni, amit az előző 10 évben ki kellett spórolnia A hívóból:
Az egész történetet behelyeztük egy kommunista magyar környezetbe, ahol úgy jutottunk el 2015-be, hogy nem volt rendszerváltás, továbbra is áll a Vasfüggöny, Gorbacsovot pedig lelőtték, így nem is volt peresztrojka. Ezt a világot igazából már a rövidfilmben is be akartuk mutatni, csak ott nem volt rá idő.
De vajon a magyarokon kívül bejöhet bárkinek is egy olyan neo-noir, ahol a Bazilika és a budai vár csillogó felhőkarcolók árnyékában árválkodik?
Az amerikai nézőknek a visszajelzések alapján nagyon bejött a kisfilm kelet-európai milliője. Ezért az író, Horváth Áron a mozifilm forgatókönyvében még jobban ráment erre, olyan kérdésekre kereste a választ, hogy például miért maradt egyáltalán diktatúra Magyarországon? Miért hagyták az emberek? Miért nem tört ki forradalom? Miből élnek az emberek? Hol költik el a pénzüket? Mivel tartja őket sakkban a rendszer? Milyen egy szocreál otthontelep, ami emberközelibbé próbálja tenni az emberközelibbé tehetetlent? Ha valaki be tud mutatni egy futurisztikus diktatúrát, és felépíteni köré egy izgalmas univerzumot, azok pont mi vagyunk, a közép-kelet-európai blokk.
A nagyjátékfilmben tehát az író és a rendező minden eddiginél többet akar megmutatni egy elképzelt jövőbeli kommunista diktatúrából. A kamaradrámákat idéző párbeszédek túlsúlyát felváltja majd egy izgalmas, futurisztikus budapesti látkép, de hogy lesz-e lövöldözés és autós üldözés a lerombolt Lánchíd mellett, arról egyelőre nem kívántak nyilatkozni az alkotók.
Az viszont biztos, hogy a mozifilmes változat a látvány mellett nagy hangsúlyt fektet majd arra is, hogy a főszereplő különleges, jövőbe látó képessége érthetőbb legyen a nézők számára. Megtudhatjuk, hogyan tett szert ilyen képességre a főszereplő, mit kezdhet ilyen adottságokkal egy rendszert kiszolgáló ember, és mit egy törvényen kívüli, és egyáltalán: mások is képesek-e kádban fekve mikroidőutazásra, vagy csak a főhős. És megismerjük végre a céljait és az érzelmeit is, mert a készítők szerint ez, valamint egy erős női karakter nagyon hiányzott a nézők szerint a filmből. Horváth Áron író az egész estés verzióban erre már különösen figyelt, így ez már
A hívó 10 évvel ezelőtti képregényváltozatában Odegnál Róbert a kedvenc sci-fijeinek és művészeinek is emléket állított. Óriási hatással volt rá ugyanis:
De készül-e valaha folytatása az idén már 10 éves A hívó képregénynek? Odegnál szerint biztos, hogy nem:
A story boardok készítésekor ki tudom élni minden rajzolói vágyamat. Ma már úgy érzem, iszonyú sziszifuszi meló otthon ülve, egyedül megcsinálni egy képregényt. Az persze járható út, ha valaki itthonról dolgozik külföldre képregényrajzolóként, én viszont jobban szeretek filmet forgatni. Jó érzés megrajzolni valamit, amit egy íróval együtt alkotok, aztán végignézem, ahogy egyre többen rászabadulnak az ötletre, gomolyog a működ a forgatáson, és szépen lassan felépül a film.
Odegnál Róbert másik idei filmterve egy Noiré című, szintén Budapesten játszódó kisfilm, ami a sci-fi elemeket vegyítené a klasszikus film noirral, ahol mindig egy ballonkabátos nyomozó ballag egy bűnös nagyváros esőben ázó, neonfényes utcáin. Odegnál így foglalta össze röviden az önéletrajzi elemekben is bővelkedő sztorit:
A film egy képregényrajzoló középiskolai tanárról szól, akinek szó szerint megelevenedik a fantáziája, miközben egy klasszikus, fekete-fehér noir képregényen dolgozik. Itt már nagyobb lesz a költségvetés, így építhettünk díszletet is a jövő héten kezdődő forgatáshoz. Nagyon ki akartam már próbálni, milyen ha nem green screennel dolgozunk, hanem tényleg megcsinálunk mondjuk egy képregényszerű autót. A látvány mellett persze mondanivalója is lesz a filmnek, ami a tervek szerint június 31-re fog elkészülni.
A Noirét a köztévé is le fogja vetíteni, mivel a stáb tavaly 5 millió forintot nyert az MTVA Huszárik Zoltán pályázatán.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon