Pár ezer dollárból összejöhet, másnak százmilliókból sem

Akkora reneszánszát éli a nagyköltségvetésű tudományos-fantasztikus film, hogy az Index minden évben meg tudja tartani a "Melyik volt az év scifije?" szavazást. Míg korábban csak  elvétve készültek kisköltségvetésű, független filmes próbálkozások, szerencsére ma már nem csak nagyköltségvetésű gigaprodukciók készülnek,  hanem okos-agyas, elgondolkodtató olcsó scifik is, azaz low budget scifik vagy még rövidebben low-fik. Az új filmes generáció meghatározó műfaja egyben utánpótlásképzője is hollywoodi stúdióknak. 

Összeszedtük azokat a filmeket, amelyek a nagy kasszasikerek töredékéből készültek, mégis pozitívan fogadta őket mind a szakma, mind a nézők. Amíg mondjuk a  Transzcendens , a  Jupiter felemelkedése  vagy az  Elysium  egyszerre csalódás, és hatalmas pénzpazarlás, addig egyre-másra jönnek az olyan okos, de nem feltétlenül látványos science fictionök, mint az  elég jó sajtót kapó Ex Machina , Az erő krónikája vagy a brit Idegen arcok. Ezek egy blockbuster költségvetésének töredékéből, 15-20 millió dolláros büdzséből készültek, de még így is jóval drágábbak, mint azok a független filmek, amik a jelenlegi tudományos-fantasztikus mánia legundergroundabb vonalát képviselik. Az olcsó scifi a legjobb dolog, ami történhetett velünk, az alábbiakat mindenképpen érdemes bepróbálni a műfaj rajongóinak.

Hold (Moon)

költségvetés: 5 millió dollár

David Bowie fiának nagyjátékfilmes debütálása naná, hogy az űrben, azon belül is a Holdon játszódik. Az egyszemélyes kamaradrámában Sam Rockwell egyedül tart fent egy űrközpontot a Holdon, egyetlen társa a Kevin Spacey hangján megszólaló központi számítógép. Duncan Jones alig használ greenboxot (csak a világűr illusztrálásához), mindent rendesen megépített, és ez az autentikus(nak látszó) háttér jóval közelebb hozza a magányos főhőst a nézőhöz, mintha hatalmas űrcsatákat látna. A Hold a low budget scifi mozgalom kirakatalkotása, aminek köszönhetően Jones 2011-ben hatszor ennyiből forgatta le azt a Forráskódot, ami végül világszerte 112 millió dollár bevételt hozott. Nem csoda, hogy Jones ma már a Warcraft-videojáték filmadaptációján dolgozik 100 milliós büdzsével.

Monsters

költségvetés: 500 ezer dollár

Egy másik független film, aminek rendezőjét azóta szabályosan szétszedi Hollywood, pedig Gareth Edwards filmje még a gyártási költség felét sem hozta vissza. A rendező visszatért ahhoz a régi szörnyes iskolához (Alien, A cápa), amikor elég volt a szörnyet csak párszor megmutatni, hadd nyomassza a nézőt a szereplők kálváriája. A Monstersben egy NASA-űrszondának köszönhetően földönkívüli lények lepték el Észak-Mexikót és az Egyesült Államok déli részét, ahol a két ország vezetése katonailag ellenőrzött karantént rendelt el. Ezen a területen kell hőseinknek átkelni, hogy közben megismerjük a teljesen kihalt tájat, a szörnyek életmódjának hátterét és kicsit a két főszereplőt is. Aztán persze a szörnyek is feltűnnek, de a kissé B-filmes cím ellenére egyáltalán nem nekik szánták a show-t. A Monstersnek idén jön a folytatása, a stúdió már franchise-ban gondolkodik, de ebből Edwards már kimarad: neki olyan pimf produkciókon kell ehelyett dolgoznia, mint a Godzilla-reboot vagy az első Star Wars-spinoff.

The Signal

költségvetés: 4 millió dollár

Egyes vélemények szerint a The Signal olyan, ahogyan a williamsburgi hipszterek képzelik a science fictiont. Pedig William Eubank csak egy ismerős formulát dolgoz fel benne: fiatalok elfognak egy furcsa jelet, ami a hírhedt 51-es körzethez vezeti őket, innentől kezdve pedig minden spoiler. A film igazi bravúrja nem is az, hogy ennyi pénzből a legdrágább tévésorozatokat odaverő effekteket tudtak kihozni, vagy rávették Laurence Fishbourne-t egy fontos szerepre, hanem több duplacsavart tartalmazó történet, ami aztán óriási meglepetéssel ér véget. William Eubank színészválasztása remek, Olivia Cooke (Ouija, Bates Motel) és Brenton Thwaites (Az emlékek őre, Demóna) azóta a legkeresettebb ifjú színészek egyre bővülő táborát erősítik, a rendezőt pedig magához édesgette a Warner két grandiózus projekttel: az akció/kaland/dráma hibrid TauTona, és a középkori Skóciában játszódó World Breaker lesz a következő két teszt, hogy Eubank rálép-e a blomkampi útra, vagy emeli a tétet.

Találmány (Primer)

költségvetés: 7 ezer dollár

A Primer már akkor tudta mi lesz a menő, amikor még mindenki az akkor aktuális trendeken lovagolt. Shane Carruth első nagy projektje (ő írta, rendezte és játssza az egyik főszereplőt) mára közel fél millió dollárt hozott a készítőknek és olyan kultusza lett, ami meghatározta az elkövetkező évek hozzáállását a scifikhez. A Primer (itthon Találmány, de így kb. senki sem ismeri) voltaképpen egy startupmese négy nagyravágyó, tehetséges srácról, akik nagyon közel járnak valami forradalmi feltaláláshoz. Carruth azonban legalább olyan részletességgel figyelt a siker és a feltalálás hatására megváltozó kapcsolatokra, út közben felmerülő morális kérdésekre, mint arra a nagyon bonyolult tudományos elméletre, aminek megértéséhez az átlagos nézőnek minimum újranézésre/internetes segítségre van szüksége. Shane Carruth ezután évekig dolgozott egy olyan filmen, ami végül sohasem készült el, emiatt kisiklott a pályája, hogy aztán az erősen megosztó Feltörő színekkel térjen vissza kilenc évvel később.

Az Európa-rejtély (Europa Report)

költségvetés: 22 ezer dollár

Egy méltatlanul alulértékelt film, de annál ambíciózusabb űreposz egy hajó legénységéről, akik intelligens élet után kutatva érkeznek a Jupiter egyik holdjához. A tematikához képest nevetségesen kevés pénzből sikerül tisztességes látványvilágot és egy egészen élethű űrhajót is építeni, utóbbiban játszódik a film 90 százaléka. Azonban az ecuadori rendező, Sebastian Cordero két remek ötlettel dobja fel a monotóniát: dokumentarista álinterjúkkal mesél az expedícióról a földi tudósok szemszögéből, és a díszlet szinte összes pontjára kamerákat helyezett el, ezzel egy steril környezetet folyamatosan új szemszögből bemutatva. Az Európa-rejtély technikai megoldásai visszaköszönnek a sok szempontból hasonló Csillagok közöttben, és állítólag Ridley Scott is több száz GoPro-kamerával felszerelkezve kezdett neki a The Martian forgatásának.

Felettünk a Föld (Another Earth)

költségvetés: 100 ezer dollár

Vajon honnantól kezdődik a scifi? A Felettünk a Föld inkább romantikus dráma scifi körítéssel, mintsem szerelmes űreposz. Az emberiség felfedezi a Föld tükörbolygóját, de ezzel egy időben egy fiatal csillagászpalánta elköveti életet baklövését. Innentől már csak spoileresen lehetne folytatni, a lényeg a főszereplők között kialakuló emberi kapcsolat és az a sorsdöntő csavar, amit a másik Föld kínálhat a szereplőknek. A film a gyártási költség 13-szorosát hozta vissza, ezzel lehetőséget kínálva a két írónak, Mike Cahillnek (aki egyben rendezte is a filmet) és Brit Marlingnak (aki a főszereplőt is alakítja), hogy 2014-ben ismét együtt dolgozhassanak az I Origins, túl sokat filozofáló new age alkotáson, amitől kollégánk nem volt túlságosan elájulva.

Coherence

költségvetés: 17 ezer dollár

James Ward Byrkitnek elég volt öt nap, hogy egyetlen egy házban leforgassa a Coherence tudományos fantasztikus thrillert. Nincs hatalmas űrcsata, gyilkos földönkívüliek, de még csak idegen technológia sem. Nyolc ismerős vacsorázik együtt, amikor lezuhan egy meteor, olyan következményeket kiváltva, amit a szereplők sem tudnak igazán kezelni. Közben gyűlik a feszültség a házban tartózkodók között, és szép lassan elmosódik a határ thriller és scifi között. Sajnos nálunk nem mutatták be, pedig nagyon szerettük volna.

Az őslakó (The Man From Earth)

költségvetés: 200 ezer dollár

Jerome Bixby kultikus scifi szerző utolsó forgatókönyve még a Coherence-nél is kevesebb helyszínen, mindössze egyetlen szobában játszódik. John Oldman professzor búcsúbulijára gyűlnek össze a kollégák, ahol kiderülnek olyan dolgok a férfiről, ami már bőven a scince fiction, és a spoiler kategóriába tartoznak. Hiába látunk csak egy helyszínt, a karakterek közti párbeszéd és lassan kibontakozó történet végig leköti a nézőt, ez pedig a remek forgatókönyv és rendezés érdeme. Érdekes módon Richard Schenkman rendezőből azóta csak bóvlit, vagy még annyit sem csinált, és a jövőben sem várható tőle semmi említésre méltó.

Kockázatos túra (Safety Not Guaranteed)

költségvetés: 750 ezer dollár

A scifi és a komédia kicsit olyan, mint a rap és a rock. Külön-külön elképesztően jó dolgok sülhetnek ki belőle, a kettőt kombinálva viszont nagy eséllyel szörnyszülöttet kapunk. Nem ez a helyzet a Kockázatos túrával, ami három újságíró (pontosabban egy, és két gyakornok) kalandját követi végig. Egy hirdetés feladóját próbálják megtalálni, aki partnert keres időutazáshoz. A három sajtómunkásból azonban csak egyet érdekel igazán a téma, a többiek le se szarják az időgépet építő férfit. Az így elsőre nem túl izgalmas történet a karakterek kibontása és a párbeszédek miatt válik szórakoztatóvá és olyan alkotássá, amihez hasonló csak sokévente készül. A készítőket ki is szúrta Hollywood, Derek Conolly forgatókönyvíró és Colin Trevorrow rendező már a Jurassic World-ön dolgoznak, aminek már az előzetesein érezni a páros humorát.

Időhurok (Predestination)

költségvetés: 7 millió dollár

Az egyetlen kivétel a listánkon, hiszen az Időhurok konkrét költségvetését máig nem tudni, de a legtöbb helyen olyan 7 millió dollárra saccolják. A Spierig ikrek filmjében Ethan Hawke egy időutazó ügynököt játsszik, aki különböző bűncselekményeket próbál megelőzni. Utolsó küldetéseként azt a férfit kapja, akit soha nem tudott elkapni, de aztán a dolgok igazán bonyolulttá válnak. Az Időhurok sem az a látványos, hanem inkább az okos scifi, ami az időutazás következményeit és hatásait dolgozza fel sokadjára egy sajátos csavarral. Ethan Hawke és Noah Taylor remek a szerepükben és ugyan viszonylag könnyű kikövetkezteni a csattanót (a film szándékosan könnyít ezen), de még így is sokkoló a végkifejlet.

És Önnek melyik a kedvenc olcsó scifije? Írja meg nekünk kommentben!