Miért pont ez a csaj az új Lara Croft?

Túl vékony, túl kicsi a melle, jellegtelen és jelentéktelen

mármint ahhoz, hogy Angelia Jolie után eljátssza Lara Croftot. A magukat a videójáték rajongóinak mondó netezők egy része így reagált a tavalyelőtti hírre, hogy Alicia Vikander lesz a következő Tomb Raider-film főszereplője. Ahogy az lenni szokott, rögtön kialakult egy másik tábor is, akik szerint pont egy Vikanderhez hasonló fiatal, friss tehetség kell ahhoz, hogy feltámadjon a sorozat. Vagy hogy egyáltalán életre keljen, mert az Angelina Jolie-val készült filmek anyagilag ugyan sikeresek voltak, de jó filmnek nem igazán nevezhetőek.

Aztán, hogy ellepték a netet a Vikander felkészüléséről készült gyúrós videók, úgy nőtt azoknak a tábora, akik szerint igenis jó döntés a Warner részéről, hogy őt választották. Az évekig balett táncosnak készülő, abszolút balerina alkatú színésznő több mint öt kiló izmot pakolt magára, még nézni is fáj, hogy mennyit melózott a forgatást megelőzően: 

A videók egyébként annyira népszerűek lettek, hogy a Warner okosan beépítette a gyúrást film kampányába, heteken át lehetett együtt készülni Aliciával és az edzőjével, Magnus Lygdbackkel. És kell is a népszerűség a színésznőnek a Tomb Raider bemutatója előtt, mert Oscar-díj ide, világhírű férj (Michael Fassbender) oda, még mindig nagyon keveset tudunk róla. Ez persze részben szándékos, az ő döntése volt. Fassbenderrel például állítólag azért tartották sokáig titokban a kapcsolatukat, mert Vikander nem akarta, hogy csak emiatt ismerjék meg a nevét. Csak akkor nyugodott meg, hogy nem így lesz, amikor A dán lány után nyert egy csomó díjat, köztük a már említett Oscart.

Annak ellenére, hogy 14 éves kora óta játszott svéd tévéfilmekben és sorozatokban, Vikander sokáig a balettet tartotta (leendő) hivatásának. Évekig tanulta, de mire húszéves lett, elege lett a sérülésekből, és inkább a színészet mellett döntött. Svédországban egy sorozat, Andra Avenyn révén már 2007-ben ismert lett, ami nemsokára követtek a filmszerepek. Csak 24 éves volt, amikor Mads Mikkelsen mellett játszott az Egy veszedelmes viszonyban, amit Oscarra is jelöltek. Ez az egyébként tényleg klassz film aztán mindkettőjük amerikai karrierjét elindította. (Arról, hogy miért olyan népszerűek a skandináv színészek Hollywoodban, ebben a cikkben írtuk hosszabban.)

Egy nagyon jó film és egy elég rossz

A következő filmje már egy nemzetközi produkció volt, a Keira Knightley, Jude Law és Domhnall Gleeson főszereplésével készült Anna Karenina, amiben Kitty-t játszotta. Bár ez a film a rengeteg Anna Karenina feldolgozás közül a kevéssé sikerültek közé tartozik, arra jó volt, hogy kiderüljön, Vikander világsztárok között is megállja a helyét. Innentől aztán búcsút is mondott a svéd filmeknek, hogy évente minimum kettő, de volt, hogy inkább négy amerikai filmet forgasson. De azt, hogy végül a hollywoodi színésznők topligájába került, alapvetően két filmnek köszöneti. Fura módon egy nagyon jónak és egy elég rossznak.

Alex Garland, A part, a 28 nappal később, a Ne engedj el! és a Napfény forgatókönyvírója 2014-ben kapott lehetőséget arra, hogy végre megrendezhesse a saját sztoriját egy öntudatra ébredt robotról. Az Ex Machinában Vikander játszotta a Avát, az okos és szépséges robotot, akit egy programozó srác (Domhnall Gleeson) tesztelt bogaras fejlesztőjének kérésére hat ülésen keresztül. Persze a srác és a robot nem maradtak közönyösek egymás iránt. Az Ex Machinát sajnos annak ellenére sem hozták be Magyarországra, hogy nyert egy Oscart a vizuális effektusokért, és még a legjobb eredeti forgatókönyvért is jelölték. Vikander alakítását szinte minden kritika kiemelte, megkapta élete első Golden Globe-jelölését, az Ex Machina pedig mára kisebb kultfilmmé vált a sci-fi rajongók körében.

Egy évvel később következett A dán lány, ami ugyan egyáltalán nem jó film, mégis begyűjtött négy Oscar-jelölést. Valószínűleg azért, mert Tom Hooper rendezte, aki már A király beszédével és A nyomorultakkal is bebizonyította, hogy az akadémia ízlésének megfelelő, üres giccsek készítéséhez remekül ért. Pedig a történet nagyon izgalmas, A dán lány főhőse, Einar Wengerer (Eddie Redmayne) volt az első férfi a világon, aki nemátalakító műtéten esett át. És ha ez nem lenne elég, tulajdon felesége, Gerda Wegener (őt játszotta Alicia Vikander) volt az, aki segített neki ráébredni, hogy bár férfitestbe született, tulajdonképpen nő. A dán lány az érdekes alaphelyzet ellenére igazi dráma helyett felszínes szépelgés lett, amiben kétségtelenül Vikander játéka volt a legüdítőbb elem.

Hogy ez az alakítás valóban Oscart ért-e, vagy csak arról van szó, hogy az akadémia imádja a fiatal, szép színésznőket díjazni, nehéz eldönteni. (Vikander pasiját, Michael Fassbendert is jelölték ugyanekkor a Steve Jobsért, de ebben az évben DiCaprio verhetetlen volt.) Tény, hogy a filmben egyértelműen Alicia Vikander volt a női főszereplő, mégis a könnyebben nyerhetőnek tűnő mellékszereplő kategóriában indították, ahol többek között Rooney Marát és Kate Winsletet maga mögé utasítva nyert is. Ezután szerepelt pár inkább közepes, mint jó filmben (Az ételművész, Jason Bourne, Tulipánláz), aztán bejelentették, hogy ő lesz az új Lara Croft.

Egy teljesen új Lara

A most mozikba kerülő film nem a korábbi két rész folytatása, inkább reboot és eredettörténet lesz. Ezt a visszalépést és új alapokra építkezést egyébként már a játékfejlesztők is megejtették, miután 2013-ban az aktuális Tomb Raider folytatás helyett egy reboottal jöttek ki. A játék igen népszerű lett, annak ellenére, hogy a történet zárójelbe tett minden korábbi folytatást, és inkább azt mutatta be, hogyan lett egy huszonéves angol nemeskisasszonyból az a rövidnadrágban lövöldöző női Terminator, akit még 1996-ban ismertek meg a gémerek.

És nemcsak ebben a szakítanak a hagyományokkal: az új Tomb Raider rendezője a Hollywoodban újoncnak számító norvég Roar Uthaug, Lara karaktere pedig jóval emberközelibb lesz. (Már amennyire ez egy videójáték szereplőjéről mintázott karakterről elmondható.) Vikander célja az, hogy Lara Croft példakép lehessen a fiatal lányoknak.

Öt filmet készítettem zsinórban, melyek közül a Tulipánláz volt az első, amelyikben volt olyan jelenetem, amiben egy másik nővel szerepeltem. De a dolgok változnak, és én részese akarok lenni a változásnak. Az éhezők viadala-filmek vagy A lázadó bebizonyították, hogy női főszereplővel is lehet sikeres blockbustert csinálni.

Vikander egyébkét egyike volt annak a közel 600 svéd színésznőnek, akik zéró toleranciát hirdettek a szexuális visszaélések ellen, és nyílt levélben követelték, hogy a svéd stúdiók, színházak, tévék ne alkalmazzák tovább a szexuális ragadozókat.

Kérdés, hogy a nézők elég nyitottak lesznek-e az új Lara Croftra. Ahogy az is, hogy lehet-e tartósan sikeres Hollywoodban egy színésznő, aki ennyire óvja a magánéletét, ennyire mentes minden botránytól. De lehet, hogy nem is egészen erre vágyik: a Tomb Raider után egy Wim Wenders-filmben (Berlin felett az ég, Párizs, Texas) láthatjuk majd, amiben James McAvoy szerelmét játssza.