Már az első rész is ütős, de a következő nyolc igazi krimi

Néha az az érzésem, hogy akik címet adnak egy filmnek, főleg sorozatnak, nem is látták azt. No, a Hit & Run éppen ilyen, hiszen magyarul a Cserben hagyva címet kapta, de az amerikai–izraeli sorozat esetében az alkotók sem vitték túlzásba a kreativitást. Hit & Run címen ráadásul már kijött egy nem túl erős film 2012-ben (magyar címe: Üss vagy fuss!), de abban Bradley Cooper legalább hosszú, rasztás hajjal rohangál, de a címek csak címek, és valahogyan el kell adni a filmeket, hogy aztán beszélhessünk róluk.   

Majd e cikk végén, aki akar, szavazhat arról, hogy ennek az amerikai–izraeli sorozatnak mi is lehetett volna a jó címe, persze azok is csak opciók. De ehhez meg is kellene nézni ezt a filmet, ugye.

Nyugi, nem lesz spoiler, és azt sem árulom el, hogy a kertész amúgy lehetne a gyilkos, de ebben a történetben nincsen kertész, ellenben annyi gyilkos szerepel – kettőjükről egy ideig azt is feltételezik, hogy magyarok, de lássuk be, olyan film nincs, amelyik kőkemény magyar bérgyilkosokról szólna –, hogy amikor már azt hisszük valakiről, hogy jó, akkor kiderül róla, hogy ugyan, amikor meg gonosznak gondoljuk, az, mondjuk, gonosz is.

De a lényeg: a Netflix végre elénk hozott egy olyan sorozatot, amelyikben nem a blue vagy green box határozza meg az élményt, hanem a klasszikusan felépített, csavaros, izgalmas és főként nézhető történet.  

A történet elsőre nézve nem egyszerű, és ahogyan a szemünk előtt kibomlik, egyre szövevényesebbé válik. De ez egy bosszúállós eseményláncolattól minimum elvárás. Az már kevésbé, hogy szinte senki nem az, akinek a szereplő első ránézésre látszik, mert néhány támpont mindig segít a megértésben, különösen akkor, ha a történet több szálon fut.

A rendezők azonban (Mike Barker és Neasa Hardiman) nagyon szépen adagolják az izgalmat, a feszültséget, és szerencsére a forgatókönyv is mindig csak annyit árul el, amennyivel a folytatást várva átbillenünk a következő epizódra.

A Cserben hagyva legfőbb erénye, hogy a főhőst, Segevet (Lior Raz) végre nem egy modellügynökség közvetítette ki, bár nyilván vannak hölgyek, akik éppen az ilyen robusztus alkat miatt tolják orrhegyükre a napszemüveget; és nem is olyan, mint aki kandalló mellett olvas Tolsztojt, de ennek a sorozatban nem kis jelentősége van. Különösen úgy, hogy feleségül egy modellalkatú szépség (Kaelen Ohm) megy hozzá, szerepe szerint amerikai táncosnő, és ez a tény a sorozatban nagy jelentőséget kap.

A többi szereplő esetében nagyjából mindegy is, hogyan néznek ki, mindenki pontosan megfelel a karakterének. Talán csak egyvalakinél lehetett volna más színészt választani, Martin Wexler szerepére nem Gregg Henryt, de nem a játéka miatt, mert az jó, hanem mert ő már nem először hozza ugyanezt vagy nagyon hasonló karaktert – pl. Jason Bourne: Richard Webb, Visszavágó: Val Resnick. Így viszont már akkor, amikor feltűnik a képernyőn, tudható, ő aztán biztosan nem az, akinek látszik.

Ez a sorozat azoknak ajánlott, akik meg vannak győződve arról, hogy az ilyen filmek, mint a Cserben hagyva is, igaz történeten alapulnak. Tény, a sorozat eseményei nagyon valóságosnak tűnnek, és az alkotók nem is tesznek úgy, hogy könnyen kétségünk támadjon ennek ellenkezőjéről.

Ez egy olyan sorozat, amiben akit kell, lelőnek; akit kell, megvernek; akit kell, megfenyegetnek; vagyis bárkivel bármit meg lehet csinálni. Főhősünk ezúttal kicsit bajban van, mert csupán egyvalamiben biztos. Abban, hogy ő kicsoda. És innentől kezdve nem sok barátja akad. Aki viszont igen, az valóban segítőjévé válik, és ez nem annyira rossz üzenet: a barátokra azért lehet számítani.  A férjekre és feleségekre már nem annyira. Különösen úgy nem, ha az ember feleségét valaki halálra gázolja Tel-Aviban, és a nyomok egészen New Yorkig vezetnek.

Ez a film egy bosszúállós, keresős, nyomozós film, amiben az igazság sosem olyan, amilyennek látjuk, de még csak olyan se, amilyennek gondoljuk. Segev az, aki elveszíti élete szerelmét, éppen ezért mindenre és bármire képes.

Aki még nem látott ilyen filmet, az talán megszereti, mert ez egy szépen forgatott, jó akciójelenetekkel dúsított, fifikás történet. És végre tényleg olyan, amiben a színészi játék, az operatőri munka, a vágás is fontos. Lám, trükkök százai nélkül is lehet valóságot építeni.

És most jöjjön a szavazás arról, milyen címe lehetne ennek a sorozatnak!