Folytatódik a Netflix legjobb brit tinisorozata

Nem sokkal több mint egy év után megérkezett a Fülig beléd zúgtam (Heartstopper) második évada. A Netflix brit tinisorozata már a kezdetektől népszerű volt a streamingplatfromon, így nem csoda, hogy a legújabb etapot is tűkön ülve várták a rajongók. A produkció második évada legalább annyira jó, mint az első, sőt egyes karakterek és pillanatok minőségben meghaladják a széria indítását.

Alice Oseman azonos című, fiataloknak készült képregénysorozata az egész világon elterjedt. Hazánkban legutóbb a könyvfóliázás kapcsán került be a médiába, amire az író Instagram-oldalán reagált. A Netflix-sorozat első évada olyannyira sikeres lett, hogy a megjelenés után pár hónappal a streamingcsatorna be is rendelte a következő két évadot. A rajongók az elmúlt hetekben már alig bírtak magukkal, a közösségimédia-oldalakat elárasztották mindenféle teóriákkal és megjegyzésekkel.

A második évad onnan folytatódik, ahol az első befejeződött. Charlie (Joe Locke) és Nick (Kit Connor) szerelme aranyosabb, mint valaha, és az előbújást tervezik. Persze ez nem megy ilyen könnyen, hiszen Nick nehezen tudja felvállalni biszexualitását és kapcsolatát Charlie-val. A sorozat második évadában a korábbi mellékkarakterek is nagyobb szerepet kapnak. Az iskolában leszbikusságát büszkén vállaló Darcy (Kizzy Edgell) családi problémái, a könyvmoly Isaac (Tobie Donovan) aszexulitása és Elle (Yasmin Finney) és Tao (William Gao) kapcsolata is megjelenik. Természetesen a rajongók által várt párizsi történetszál is bekerült az évadba.

Bár a sorozat még mindig vidám hangvételű, a készítők nem féltek súlyos témákat is behozni a második évadba, ezzel érzékeltetve a karakterek és a nézők fejlődését. Charlie a karaktereket bemutató első évad után sokkal több személyiségjegyet kapott, történetében megjelennek a mentális problémák és az étkezési zavarok is. A korábban leginkább cukinak mondható kapcsolat Nick és Charlie között egyre felnőttesebb. Az első évad „gonosza”, Ben pedig nem kapja meg a klisés megbocsátást. Az új évad hihetőbb és gyakran fájdalmasan valóságos. A

A karakterek nagy része valamilyen kisebbséghez tartozik, legyen az szexualitás, nemi vagy bőrszín.

A színészi alakítások most is kiemelkedőek. Kit Connor olyan mélységgel éli meg Nick karakterét, hogy az szinte lelép a képernyőről, Joe Locke pedig tökéletes Charlie. A kettejük között lévő kémia az első évadhoz képest még jobban átjön, a két színésztől még sokat várunk a jövőben. A Nick anyukáját alakító Olivia Colman és a csak az igazgató hangjaként megjelenő Stephen Fry meghozzák az igazi brit hangulatot. Yasmin Finney ragyog, a Tarát játszó Corinna Brown rengeteget fejlődött, és Rhea Norwood annyira jó Imogen szerepében, hogy a lány az egyik kedvenc karakterem lett a második évad alatt. Sebastian Croft és a Nick bátyjaként feltűnő Jack Barton pedig jól hozzák az évad „gonoszait”.

A fiatal színészek szájába adott mondatok teljesen hihetőek. Alice Oseman, aki a sorozat írója is, nem rakta tele szlengekkel és furcsa szavakkal a szöveget. Ezzel elérte, hogy sok hasonló produkcióval ellentétben a szereplők valóságos tiniknek tűnnek. A sorozat vizuálisan még mindig gyönyörű. A képregényes panelek és a rajzolt elemek jól passzolnak a színezéshez. A rendezői székbe Euros Lyn tért vissza, akin érződik, hogy hatalmas odaadással nyúlt az alapanyaghoz.

Meg kell említeni a széria zenéjét is, hiszen az első évadhoz hasonlóan most is kitettek magukért az alkotók, köztük leginkább Adiescar Chase zeneszerző. A visszatérő zenei motívumok mellett a választott dalok kiválóan illeszkednek a jelenetekhez. A Sziget fesztiválon is fellépő Baby Queen több szerzeményével is szerepelt az első évadban, most pedig az érettségi bál zenekarában már szereplőként is megjelent.

A Fülig beléd zúgtam jelenleg az egyik legjobb, fiataloknak szóló sorozat. A sorozat nemcsak az LMBTQ+-fiatalokat fogja meg, hanem mindenkit, köztük a felnőtteket is. A második évad talán még jobban sikerült, mint az első, ami egészen ritka a netflixes sorozatoknál. Persze semmi sem lehet tökéletes, de a Heartstopper második fejezete a maga műfajában egészen közel került hozzá.

9,5/10