Gedeon, Johanna
2 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Ne kaphasson állami pénzt, aki osztja

2009.07.02. 16:03 Módosítva: 2009.07.02. 17:39
Lehotay Zoltán három éve az újítás szelével került be az animációs állami támogatásokat bíráló szakkollégiumba, idén viszont maga is pályázott a Magyar Mozgókép Közalapítványnál (MMK), miután megnyugtatták, hogy erre szakkollégiumi tagként is lehetősége van. Az elnyert pénzt a szakmai felháborodás ellenére sem fizeti vissza. A közalapítvány szerint nem jogtalan a döntés.

Nem adja vissza a Magyar Mozgókép Közalapítvány pályázatán nyert hétmillió forintot Lehotay Zoltán, aki a döntéskor tagja volt a pénzről javaslatot tévő szakkollégiumnak, de tervezi, hogy lemond a tagságáról.

A Magyar Filmművészek szövetségének Animációs Szakosztálya múlt héten az összeférhetetlenség miatt választás elé állította az animációs rendezőt: „Az egyetlen járható útnak azt látjuk, ha kollégánk visszavonja pályázatát, és jövőre, miután megválik tisztségétől, újra pályázik" - írták a szakkollégiumnak címzett levelükben. Az MMK továbbra sem tartja furcsának a bíráló tagok összeférhetetlenségét szabadon kezelő okiratát.

MMK szabályzata megengedő

A történteket a rendező azzal magyarázza, hogy mikor három évvel ezelőtt felkérték egy rajzfilmsorozat egyik epizódjának megrendezésére, és a producerek beadtak egy pályázatot, az MMK-nál azt a választ kapta, hogy volt már ilyen, elég, ha kitölt egy nyilatkozatot, és az említett pályázat tárgyalásakor elhagyja a termet.

"A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem diplomafilmjeinek elbírálásakor sem firtatta senki az összeférhetetlenséget, pedig ott tanítok" - tette még hozzá a válaszlevelében. Végül a János bátya című film pályázatának mostani elbírálásánál sem volt jelen.

"Az MMK minden vitás kérdésben a hatályos jogszabályoknak és az alapító okiratában rögzített működési szabályzatnak megfelelően jár el" - írta Oláh Kata, az MMK sajtófőnöke kérdésünkre, hogy szerintük miért támadhatatlan ez a szokatlan szabályzat. Az összeférhetetlenségi nyilatkozatuk nem köti ki, hogy nem pályázhatnak a bizottsági tagok, csak azt, hogy "nem vehet részt a pályázat elbírálásban az, akitől elfogultsága miatt pártatlan döntés nem várható el".

Az MMK elnökének Grunwalsky Ferencnek produkcióját (Jancsó Miklós Ede megevé ebédjét) is díjazták például 2005-ben, bár akkor a szakmai felháborodás miatt Grunwalsky helyett másik operatőr került a stábba. De Kálomista Gábor is ment már ki az üléséről cigizni 2003-ban, mikor a Megafilmet érintő filmről volt szó.

Ne fordulhasson többé elő

"Az animációs szakkollégium tagjai a mindenkori minimálbér három és félszeresének megfelelő juttatásban részesülnek három hónapon keresztül" - kaptuk a tájékoztatást az MMK sajtófőnökétől, aki hangsúlyozta: ez nem pénzt osztó kuratórium, hanem javaslattévő szakkollégium, hiszen a döntést a főkuratórium hozza. Bár a filmesek szerint olyan még nem volt, hogy a főkuratórium döntésével megváltoztatta volna a szakkollégium javaslatát.

Az Animációs Szakosztály levelet írt az MMK főtitkárának, Tóth Erzsébetnek, hogy az állami pénzosztó szervezet bírálja felül ezt az „átgondolatlan, szokásjogon alapuló, kínos és nehezen orvosolható" gyakorlatot. Emellett megkérték a Magyar Filmművészek Szövetségének etikai bizottságát, hogy vizsgálják felül az ügyet, és foglaljanak állást.

Részlet Lehotay Zoltán leveléből:

2 év kurátorság után megjött az alkotói önbizalmam, sajnos szabadidőm is egyre több lett, így volt lehetőségem egy rég dédelgetett ötlettel foglalkozni. Fejlesztgettem, fejlesztgettem, és lassan érlelődött bennem a gondolat, hogy ha már nem leszek kurátor, megpróbálkozok vele.

Ez év elején producer ismerőseim bíztatására elindultunk a kész anyaggal egy pályázaton, melyet a FILMJUS írt ki.

Közben az MMKA felöl bizonytalan hírek szállingóztak, lehet hogy idén nem is lesz kiírás?

Nagy változás lesz a Szakkollégiumon belül? Várakozás, nagy csönd, felkérés még mindig nem jött! Kezdtem biztos lenni, hogy idén kimaradok. Producereimmel eldöntöttük, hogy pályázunk. Végigfutottuk a pályázathoz szükséges köröket, minden készen állt a beadásra, amikor megérkezett a felkérésem.

Ez az a pont, ahol elismerem, hibáztam, mert nem csak az MMKA, hanem az Animációs Szakosztály vezetőségének a véleményét is ki kellett volna kérnem. Szerencsésebb lett volna velük ezt egyeztetni, könnyebb is lett volna dönteni, hogy mit válasszak. Bevallom, kínosnak éreztem az MMKA felé visszamondani a felkérést, mert már a gépezet beindult, kitűzték az időpontokat, stb. Másfelől úgy gondoltam, hogy szakmai jelenlétemmel támogatnom kell a jó döntéseket.

Ugyanakkor az alkotó vénámat sem tudtam elfojtani, már a befektetett energiák miatt sem.

Beadtuk a pályázatot. Bevallom, nem gondoltam hogy ebből ilyen szélsőséges helyzet gerjed, hiszen a szabályok ezt nem zárják ki.

A május 25-ei szakosztálygyűlésen nyilvánosan jeleztem, hogy idén érintett leszek.

Néhányan, ugyan morogtak, de a kérdésemre: hogy akkor most mi legyen? –nem jött határozott válasz. Ha akkor valaki a lemondásomat kéri, megtettem volna.

Másnap történt a pályázatok elbírálása.
Minden a legszabályosabban ment.
Nem voltam jelen.
Nem befolyásoltam senkit.
A jelenlétemben egy szó sem esett az engem érintő pályázatról.
Senkit nem károsítottam meg. A pályázatom miatt senki nem szenvedett hátrányt, már csak azért sem, mert a teljes keret végül nem került felosztásra.