Gellért, Mercédesz
12 °C
22 °C

Az artmozik halálát racionalizálják?

2009.07.31. 10:33
Ma csak 13 multiplex és 13 artmozi maradt a fővárosban, míg negyven éve 100-nál több mozi volt. A Budapest Film Zrt. 12 alkalmazottját bocsátotta el egy hónapja a 18-ból és három artmozi eladásáról írt ki pályázatot, amik nem tartják el önmagukat. A cég vezérigazgatóját, Port Ferencet kérdeztük a taktikai lépéseikről az átalakuló piacon.

A Bem mozi, a Hunnia és az Európa épületeit artmozi-üzemeltetésre kapta annak idején a cég. Mégsem feltétlenül mozicéljára adják el. Miért?

Nem szenvedek időskori elmegyengeségben, hogy az életművem meghatározó részének, az általam létrehozott artmozihálózatnak a felszámolásán dolgozzak. Csak tudomásul veszem, hogy gyökeresen átalakul az a piaci környezet, amiben az artmozik működnek, döbbenetesen változnak a mozizási szokások. 2008-ban 30 százalékkal csökkent a budapesti artmozik látogatottsága, ez a romlás 2009-ben folytatódik. Ez a város nem képes eltartani azt a 13 mozis és 23 termes hálózatot, amit boldogan és nagy hittel létrehoztunk és működtettünk.

Mire fordítják az eladásukból befolyó összeget, illetve mekkora összeget várnak?

port3

A vételárra még nem tudok pontos választ adni. A bevételeket a főváros leglátogatottabb artmozija, a Művész felújítására fordítjuk. A felújítás költségét két éve 150-200 millióra becsültük.

Találkoztam egy moziüzemeltetővel, aki szerint 100 millióból fel lehet újítani a Művész mozit. Vagyis nem kéne eladni mindhármat.

Hozzon össze vele, ez nagyon jó ajánlat.

A Mammut mozi eladásából pár éve egymilliárd forint bevétel származott. Ezt mire fordították?

A Mammut multiplex építése, piaci bevezetése majd a multiplexek látogatószám visszaesése előtti értékesítése tisztán üzleti vállalkozás, ha úgy tetszik egy sikeres piaci kalandozás volt, ami számottevő nyereséget hozott a cégnek. Ennek egy részéből felújítottuk a Toldi mozit, másik részéből a Corvint fejlesztettük, illetve létrehoztunk egy alapítványt, ami többek között a Budapest Film forgalmazási üzletágának veszteségeit finanszírozta.

A Budapest Film Kft. leépített: 18 emberéből vagy 6-ot tartott meg. Hogyan tovább?

Az egész filmterjesztési struktúra átalakul, különösen Kelet-Európában. A hagyományos struktúra nem tartható fent. A minőségi filmek ára, amik döntően meghatározták az Budapestfilm arculatát a többszörösére nőtt, míg a bevétel kevesebb lett. Így nem tudtunk annyi filmet forgalmazni, mint eddig, átmenetileg visszavonulunk.

2009-ben a korábbi évi mintegy 40 film helyett 25 filmet forgalmazunk, ugyanakkor szakmai befektetőt keresünk. Olyat, aki a nemzetközi filmpiacon jogdíjkereskedelemmel foglalkozik. Aki nem egyszerűen egy ilyen kicsi ország számára vásárol jogokat, hanem egy egész régió számára. Globalizálódik a piac a forgalmazás területén, és független – azaz nem az amerikai stúdiókat képviselő cégeknek már csak kicsi filmeket lehet megszerezni, egy kis piaccal rendelkező ország számára.

Csak a moziforgalmazás terén újítanak?

A Budapest Film Zrt. mint anyavállalat a tulajdonában lévő három artmozijára (Művész, Puskin, Toldi) és a Corvin mozira koncentrál, ez utóbbi a sétány megnyitása után visszakaphatja a szerepét. Ezt próbáljuk jól pozícionálni egy olyan analóg filmterjesztési piacon, ami leszállóágban van. Nem a válság miatt, hanem mert megváltozott a filmterjesztési láncban a mozi szerepe. Ma az emberek kábé 350 filmet néznek meg évente Magyarországon, ebből moziban mindössze egyet. A többit tévén, dvd-n, de a legtöbb filmet, - artfilmet is -, letöltik a netről, többnyire illegálisan. Egy ilyen környezetben a mozi egyre inkább elveszíti profittermelő képességét, ugyanakkor felértékelődik a filmek forgalmazási értékének meghatározásában, illetve promóciójában játszott szerepe.

Vagyis a netes letöltésekkel foglalkozó filmklikre irányítják inkább az energiát?

Arra is. Be vagyunk szorítva egy tízmilliós piac adta korlátok közé, és saját pénzügyi forrásokból nem tudjuk megoldani a Budapest Film Kft. forgalmazási és dvd üzletága illetve leányvállalata, a stratégiai kérdést jelentő üzleti terület, a filmklik.hu fejlesztését, ezért befektetőtársat keresünk. Hiszen hosszútávon a digitális filmterjesztésé lesz a jövő.

Forgalmazó toplista, 2009 első félév, Budapest:

A három stúdiókat képviselő nagy forgalmazó cég piaci részesedése a tavalyi 70 százalékról idén 78 százalékra nőtt Budapesten: első az InterCom, aminek 5 százalékkal jobb éve van, mint a tavalyi 30 százalék, második a Fórum Hungary, ami idén áprilisban vette át az SPI filmjeinek magyar forgalmazását, és harmadik lett a UIP-Dunafilm, ami a tavalyi 30 százalékánál rosszabb lett: 19 százalék. Általában 8-10 körül mozog a Budapest Filmé, de idén az első félévben 11 százalékuk volt.