Bernadett
-2 °C
12 °C

Ezért haltak meg a budapesti művészmozik?

2011.09.02. 00:32 Módosítva: 2011-09-02 12:14:41
A budapesti artmozik vesztét az okozhatta, hogy a nyereséges üzletágakat más cégekbe szervezte át a főváros moziüzemeltető cége. A filmforgalmazás bevétele nélkül viszont menthetetlenek voltak a kis fővárosi mozik, amelyek veszteséget vagy csak szerény nyereséget tudtak termelni. Éppen ezért vizsgálják, jogszerűen került-e magánkézbe a Demszky-korszakban önkormányzati tulajdonban álló Budapest Film Moziüzemeltető Zrt. kft.-je. Ma már orosz kézben van a cég többségi tulajdona.

Akik a budapesti filmszínházak bezárása miatt kesergetek éveken át, talán nem is gondolták, hogy nemcsak a multiplexek és a popcorn miatt mentek tönkre a legendás fővárosi mozik. Az artmozik hosszú haldoklásának egyik oka lehet az üzemeltető Budapest Film Zrt. pénzügyileg sikeres ágazatainak magánkézbe adása is. A filmforgalmazás nyeresége ugyanis inkább a vezetői által kiszervezett leányvállalatoknak és saját kft.-iknek jutott. Az artmozik közül a Művészt, a Puskint, a Toldit is kiszervezve üzemeltették, és csak a kft. többségi tulajdonrészének értékesítését megelőzően adták vissza a zrt.-nek.

Most vizsgálják a Budapest Film Kft. privatizációját, aminek köszönhetően a kilencvenes években alakult leányvállalat tulajdonostársai a tavalyi eladáskor részesedést kaptak: a német A Company AG vette meg akkor a kft. többségi tulajdonát, majd egy évvel később a német céget az orosz AR Films vásárolta meg. A kft. újabb tulajdonosváltása után Tarlós István indított vizsgálatot – az Index birtokába került dokumentum szerint Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos is ezt javasolta.

Leányvállalatok születése

A Kádár-rendszer forgalmazó és moziüzemeltető cége 1987-ben alakult Budapest Film vállalattá. Ettől kezdve az állami mozikat a főpolgármesteri hivatal kezelte, adta bérbe, értékesítette. 1996-ban a részvénytársaság saját fő tevékenységét, a jövedelmező mozi- és videoforgalmazást a tisztán önkormányzati rt. és annak vezetősége szervezte ki közös, már nem tisztán önkormányzati tulajdonában álló kft.-be. A leányvállalatok létrehozását annak idején azzal indokolták, hogy az üzletileg kockázatos tevékenységeket szervezik ki.

Magántulajdonosként vállalkozott a vállalati menedzsment a kockázatos tevékenységek elvégzésére, sőt voltak, akik még ezen túl az anyavállalatban és a leányvállalatban is viseltek tisztséget. Több leányvállalat jött létre 1996-tól, melyek ugyanazokat a feladatokat intézték, amik az rt., később a zrt. feladtakörébe is beletartoztak volna.

Csak a mozivagyon feletti rendelkezés maradt meg az önkormányzatnál. A Budapest Film Zrt. plázamozi-hálózattal szembeni törekvése, az artmozik felvirágoztatásának kísérlete azóta ellehetetlenült. Az artmozik okozta hiányt a Mammut mozi 2005-ös eladásából és a Corvin nyereségéből próbálta a vezetőség fedezni az állami támogatások mellett (az önkormányzattól a mozgókép közalapítványig), sikertelenül. A 2010-ben eladott Bem moziból mára kocsma lett, a 2011 tavaszán értékesített Európa oktatási intézményként működik, a Hunnia bezárt, üzemeltetőt keres.

A nagy múltú moziüzemeltető cég forgalmazó leányvállalata, a Budapest Film Kft. az önkormányzattól a névhasználatért évi 25 magyar és művészileg igényes külföldi film forgalmazását ígérte, amit egyre nehezebben tud tartani. Nyárra jegelte a forgalmazást Budapesten a Budapest Film Kft. új többségi tulajdonosa, az orosz AR Films (ami a céget megvásárló német cég többségi tulajdonát vette meg).

A Budapest Film Zrt. leányvállalatai:

A forgalmazó Budapest Film Kft. után megalakult a dvd-forgalmazást intéző ADS Kft., a netes forgalmazással próbálkozó Filmklik Kft., az e-cinema rendszerrel kísérletező Cinereál Kft., ami korábban a zrt. ingatlanjainak kezelését is intézte, és a tékaüzemeltetéssel és moziüzemeltetéssel is foglalkozó Odeon Kft.

Önkormányzatiból magántulajdon

Érdemes áttekinteni a hátteret, hogyan privatizálták a leányvállalatok létrehozásával a Port Ferenc igazgatása alatti, eredetileg önkormányzati tulajdonban lévő forgalmazó céget; hogy lett a kft. önkormányzati részesedése 100 százalékból hatvan, majd 49, míg a vezetőség üzletrésze az eladásig növekedett. Port Ferenc elmondása szerint: "A Budapest Film Zrt. privatizálásához a Fővárosi Önkormányzat pályázati úton választott ki privatizációs tanácsadó céget az akkor főpolgármester-helyettes Atkári János közreműködésével, és az általa kidolgozott javaslat alapján a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése döntött a BF Zrt. szervezetfejlesztéses privatizálásáról."

A jövedelmi viszonyokra jellemző, hogy míg 2010-ben a kft. 260 millió veszteséget termelt, a zrt. munkaviszonyban álló vezetői, Port Ferenc vezérigazgató és Borsosné Lepedus Katalin gazdasági igazgató éves jövedelme együttesen bruttó 58 millió forint volt prémiummal és a munkaviszony megszűnése miatti járandósággal együtt.

A vezető beosztású munkatársak a fizetés, prémium és juttatások mellett tulajdonrészekhez is jutottak, vagyis ahogy Port elmondta, vették ezeket. A cégek értékesítésekor pedig kifejezetten jól jártak. Port Ferencnek emellett a gyerekei közvetlenül vagy közvetve dolgoztak a köztulajdonban lévő cég leányvállalataiban, üzleti partnereinél: "Másfél évig voltak alkalmazásban - árult el részleteket. - Nagyobbik lányom helyettesítő statisztikus volt a zrt.-ben, fiam a Cinerealnál afféle technikus futár volt. Havi 130 és 80 ezer forintos keresettel."

A Budapest Film Kft. a tavalyi eladáshoz megvette a leányvállalatok tulajdonosaitól a tulajdonrészt (mind a 16-tól), és egyben adta el a német cégnek. Az eladással Port szerint a zrt. sem járt rosszul, hiszen a kft. 163 milliós tartozását is kifizette a vevő. Érdekes kérdés, hogy a Kft. eladásakor Port Ferenc hogyan tárgyalta le a teljes értékesítést az ellentétes szempontokat képviselve: egyszerre a zrt. vezérigazgatójaként és Igazgatósága tagjaként, a kft. ügyvezető igazgatójaként és a kft. legnagyobb magántulajdonosaként. Utóbbi 12,27 százalékkal részesedett a kft. eladásából.

A filmterjesztési válság áldozata

Port Ferenc
Port Ferenc

Port Ferenc szociológusként végzett, majd KISZ-titkárként dolgozott az NDK-ban, később a cenzorként is működő filmfőigazgató helyettese lett, mielőtt a Budapest Film vezetőjévé emelkedett 25 évre. Közben multiplex mozivá alakították ugyan a Corvint, de hosszú távon nem tudták sikeresen felvenni a versenyt a plázákban tanyát vert mozikkal, nagyobb tőke, nemzetközi forgalmazói háttér nélkül. Megnyitották, üzemeltették, majd eladták az általuk alapított Mammutot, aminek egymilliárd forintos értékesítéséből  2011-re nem maradt pénz a céges kasszában.

"Ez a modell az elmúlt közel 15 évben remekül működött, azonban az általános gazdasági és pénzügyi, valamint a filmterjesztési válság miatt ellehetetlenült" - mondta az Indexnek Port. Azonban a moziüzemeltetés sem volt hosszabb távon működőképes állami támogatás nélkül. A Corvin 2007 óta nem nagyon nyereséges, és a Mammut eladásából feltöltött Talpalatnyi Mozi Alapítvány mellett az önkormányzat és a Mozgókép Közalapítvány adta a pénzt az artmozikra.

A Budapest Film tulajdonában lévő moziknak amúgy nem nehéz a sorsuk, hiszen nem kell bérleti díjat fizetniük az épületért. Ezek közé tartozik a Művész, a Puskin, a Toldi és a Corvin (utóbbi nem artmozi), illetve a Vörösmarty, ami a főváros közvetlen tulajdonában áll.

Mérleg szerinti eredmények - Budapest Film
  BuFi ZRT. BuFi KFT.
2009 + 57 m Ft -244 m Ft
2010 -206 m Ft -146 m Ft*
*A Kft. 2010-es adata csak 6 havi eredményt mutat.
(forrás: a társaságok beszámolói):

"A Budapest Film Kft. az eladása előtt termelte a 260 milliós veszteséget, jelenleg már halad a nyereséges működés felé - vázolta a helyzetet Port Ferenc. - Ez annak köszönhető, hogy az új tulajdonos mint nagy filmpiaci szereplő el tudta érni, hogy a rendkívül előnytelen minimálgaranciás filmbeszerzések helyett bevételi részesedés-szerződésekkel jusson hozzá a magyarországi filmjogokhoz".

Port szerint több vizsgálat volt, és nem találtak semmit: "A korábbi és a jelenlegi Fővárosi Önkormányzat egyaránt vizsgálatot indított a kft. többségi üzletrészének eladása tárgyában. A felkért gazdasági pénzügyi és jogi szakértők egybehangzó megállapítása volt, hogy a kft. többségi üzletrészének eladása gazdasági-pénzügyi szempontból előnyös volt a zrt.  számára, jogi szempontból pedig korrekt volt az egész szerződéscsomag." A legutóbbi vizsgálat - aminek tényéről Port az Indextől értesült - azonban még nem zárult le.

A vezetők egy része az utolsó évben 260 milliós állami veszteséget termelő cég után kis magánvállalkozásba kezdett (az ADS Kft.-t vezető Szelényi Ákos Ristretto Distribution néven saját céget alapított, Berta Balázs Vertigo néven forgalmaz), a Budapest Film Kft. pedig egy Alekszandr Rodnyanszkij vezette orosz cég kezébe került. Ez a AR Films nevű cég ellenőrzi a legnagyobb orosz filmgyártót, a Non-Stop Productiont is.

Nem nagyon forgalmaz filmeket a  Budapest Film

A filmválasztékában nem jeleztek változást, nem lesznek orosz és ukrán alkotások. Eddig a Budapest Film a Valami Amerikától az Üvegtigrisen át A kis Vukig mindenféle magyar filmet, illetve európai és amerikai művészfilmeket forgalmazott. A vegetáló artfilmes piaccal párhuzamosan a tavalyi évük gyenge volt: három sikeres mozi akadt (A király beszéde, Fekete hattyú, Fűrész 3d is), de a többi nem haladta meg a 30 ezres nézőszámot.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!