Vajna nélkül nyugtatták meg a filmeseket

További Cikkek cikkek

A Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) alapítóinak részvételével, és annak jövőjéről folyt pénteken minisztériumi értekezlet, ami érintette a magyar filmfinanszírozás kérdését, a filmkultúra és a mozik sorsát is. Elmondták, hogy a magyar filmben nemcsak a filmipar fontos, és figyelnek a magyar produkciós cégekre is. Az értekezlet után Gál András Leventét, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkárát faggattuk.

"A 1316/2010 (XII. 27.) kormányhatározat 7. pontjában írt feladat végrehajtását kezdtük pénteken el, egy alapítói értekezlet keretében tájékoztattuk a többi alapítót a kormány részéről, hogy milyen vizsgálatok vannak folyamatban - foglalta össze az értekezletet a magyar filmgyártás finanszírozásáért felelős alapítvány átvizsgálását végző tárca államtitkára. - A jelenlévők számára egyértelművé vált, hogy a korábbi kormány időszakában kialakított finanszírozási gyakorlat fenntarthatatlan, felelőtlen és a rendelkezésre álló adatok, okiratok alapján valószínűsíthetően jogellenes."

Az alapítvány 25 alapítóját több tárca is várta az értekezleten: a KIM mellett a Nemzetierőforrás-minisztériumtól (Nefmi) Szőcs Géza államtitkár kabinetfőnöke, Elekes Botond, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára, Halasi Tibor és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt (MNV Zrt) új vezérigazgatója, Horváth Gergely Domonkos volt jelen az értekezleten.

Bejelentették, hogy a Nefmi jövő héttől minden érintettel egyeztet, és szakmai problématérkép alapján szükség szerint sürgősséggel, a kárelhárítás érdekében beavatkozik. Az NFM feladata a vagyoni helyzet felmérése, a KIM a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal bevonásával a kialakult helyzet jogi - adott esetben személyi felelősségi - értékelését végzi, és az NFM-mel együtt javaslatot dolgoz ki arra, hogy az adott közfeladatot milyen szervezeti formában lehet felelősséggel, és hatékonyan ellátni.

E körben vizsgálják az MMKA további jogi sorsát. "Februárban az első megállapítások várhatóak, március végig sor kerül arra az újabb alapítói értekezletre, ahol az MMKA sorsáról is döntés születhet" - árulta el Gál. 2011-re az alapítvány az eddigi éves keretének az ötödével rendelkezik, a költségvetésben megszavazott 1 milliárd forinttal. Kresz László, az alapítvány gazdasági igazgatója elmondta, hogy a pénz alapítványi felhasználásáról, vagyis az alapítvány által ellátandó feladatok listájáról folynak a tárgyalások.

Persze az alapítvány legutóbb ötmilliárd forintosnak megállapított tartozása, kinnlevősége is érdekes téma, hisz ezért valakinek vállalnia kell a felelősséget, hogy a produkciós cégek, melyek az alapítvány helyett garanciát vállaltak a támogatást biztosító hitelre, ne bukjanak be. Ezzel mi lesz?, kérdeztük. "A Kormány a sajátos szerződéses rendszer alapján semmilyen magánjogi felelősséggel ezért az úgynevezett adósságért nem felel - kaptunk választ. - De mint az adott ágazatért felelős közjogi szereplő a magyar költségvetés lehetőségeihez képest mindent megtesz. Ennek keretében természetesen minden egyes elemet, vállalást újra kell értékelni valódiság, okszerűség és ár-érték arány szempontjából. Valamint a kialakult helyzetért viselt felelősséget meg kell határozni, szükség szerint a polgári, büntető eljárásokat meg kell indítani."

Vajna-tervekről

A "nemzeti filmipar megújítására" egy évre kinevezett kormánybiztos terveiről eddig csak találgatások szivárogtak ki. Ami biztos, hogy az ő feladata meghatározni a mozgóképszakmát érintő vagyongazdálkodási feladatokat. Vajna a megbeszélésen azonban nem volt jelen.

"Külön, de a három tárcával szoros együttműködésben hajtja végre feladatát a magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztos, akinek hangsúlyozandóan nem feladata a megörökölt MMKA-s helyzet konszolidációjában való közvetlen részvétel" - indokolta a producer távollétét az értekezletről a közigazgatási államtitkár.

Egy ponton az MMKA is érdekessé válhat a hozzá tartozó ingatlanokban és cégekben fekvő vagyon miatt: a Mafilm Rt-t és a Magyar Filmlaboratóriumot azonban az alapítványtól az MNV Zrt-hez visszajuthat az áprilisra tervezett átalakulása és/vagy megszűnése során. Ez a vagyon az alapítvány 2010. márciusi tájékoztatása szerint 1,7 milliárd forint értéket jelent, valós értéke persze valószínűleg meghaladja ezt. Ötmilliárd körülire tippelik szakmabeliek, de még nincs felértékeltetve. Mindenesetre az alapítvány decemberben új elnököt nevezett ki a Mafilm és a Filmlabor élére is: Ormos Ferencet és Aradi Lászlót.

Mennyi esély van arra, hogy az MMKA ingatlanvagyona a kormánybiztos terveiben szerepeljen? kérdésünkre az államtitkár azt a választ adta: "Erről majd az egész konszolidációs menetrend keretében érdemes beszélni".

Az alapítvány ingatlanvagyona:

2007-ben a fóti és Róna utcai telephelyekkel rendelkező Mafilm Rt. és a Magyar Filmlaboratórium Kft. részesedései kerültek az MMKA-hoz. Ez az érték 2010-ben az alapítvány szerint 1,7 milliárd forint. Az átadással a Mafilm MédiaCenter Egyesülés teljesen az MMKA tulajdonába került. Ingatlanokban 93 óta a Budakeszi úton található ingatlan, 2002-től a Róna utcai filmtelepen található AC2 irodaépület és Szinkronstúdió tartozik ide.

A mindenfelé keringő, Vajnának tulajdonított tervek közül a megkérdezett filmesek szerint legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a kétmilliárdos filmiparra szánt keret osztásához állami stúdiókból létrehozott filmközponton keresztül osztja majd a pénzt, akár külföldi koprodukcióknak is. Ezt a tervet az MMKA-s filmvagyon mellett a négy állami, MNV Zrt-hez tartozó - és az alapítvány alapítójának számító - stúdióra alapozhatná. Itt akár forgatókönyvtől a gyártáson át az utómunkáig felügyelhetnék a filmkészítést.

A négy állami stúdió egyébként: a Hunnia Filmstúdió Kft., (Sándor Pál), az Objektív Filmstúdió Kft. (Rózsa János), a Budapest Filmstúdió (Gulyás Balázs), illetve a Dialóg stúdió (Tolmár Tamás, akinek a Mafilmnél decemberben járt le a szerződése). (A Mokép forgalmazó cég 2007-ben egyesült a Pannóniával, és Gulyás nemcsak ennek lett a vezetője, de tavaly a Budapest Filmstúdió élére is került.) Az összevonásuk akár hónapokig eltarthatna, mert jogilag nem egyszerű történet: a 2005-ig készült filmek forgalmazási jogait már állami tulajdonba tették, de azóta készült filmjeik a stúdiókhoz tartoznak.

Az MNV Zrt már vagyoni kimutatást kért a stúdiók állapotáról elmondásuk szerint, illetve a forgatókönyvek, pályázatok számáról, ami csak azért szokatlan, mert eddig erre nem volt példa. Így ez akár nemcsak egy egyszerű átvilágítást, hanem struktrális átszervezést sejtethet.

A hollywoodi producerként befutott Vajna kisebbségi tulajdonában lévő etyeki Korda stúdiója az MMKA-hoz tartozó filmstúdióknak annyiban nem konkurenciája, hogy a Korda nagy filmekre szakosodott. Ahogy a magyar állami pénzből épült amerikai Raleigh stúdió leányvállalata is tette Rákospalotán. A rákospalotaihoz hasonló állami fejlesztést a Mafilmben, Fóton is meg lehetett volna tenni az állami vagyonnal, hisz a stúdió beruházási költségének 85 százalékát a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. nem támogatott hitellel finanszírozta. De amíg nincs magyar filmgyártás, az MMKA kis stúdiói inkább csak ingatlanértékükkel járulhatnának a költségekhez.

A közigazgatási államtitkár nem szeretne a megbeszélések előtt terveket konkretizálni: "Az egyeztetésen lényegében egyetértés alakult ki abban, hogy a helyzet eredményes megoldását az szolgálja, ha minden érintett közvetlenül, és nem adott esetben a sajtó útján folytat párbeszédet, annak érdekében, hogy külön konfliktusok, félreértések ne alakuljanak ki, ami persze nem jelenti különösen a közügyekre és közpénzre tekintettel a folyamatos hiteles tájékoztatást."

Az MNV Zrt-nél a filmvagyon filmjogokból:

A filmjogok is az MNV Zrt-hez tartoznak. Összeszmei értékük felbecsülhetetlen, piaci értéküket sem könnyű megbecsülni. 20-30 éves periódusban emelkedik az értéke a cirka kétezer filmnek, jelenleg a Nemzeti Filmarchívum kezeli. Sok idő volt, amíg a filmtörvényben előírt helyére, az archívumhoz került: 2004-ben adott 903 millió forintos összeget az MNV Zrt a Dialóg stúdiójába, hogy megvegye a szintén állami stúdióknál levő magyar filmek forgalmazási jogait, aztán visszaadja nekik ideiglenesen a forgalmazási lehetőséget. Ezt a filmarchívumnak kellett volna akkor átadniuk, de jó pár évvel halasztották, és addig kihasználták a jogokat, sokszor nem állami cégen keresztül adva ki a filmeket. A magyar filmvagyon piacképes részének 70-80 százaléka került így ki fapados dvd-n, sokszor az idősebb szerzők tudta nélkül. A piacképes rész az összes filmnek a tizede. Az elmúlt években nem lehetett törvényesen, világos feltételekkel pályázni forgalmazásra, bár amióta a filmarchívumhoz kerültek, sem lett még meghirdetve pályázat. Az állam a filmjogok ide-oda pakolása helyett a filmek restaurálásába, digitalizálásába is fektethette volna a majdnem egymilliárd forintot, ehelyett indult be a leszállított árakkal működő, teljesen kicsavart, pillanatnyi üzleti érdekek vezérelte dvd-piac.