Újra versenyképesek lettünk Prágával

"2007 júliusára már meghaladtuk a tavalyi egész éves teljesítményt" - mondta Elek András, a Filmiroda osztályvezetője. Kiderült, több mint 28 milliárd forintot költenek el az országban a hozzájuk eddig bejelentkezett filmek, míg tavaly egész évben hagytak itt 23 milliárdot. A legnagyobb külföldi produkció, a júnus óta forgó Hellboy második része (72 millió dollár, 13 milliárd forint) a listán még nem is szerepel, így első félévben a pomázi Stern stúdióban John Turturróval és Al Pacinóval forgó Diótörő (65 millió dollár, 12 milliárd forint) a legdrágább produkció. Mindkét film ötmilliárd forint körül költ nálunk, és a Filmirodánál arra számítanak, hogy az évet 40 milliárd forintos tétellel zárja a hazai filmgyártás.

Áramlik a bérmunka

A két legnagyobb külföldi produkció, a Hellboy 2 és a Diótörő mellett nálunk forgatják a John Adams című HBO-sorozatot, erre kétmilliárdot költenek itt. Ennél kevesebbet fordítanak az Eichmannra, a nyolcmillió dolláros költségvetésű (1,4 milliárd forint) film stábja 800 milliót hagynak nálunk, míg a Viggo Mortensen főszereplésével készülő az Good (15 millió dollár, 2,7 milliárd forint) 600 milliót. Az animációs bérmunkák általában 400-500 milliós tétellel járulnak hozzá a költésekhez, ezekért elsősorban a Cinemon és a Baestarts stúdió felelős. A produkciók titkosak, egyik forgatásra sem sikerült bejutnunk eddig, ahogy a stúdiókban is csak a hivatalos megnyitáskor járhattunk.

"Rengeteg bérmunka áramlik Magyarországra - foglalja össze a helyzetet a filmiroda képviselője. - Így a magyar filmesek egész évben dolgozhatnak, pedig a magyar filmek nem töltik ki az idejüket."

"A növekedés hátterében mindenképp a filmtörvény áll - fejtegette Elek. - A húsz százalékos adóvisszatérítés nagyon működik, Prágával is újra versenyképesek lettünk, a Korda stúdió már a Hellboy 2 után is le van kötve." Az adókedvezmény már 2004 óta igénybe vehető, az osztályvezető szerint az is kellett, hogy "a filmesek tudjanak róla".

Februárban az etyeki stúdió megnyitásának sajtótájékoztatóján ugyanezt a hirtelen növekedést logikusabb indokkal magyarázta előre az etyeki stúdió ügyvezetője, Krisán László. "Elérte az adókedvezménnyel a magyar filmipar azt a határt, amit külső helyszínekkel elérhet - mondta a Korda és a pomázi Stern stúdió megnyitása előtti időszakról. - Az újabb lökéssel a stúdiók vannak soron."

A tavalyi év még nem mutatott ilyen fényesen, a két évvel ezelőtt nálunk forgatott (75 millió dollár, 13, 8 milliárd forint) München és még tizenöt további külföldi film után a 2006-os év visszaesést jelentett. Akkor csak a sárkányos Eragon jött hozzánk, és egész évben mindössze tizenhárom bérmunka, míg idén már az első félévben tizenheten jelentkeztek be.

A koprodukciók is megugrottak

Az első félév 28 milliárdjához a bérmunkákkal nagyjából egyenlő arányban járulnak hozzá a koprodukciók, mindkét felállásban 13 milliárd az összköltés. A magyar részvétellel forgatott külföldi filmek közül a legnagyobb tétel, 1,2 milliárd a Robert Schumann feleségéről szóló Claráé, ami eggyel megelőzi Mundruczó Kornél hányattatott sorsú filmjét. A Romániában forgatott Delta magyarországi költése 360 milliónál tart. Ebben a kategóriában már tavaly is óriási volt az ugrás, 2004 és 2006 között a számuk megháromszorozódott, és a tavalyi 234 darab koprodukció után az idei év első félévében már 187 filmről értesítették a Filmirodát.

A magyar filmek ezekhez képest a kétmilliárd forintjukkal alig nyomnak a latba, pedig az elmúlt két évben a magyar filmek költségvetésének növekedése okozott fellendülést. Elek szerint ez annak is köszönhető, hogy az MMK-támogatásokról csak júliusban döntött a játékfilmes szakkollégium. Így a korábbi évekhez hasonlóan a magyar produkciók csak ősszel jelentkeznek majd be a Filmirodánál, eddig mindössze négy hazai produkció árválkodik a táblázatban.