Az Onyx Műhely valami egészen újat hozott a főváros életébe, amit az Index is nyomon követett. Ennek az átalakulási folyamatnak egy újabb mérföldkövéhez érkeztünk most el: megszületett a Metropolisz konceptuális menü, amely nagyvárosi utazásra invitál egy turista szemüvegén keresztül. Mindez egy soha vissza nem térő lehetőséggel párosul, keresik azokat a vállalkozó szellemű kóstolókat, akik végigeszik a menüsort és elmondják róla a véleményüket.
Mit is jelent a gasztronómiában a városi lét, hogyan építhető fel rá olyan élmény, menüsor, amelynek a neve: Metropolisz. Izgalmas kérdés ez, amelynek a megválaszolására mindannyian kíváncsiak vagyunk, és 32 szerencsés vendégnek most lehetősége nyílik arra, hogy megnézze, mi több, megkóstolja ezt a menüsort.
És ha már megkóstolta, az Onyx Alkotói Közösség azt szeretné, ha a véleményét is elmondaná.
Mindannyian emlékszünk a L'ecsó című animációs filmre, amelyben tanúi lehettünk, milyen nehéz egy kíméletlen étteremkritikus kedvében járni. Vagy ott a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című magyar film, amelyben két titokzatos ítész járja a várost, és nem rejtik véka alá a véleményüket, de az Indexen is rendszeresen közli vitriolos meglátásait Pierre, a gasztroesztéta.
Ha valaki szeretné kipróbálni, milyen egy étteremkritikus bőrébe bújni és megosztani az étkezéshez kapcsolódó élményeit, annak most itt a soha vissza nem térő alkalom. Az Onyx Alkotói Közösség valóra váltja ezt az álmot: 32 szerencsés vendéget invitálnak, hogy csatlakozzanak hozzájuk egy estére, és kendőzetlenül osszák meg velük véleményüket.
S ha mindez nem elég, a résztvevők egy tudományos kutatásnak is a részesei lehetnek, a vacsora moderátora ugyanis food design kutató. Merkl Márta a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástani Doktori Iskolájában, a Marketing- és Designkommunikáció Tanszékéhez kapcsolódóan végzett doktori kutatásának részeként faggatja majd azokat az önképző gasztroőrülteket és lelkes gourmet-kat, akik részt vesznek a vacsorán. Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ: Mi az étel? Miért nem elég, ha csak jóllakunk? Mi teszi az étkezést emlékezetes élménnyé?
Az élménykutatás során két egymást követő ingyenes vacsorára és az ezzel összekötött csoportos beszélgetésre várják tehát a vendégeket az Onyx Műhely tizenhat fős asztalához. A kiválasztottakat az este folyamán a nagyvárosi élet kontrasztosságát bemutató Metropolisz menüsoruk étkezési élményéről kérdezik, hogy az egymásra reflektáló beszélgetés során a vendégek oldaláról nézve
minél többet tudhassanak meg – saját magukról.
De mi is az a food design? Nem valami hangzatos humbug, amit a világ legegyszerűbb dolgához, az étkezéshez kitaláltak? Nem arról van szó, hogy a fotózáshoz lakkal és borotvahabbal „turbózzák fel” az ételeket, hogy jobban mutassanak? Nos, a kérdésre magunk is megadhatjuk a választ, ha belegondolunk, milyen jóleső érzés a nagymama csipketerítőjén kavargatni egy csésze kávét ezüstkanállal, vagy egy baráti találkozón látni a szépen terített asztalt a gondos részletekkel, tudni, hogy vártak ránk, és elmerülni a beszélgetésben.
Food designnak hívjuk tehát – immár tudományosabban megfogalmazva – az ételek és italok megtervezést, de ide tartozik mindaz az eszköz, tér, esemény és szolgáltatás, ami az étkezéshez vagy az ételhez kapcsolódik. Az Onyx Alkotói Közösség filozófiája a kezdetektől a gasztronómia, a művészet, a tudomány és a fenntarthatóság ötvözésén alapszik, amelynek szerves része a food design is. Merkl Márta az Onyx Műhely megnyitása óta megfigyelések, vendég-visszajelzések, illetve most a fókuszcsoportos interjúk során vizsgálja, hogy mi a szerepe az étkezési élményeinkben az interaktivitásnak és a történetmesélésnek. A választott kritikusok visszajelzései alapján ezeket az értékeléseket később tudatosan szeretnék beépíteni a Metropolisz-élményükbe.
A Metropolisz-élmény valószínűleg mindenkinek más, ha az idén 150 éves Budapestre gondol,
hiszen a menü neve a fővárosunkra utal. Budapest a pörgős bulinegyed és a budai Gesztenyés-kert, a modern Magyar Zene Háza és a Budai Vár, a fürdők csöndje és az uszodák zaja. A kürtöskalács illata egy zsúfolt metróaluljáróban, a Dunán ringatózó hajók látványa, a neonfények ébredése napnyugta után. Most már csak az a kérdés, mindezt hogyan lehet „megenni”, milyen ételekben ölt testet a nagyvárosi élmény? Ha felidézzük a piacokon kínált zöldségek és gyümölcsök illatát vagy a hentespultok, fűszeresek kínálatát, már könnyebb dolgunk van, és a Duna is rejt még halakat.
A váróteremmé alakult Onyx-térben, a Műhely közösségi asztalánál egy elképzelt utazás során a városi lét kontrasztjainak szépsége elevenedik meg az ételekben, az italokban és a tálalóeszközökben is. Az Onyx Alkotói közösség tavaly óta dolgozik az új konceptuális menüsoron, amelyet a nagyvárosi élet inspirált és Pest megyei alapanyagokból készült. „Budapest ízeihez” az alapanyagok Budapestről és vonzáskörzetéből származnak, még az alkoholos italok is.
A menüsorban olyan étek szerepelnek, mint Csicsergés, Hazaút, Megérkezés, Otthon és Csikorgás, amelyekhez a tányérok Góg Angéla, az Alkotói Közösség művészeti vezetőjének ötletei alapján, illetve irányítása alatt készültek. A menü tervezése során a fő szempont a fenntarthatóság volt, nem véletlen, hogy tavaly zöld Michelin-csillagot kapott az étterem.
Önnek mit jelent a nagyvárosi gasztroélmény? A jelentkezéshez csupán ezt a pár perces kérdőívet kell kitölteni, amelyben a vendéglátók többek között erre is kíváncsiak, de azt is megkérdezik, mi volt a legkülönlegesebb étel, amelyet valaha elfogyasztott.
A jelentkezéseket március 18. éjfélig kell elküldeni. Ezúttal egyéni résztvevők vagy vacsorapartnerek jelentkezését várják, három vagy több fős társaságot nem tudnak fogadni, és minden jelentkezőre külön kérdőívet kell kitölteni. Az eseményen résztvevők az Onyx Műhely vendégei, vagyis nem kell érte fizetniük. A kutatás és a vacsora nyelve magyar. A vacsora az Onyx Műhely és a Budapesti Corvinus Egyetemen folyó doktori kutatás közös eseménye: a beszélgetésről hangfelvétel készül, és a kutatásban való anonim részvételről nyilatkozatot kell aláírni. Ilyen jellegű eseményre, illetve kutatásra nem nagyon találtunk példát a világban.
A vendégek tehát helyet foglalnak az egyedi tervezésű, hatalmas műhelyasztalnál, ami a vendégtér szíve,
és amit minden este 16 vendég ül körül. A vacsoraestek során az egymás mellett ülő idegenekből ismerősök válnak, miközben testközelből láthatják a konyhasziget körüli pillanatokat, a főzési folyamatokat vagy a tálalást. De fölmehetnek a gasztronómiai könyvtárba is, ahova csigalépcsőn vezet az út, s ahonnan rálátni az egész Műhelyre, miközben az Onyx Alkotói Közösség egyik tagja szervírozza a menüsor fogásait.
A kutatás a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástani Doktori Iskolájának, a Marketing- és Designkommunikáció Tanszékének, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium által elindított Kooperatív Doktori Programnak köszönhetően jött létre, amelyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszíroz.
Ez a támogatott szerkesztőségi tartalom a Gerbeaud Gasztronómia Kft. közreműködésével jött létre.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon