Új Sziget születik

A hőségtől sújtotta gyárudvaron két típusú ember lézengett. Voltak, akiknek a fél arcát menő, fekete napszemüvegek takarták ki, és voltak a többiek. A megkülönböztetés azért fontos, mert az előbbiek találták ki, vagy szervezik a Nagy Vágta nevű operett lóversenyt, a többiek pedig azért voltak jelen, mert értenek a lovakhoz, vagy van huszáregyenruhájuk.

A két csapatot a versenypálya kipróbálása hozta össze. Ugyanis a most először felállított pályához hasonlón nyargalásznak majd az ország legjobb lovasai, a Hősök terén, huszárruhában.

A lovaknak tetszik

A terv szürreálisnak tűnt, és tudtam, erről nem az atomháborús hőség tehet. És nem is a tesztpálya, ami a beton felett vibráló levegőben is mértéktartónak tűnt. Két, párhuzamos gerendasor közé agyagos homokot szórtak kétszáz méteren. Ebben vágtatott fel-alá három lovas. Az állatok jellegzetesen kidülledő, és kissé tébolyultnak ható tekintete nyilvánvalóvá tette, hogy részükről a pálya rendben van, mert akadálytalanul száguldozhatnak, a végén, az árnyékban pedig vízzel locsolják őket.

Így inkább a terv kiagyalóját, Geszti Pétert kerestem meg, hogy közel férkőzhessek a rejtélyhez. Érdekelt ugyanis, előrukkolnak-e hamarosan a csikóbőrös kulacsban mért kólával, lesz-e a Csárdáskirálynőnek rapváltozata és graffitisekkel összedobott Feszty-körkép.

Árokbetemetés

Kiderült, hogy a terv még a fentieknél is komplexebb. Nem egy matyó hímzéses sporteseményről van szó, hanem hagyományteremtésről, árokbetemetésről és nemzeti értékeink kisajátításának berekesztéséről.

"Lehet, hogy egy új Sziget születik - szakasztotta belénk a szót látnoki megjegyzésével Geszti. - Magyarországon sok jó fesztivál van, és ezek rengeteg embert vonzanak. De a legtöbb fesztivál lehetne a világon bárhol, egyik sem olyan, amivel az emberek Magyarországot azonosítanák."

A Magyarország jelképének szánt tervvel paramétereit tekintve egyébként nincs baj. Geszti, pontosabban az IBS igazgatójával, Tamás Istvánnal alapított Vágta GT. Kft. versenyt hirdetett meg az ország települései számára. A falvak egymillió, a városok kétmillió forintért indíthatnak lovast, aki a Hősök terén felállított pályán mérkőzik meg a többiekkel. Az egyes futamok győztesei egymilliót kapnak, a győztes település pedig harmincmilliót. A dolog lényege persze nem a pénz, derült ki. Az egyelőre bizonytalan támogatások miatt a Kft. nem számít profitra, különösen, hogy a becsült költségvetés 800 millió körül van. "A Sziget sem volt nyereséges az első években" - adott hangot optimizmusának Geszti, nekem pedig eszembe jutott Gerendai Károly Maserátija. A települések és a lovasok nyereményénél azonban többet ér, hogy az ország végre nem maga ellen, hanem együtt verseng. (Lásd még a Boldogságtól ordítani című film egyik párbeszédét: - Mi nem rajtad, hanem veled nevetünk. -De hát én nem nevetek.)

Huszárruhát a baloldalnak!

A tervben azonban van még egy csavar: a versenyzők egy fiatal dizájnercsapat és viselettörténészek együttműködésének eredményeképpen 48-as huszárruhára emlékeztető, stilizált mentében száguldoznak majd királyaink és a hét vezér szobra körül.

A jobboldali ereklyék beemelésével Geszti felszabadítaná a politikai béklyó alatt nyögő nemzeti jelképeket. A verseny után várhatóan egy reformbaloldali politikus is bátran húzna huszár mentét, ha reggel éppen olyan a hangulata. A fiatal liberálisok pedig nem vonulnának többet szégyenlősen a sarokba, amikor a buliban előkerül egy karikás ostor. "A Nemzeti Vágta politikamentessé tenné a nemzeti jelképeinket" - mondta a reklámszakember. Én pedig annak ellenére, hogy úgy éreztem, valaki a fejem felett bekapcsolt egy forróra állított hajszárítót, megborzongtam. A huszárvirtus, a lovon nyargalászás, a hegyesre pödört bajusz ugyanis sosem volt nemzeti jelkép. Ezeket a XIX: század historizáló, nemzetieskedő identitáskeresése termelte ki, majd a harmincas évek hizlalta fel. Jelenleg a magyaros Disneyland-stílus elindítójaként ismert Nemzeti Színház, Makovecz Imre mesevárai és az Árpádsáv-trend viszi tovább a rovásírásos stafétát. Persze, ha a turisták bekajálják, már jól jártunk. Geszti a Sienai lovasversenyt hozta fel példaként, amiért évi több százezer látogató jön a városba. Igaz, a Paliónak nevezett versenyt nem kitalálták, hanem a város 17 kerületének versengéséből alakult ki, és jelenlegi formájában már 1644-óta működik. (Tudta-e Ön? Hogy a Palión a lovasa nélkül célba érkező ló is nyerhet.)