A lámpásnak való tök nem ehető!

shutterstock 1659496525
2020.10.30. 21:58
Fontos: nem mindegyik lámpásnak való tök ehető! Vannak azonban olyan tökök, amelyek fenséges ízzel gazdagítják az őszt. Íme, a kínálat, és egy tuti recept!

Ahogy egyre inkább ellepik az útszéli árusok asztalait, a bevásárlóközpontok rácsos tárolóit az óriás fejű, narancsszínű halloweeni tökök (néhol halogén tök felirattal ellátva), úgy fordulunk a konyhában ehető társaik felé.

Noha jó esetben háromféle változatával is találkozhatunk ilyenkor a hazai piacokon, valójában közel félszáz verziója létezik ennek az Amerikából spanyol és portugál hajósok által behozott, majd világszerte elterjesztett kabakosnak (a lopótök az egyedüli őshonos Európában). Nyaranta a zsenge spárgatök kerül a konyhákba, hogy leggyakrabban tökfőzelék készüljön belőle, ősszel viszont a sütni való társait érdemes megvenni.

Mondd, te melyiket választanád?

  • Cucurbita moschata – más néven sonkatök, kanadai tök, butternut squash. Méret és szín szempontjából a pézsmatök lehet jó választás. Alakja jellegzetes: hosszúkás, a kocsány felőli vége keskenyebb, felülete inkább sima. Erőteljes, narancsos színét gazdag béta-karotin-tartalmának köszönheti, de C-vitaminban sem szegény. Előbbi a látásunkat tartja karban, utóbbi fontosságáról aligha kell említést tenni ebben az évszakban. Az asztma, a szív-, az érrendszeri és a daganatos betegségek kialakulásának veszélyét is csökkenti antioxidánsainak hála, magja pedig a prosztata nagy barátja.
  • Cucurbita maxima – további nevein úritök, bécsitök, olasztök. Nagycsaládosoknak vagy kisebb menzáknak az óriás tök a megfelelő méret, hiszen nemritkán tízkilósra is megnő. Hazánkban ez a legrégebben termesztett fajta, kíválóságai nagydobosi sütőtök néven lelhetők fel. Kívül bordázott, kékes-szürke, belseje világos narancsszínű. Az első talajmenti fagyok után érdemes vásárolni, mert ilyenkorra magas keményítőtartalmának egy része cukrosodásnak indul.
  • Spagetti tök – igazi különlegesség a spárgatök egyik fajtája, amit laskatöknek vagy isten gyalulta töknek is hívnak. Hosszúkás, kívülről lehet a zöldestől citromsárgáig is, belseje viszont inkább sárga. Különlegessége, hogy sütés vagy párolás után, ha magjait eltávolítottuk, húsa spagettiszerűen szálkásra bontható.
  • Hokkaido tök – japán sütőtök, Red Kuri. Noha nem hegyes, hanem inkább gömbölyű, a sütni való tökök csúcsa. Ez már-már piros színű, kerek és leginkább egy-másfél kilós méretben találhatunk rá a boltokban. Kevesebb a húsa, mint a nagydobosinak vagy a pézsmatöknek, viszont az íze talán mindkettőét felülmúlja: egyszerre édes, diós, gesztenyés. Társaival ellentétben még a héja is ehető.

Mosás, vágás, sütés

Ha már elhatároztuk a fajtát, lássunk néhány praktikát, hogyan válasszunk a tökök közül, hogy az ízében ne csalódjunk. Az érett nagydobosinál biztos jel, ha a kocsánya inkább száraz, a héja körömmel csak nehezen benyomható, színe élénk narancssárga, húsa kemény. Ez utóbbi három a pézsmatöknél is hasznos útmutató érettség tekintetében. Otthon már csak egy alapos mosás következzen, hogy a sártól megszabadítsuk, megtörölgetve pedig még akár hetekig is eltarthatjuk hűvös helyen, ha a sütést későbbre akarnánk halasztani.

Felkockázva süthetjük serpenyőben, főzhetjük vízben, azonban a legnagyobb illat- és ízélményt mégiscsak akkor adja ez a csodálatos termés, ha megsütjük. Ehhez szükségtelen meghámozni elég, ha kimagozás után kb. nyolccentis kockákra (nagydobosi), cikkekre vágjuk (Hokkaido), vagy egyszerűen elfelezzük (pézsmatök). Megkenhetjük a darabokat mézzel, megszórhatjuk kevés barna cukorral, vagy sós verzió esetén meghinthetjük zöldfűszerekkel.

Méret- és fajtafüggő, de általános szabály, hogy 180–200 fokon 30–45 perc elég, hogy kívül pirult, belül krémes csemegét kapjunk.

Egy-egy villával történő szúrópróba sokat segíthet a tökéletesség elérése érdekében. A kész sült tököt aztán tiszta konyharuhába szorosan betekerve még pihentethetjük akár egy éjszakán át, hogy további víztartalmától megszabadítsuk (ez a praktika a pézsmatöknél lehet hasznos), de rögtön fel is használhatjuk.

Remekül kombinálhatjuk gesztenyével, dióval mandulával (Hokkaido), almával, naranccsal, sült répával vagy paprikával (pézsmatök). A fűszerek közül jó társa lehet a fahéj, a gyömbér, a rozmaring, a csilipaprika, a szegfűszeg, a szerecsendió vagy a vanília.

Tálalhatjuk krémlevesként, sertéshúsok mellé pürének, de mindenekelőtt önmagában sonkával, kék- vagy kecskesajttal.

Ha pedig valamivel még ezt az élvezetet is szeretnénk megkoronázni, használjuk fel a Kárpát-medence olajütőinek folyékony aranyát, locsoljunk a levesre, pürére, sajtra tökmagolajat.

Leves tökből, egyszerűen

Kb. 1 kg-os pézsmatököt (kanadai) megmosunk, megtörlünk, hosszában kettévágunk. Vékonyan megkenjük mézzel és 180 fokos sütőbe téve 40-50 perc alatt puhára sütjük. Magjait kivesszük, húsát kikanalazzuk a héjból, majd tiszta konyharuhába csavarjuk fél napra, hogy teljesen kicsöpögjön a maradék leve (ha sietünk, utóbbi elhagyható). Fazékba kanálnyi vajat teszünk, egy apróra vágott mogyoróhagymát megdinsztelünk rajta, közben apránként 1 dl száraz fehérbort adunk hozzá. A fazékba tesszük a tökhúst, hozzáadunk fél-fél liter tejet és csirkealapelvet, négy kifacsart narancs levét, sót, fehér borsot, csipetnyi cayenne borsot és kurkumát, majd az egészet alaposan összeturmixoljuk. Tökmagolajcseppekkel díszítjük.