Két csoport is dolgozik azon, hogy felújítsák a neves magyar világjáró és Tibet kutató Himalájában rogyadozó házát. A fiatal építészekből, kelet kutatókból és önkéntesekből álló társaság már a helyszínen, az észak-indiai Zangla falucskában szervezi a renoválást.
A projektet vezető, amúgy Japánban építészetet hallgató Irimiás Balázs tavaly nyáron, a Himaláján keresztül biciklizve jutott el a várba, ahol Kőrösi Csoma Sándor lakott 1823-tól 1824-ig. Bár az emléktáblák alapján úgy tűnt, a háromszintes épület felkeresése szinte kötelező programmá vált a távoli vidékre vetődő magyaroknak, az mégis az összeomlás határán állt.
Irimiás úgy látta, hogy a XVI.-XVII. században épült erőd gyors beavatkozás nélkül hamarosan menthetetlen lesz. Az évtizedek óta lakatlanul álló épület állapotán a klímaváltozás okozta esőzések rontottak sokat. Az alapok és az alsó szint gránitból épült ugyan, de az emeleteket már vályogtéglákból rakták, a tetőt pedig a helyi építészeti szokás szerint gerendákra fektetett rőzsével fedték. Ez az építészeti rendszer azonban képtelen ellenállni az évszázadokig szokatlannak számító esőzéseknek.
Az építész hazatérve programot indított, hogy helyreállítsák az erődöt, ahol Kőrösi Csoma a híres tibeti-angol szótár összeállításával foglalkozott.
Csatlakozott hozzá az egykori vietnámi nagykövet, Jelen János, aki a Royal Angkor Foundationt vezeti. Részt vesz a munkában Kitchen Budapest (Kibu) műhely is, amelynek alkotói a Velencei Biennále kiállításáról ismerhetőek.
A csoport hiába próbált támogatásokat szerezni, ezért úgy döntöttek, hogy részben saját forrásból, részben magántámogatások segítségével indítják el a munkát. A honlapjukon keresztül árusított téglajegyekből és gerendajegyekből eddig 800 ezer forint folyt be. A tagok ezt az összeget a felújításra fordítják, a helyszínen dolgozók maguk fedezik a kinntartózkodás költségeit, számolt be a tervekről Irimiás Balázs.
A felújításhoz megkapták az épület tulajdonosának, a vidék egykori királyának jóváhagyását is. Bár a magyar csapatban dolgoznak építészek és statikusok is, a király, Nyima Norbu támogatása azért is jön jól, mert a felújításhoz környékbeli munkásokat is alkalmaznának. A helyi építészetben járatos tibetiek részvétele azért is fontos, hogy autentikus módon renoválhassák az épületet, számolt be az Indexnek a projekt vezetője.
A magyarok cikkünk megjelenése idején már a 4000 méter magasságban található Zangla falucskában tartózkodnak. A felújítás a tervek szerint legalább két nyáron át tartana. A zord körülmények miatt télen ugyanis lehetetlen a munka, ilyenkor a tibetiek sem nagyon mozdulnak ki a házaikból. Az idei szezonban a statikai rendszert vizsgálnák át, és elhelyezik a Kibu által készített high tech mobilszobrot, amely a magyar kreativitás folytonosságát jelképezné.
A kreativitás mellett a magyarok egyéb jellegzetességeivel is megismerkedhetnek majd a helyiek. Irimiásék vállalkozásával párhuzamosan ugyanis elindult egy másik projekt is, aminek célja, hogy felújítsa Kőrösi Csoma zanglai házát. Csak éppen velük nem közösködve, a folyó munkálatoktól függetlenül, más pénzből, más tervek szerint.
Bethlenfalvy Géza tibetológus ugyanis nem akar részt venni a már elkezdett munkálatokban, viszont állítja, ő az, aki valójában jogosult a kolostor felújítására. "1976-ban jártam először az épületben - érvelt - és email kapcsolatban állok a zangali királlyal."
Bethlenfalvy szintén tavaly döntötte el, hogy felújítja a kolostort, aminek kapcsán egy ideig egyeztetett is a másik társasággal. Később azonban saját útra lépett, számítva arra a 2 millió forintos támogatásra, amelyet Hiller István jelentett be indiai látogatásakor. Állítása szerint végül azért szállt ki, mert nem tekinthetett bele a konkurens csapat számláiba.
A Tibet-kutató aggályosnak találta, hogy nem helyi szakemberekkel végeztetik a munkát, így a végeredmény nem autentikus épület lesz. Bethlenfalvy egy Angliában végzett tibeti építésznőt, és egy öt éve a vidéken tartózkodó angol építészt bízna meg a feladattal. Velük a munka ugyanakkor később kezdődhetne el, mert a nő jelenleg gyermeket vár, az angol építész pedig egyéb projekten dolgozik.
De miért tart a kutató attól, hogy az épületet nem a megfelelő módon újítják fel, hiszen Irimiásék is helyi munkásokkal dolgoznának, firtattuk. És hogyan képzeli a felújítást, ha az épületet időközben már renoválják? Kérdéseinkre azonban nem kaptunk egyértelmű választ.
A kulturális minisztérium sajtóosztályáról annyit tudtunk meg, hogy a tárcának szándékában áll 2 millióval támogatni a tervet, de a konkrétumokról csak Hiller István szabadsága után döntenek. Bethlenfalvy időközben másfél milliós támogatást is kapott egy magánszemélytől.
A magyar kutató 1819-ben indult el Erdélyből, hogy felkeresse a magyarok őshazáját, amelyet a mai Kína délnyugati részén sejtett. A jelenlegi Egyiptomon, Irakon, Iránon és Indián keresztül jutott el Tibetbe, ahol idejét a helyi nyelv tanulmányozásának szentelte.
1823-tól 16 hónapon keresztül lakott a zanglai várban. Az erődítményként is szolgáló épületet a szikhek támadásai miatt kellett elhagynia. Előbb a puktali kolostorba, majd Kanamba vándorolt. Itt fejezte be tibeti-angol szótárát 1830-ban. Hosszabb kalkuttai tartózkodás után 1842-ben kerekedett újra fel az őshazát keresve, de útközben maláriát kapott, és április 11-én Dardzsilingben elhunyt.
Helyesbítés: Cikkünk ajánlójában azt írtuk, hogy Bethlenfalvy Géza 2 millió forintos állami támogatást kapott Hiller Istvántól. Valójában azonban, ahogy azt a cikkben kifejtettük, a miniszter egy hivatalos fórumon csak megígérte a pénzt, azt azonban szabadsága miatt még nem utalták ki. A tibetkutató kérésére ennek szellemében javítottuk a cikk ajánlóját.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
