Kikerültek az alternatívok a Tűzraktárból

Az év végéig megkezdődnek a munkálatok a budapesti romkocsmafüggők közt Tűzraktárként ismert ferencvárosi gyárépületben, így most már véglegesnek mondható: a kezdeti tervekkel ellentétben nem lesz kulturális centrum a komplexumból.

Egy új befektetők, a projektet 50-50 százalékban birtokló magyar Gestor Csoport és a belga BPI Hungary ehelyett 105 szobás szállodát, 10 ezer 500 négyzetméteren irodaépületet, 2500 négyzetméteren pedig üzleteket alakít ki a Tűzoltó utca és a Tahly Kálmán utca kereszteződésében álló területen. Mindehhez háromszintes mélygarázs társul.

Értelmes passzázs

A kezdeti terveknek egyetlen eleme marad meg, a passzázs, ami az épületen keresztül összeköti a Tűzoltó utcát a vele párhuzamosan futó Üllői úttal. A passzázs valószínűleg nem egy olyan funkciótlan cső lesz, mint a Király utcai objektum esetében , köszönhetően annak, hogy az épületeken és az udvaron keresztülfutó folyosó funkcióval bír. Az egyik végén a Klinikák metróállomás, a másik végén pedig a SOTE most átadott új, Tűzoltó utcai tömbje helyezkedik el, és ezek közt a passzázs jelenti majd a legrövidebb utat. Ugyanígy a kerület lakói is kerülő nélkül törhetnek ki a közlekedési csomópontba.

A beruházás másik szimpatikus vonása, hogy megtartják a 100 méter hosszú, hatvanas évekbeli épületet, amelyet pedig a jelenleg uralkodó beruházási elvek szerint a földig kellene rombolni. Az épület ugyanis egy modernista stílusban épült nagy téglatest, a köz által a régi és értékes épület szinonimájaként számon tartott gipszstukkók és cirádák teljes hiányával. A belmagasság ráadásul négy méteres, amely a szűklátókörű beruházók szerint felesleges luxus, hiszen magasabb, mint a minimálisan megengedett 2,7 méter.

A Tűzoltó utcára néző egykori műszergyárat mindazonáltal jelentősen átalakítják. A tervező, Gáspár Zsuzsanna elmondta, hogy a homlokzat alul megnyitják, így az utca gyakorlatilag befut majd az épület alá, könnyen elérhetővé téve a földszinten kialakítandó boltokat. A homlokzatot kőburkolattal látják el. A Studio GD iroda tervei szerint kétoldalt függönyfalakat alakítanak ki, az épület udvarán pedig park lesz.

Az épületben lofirodákat alakítanak ki, amelyek belmagassága a gépészeti elemek beépítése után is három méter körül lesz.

A The Gallery mögött, az Üllői út irányában épül még egy szálloda, amelyet azonban már nem ez a befektetői csoport alakít ki. A Grecotel ötcsillagos, Kajdócsi Jenő tervezte szállodája annyiban kapcsolódik ide, hogy azon is átfut majd a Tűzoltó utca és az Üllői út közti passzázs.

A passzázs területét egyébként visszavásárolta az önkormányzat, hogy saját tervezőirodájával készíttesse el a terveket. Így biztosítja a két külön tulajdonos telkén átfutó folyosó egységes jellegét, és azt, hogy a passzázs közterületként mindenki által használható legyen.

Maffiamódszerek

A projekt ilyen jellegű nyitottsága ellenére a komplexum egésze mégis elveszítette azt az átgondolt kulturális funkcióját, amelynek kialakításáért küzdött a Tűzraktárat alapító művészcsoport. Ahogy arról beszámoltunk, a hatvanas években finommechanikai műszergyárként működő épületet egykori tulajdonosa, az ingatlanbefektetéseiről ismert üzletember, Rudas László adta oda egy csapat fiatal művésznek, hogy független kulturális központot hozzanak létre a Ferencvárosban. Gyevi-Bíró Eszter és Etienne Samin terve az volt, hogy olyan műhelyt hozzanak létre, amely élővé teszi a kerületet, mégpedig úgy, hogy kulturális és kreatív alkotó munkába vonja be a környék lakóit és az aktivista hajlamú művészeket.

Hamar kiderült azonban, hogy sem a szűkebb környezet, azaz a Ferencváros, sem a tágabb környezet, tehát Magyarország nem érett az önkéntességen, kreativitáson, nonprofit jellegen alapuló - és egyébként a nyugati-európai országokban működő - rendszerre.

Bár a terv lényegi eleme volt, hogy a programokba bevonják a környék lakóit, ezzel teremtve meg egy valódi, működő közösség alapjait, a ferencvárosiak gyanakodva tekintettek az ingyenes oktatást, kézműves foglalkozásokat és kulturális programokat kínáló műhelyre.

Az üres szobákba és termekbe beköltöztek ugyan a művészek, de a bemutatókhoz szükséges pénzt biztosító rendszer nem működött. A vendéglátósok a megállapodással ellentétben nem mindenki által elérhető, olcsó ételt és italt biztosító, a nyitott házak szellemiségében működő helyet hoztak létre. Sokkal inkább a középosztálybeli és tehetős fiatalokra szabott kocsmát, amely népszerűsége ellenére is inkább sziget volt a negyedben.

A kulturális funkciókat lehetetlenítette el, hogy a vendéglátósok egy idő után az üzletszerű működést nehezítő művészek kiszorítására játszottak. Hiába volt megállapodás, a bevételük egy részét nem adták át a kulturális programokra.

Először az alapítók távoztak, így a következő évben a második vonalban dolgozók vitték tovább a helyet Tűzraktér néven. Bár az épület tulajdonosának segítségével sikerült elűzni a maffiamódszerekkel operáló vendéglátósokat, az új gárda sem volt jobb. Igaz, ők nem akartak megveretni senkit, de a rockos programokat szervező vendéglátós is a művészek elhajtására játszott, sikerrel. A végjátékként megalapuló, profitorientált Tűztate alig néhány hónapig élt.

Az épületet kezdetben száz százalékban felvásárló Gestor néhány hónapja tárgyalt a Tűzraktér szervezőivel, mert szívesen alakítottak volna ki a területen galériát vagy színházat. A művészek ehhez nem tudtak támogatóak szerezni, mondta az Indexnek Gerő András, a Gestor vezetője.

A sokáig üresen álló komplexum azonban a graffitisek paradicsomává vált. Jelenleg több ezer négyzetmétert borítanak a meglepően izgalmas, a műfaj legkülönbözőbb ágaiban születő graffitik és stencilek. A Gestor Csoport vezetője, Gerő András ezt látva hirdette meg fotópályázatát, az épület graffitijeinek dokumentálása végett. A cég a legjobb munkákat díjazza, és a tervek szerint ki is állítja a The Gallery-ben nyíló kereskedelmi galériában.