Albert, Lipót
2 °C
12 °C

Ki melyik haláltáborban lépett fel?

2007.02.25. 13:03
A Harmadik birodalom kulturális lexikonában négyezer többé-kevésbé ismert személy rövid életrajza olvasható. Volt, aki haláltáborokban lépett fel, mások megelégedtek Hitler dicsõítésével.

A náci idõket kutató Ernst Klee legújabb könyvében összeállította a Harmadik Birodalom mûvészeinek a listáját. A 2003-ban megjelent a harmadik birodalom személyiségeirõl kiadott lexikonjához (Personenlexikon zum Dritten Reich) hasonló formátumban megjelent, Kulturlexikon zum Dritten Reich (A Harmadik birodalom kulturális lexikona - Ki kicsoda volt 1945 elõtt és után) címû kötetben mintegy 4000 többé-kevésbé ismert személy rövid életrajza olvasható új összefüggésben. Sokakról elsõ ízben tudhatja meg az olvasó, hogy milyen készségesen támogatták a náci rezsimet, míg másokat áldozati szerepükért illet méltatás.

Nem kellett bevonulniuk

A lexikon elõszavában Klee megírta, hogy a német nácik hatalomátvétele óta léteztek fekete és fehér listák a törvényen kívül helyezett, illetve a támogatott mûvészekrõl. Az utóbbiakat felmentették a katonai szolgálat alól, hogy háborús idõkben is gondoskodhassanak a kellemes szórakozásról.

Õk mindnyájan kiszolgálták a náci kultúrpropagandát és Klee szerint csak kevesen voltak köztük, akik ezt kényszer hatására tették. Sokan Paul Graener, a Birodalmi Zenei Kamara alelnökének megfogalmazása szerint "a német nemzet legelsõ mûvészét" tisztelték Hitlerben. Wilhelm Backhaus zongoramûvész pedig ezekkel a szavakkal méltatta Führerét: "Senki nincs, aki a német mûvészetet és különösen a német zenét jobban szeretné, mint Adolf Hitler".

Fellépés Auschwitzban

Klee különösen súlyos hitszegésnek tartja mûvészeknek a tömeggyilkosságok színhelyén vállalt fellépéseit. Minden bizonnyal ismert mûvészek százainak kellett Auschwitzben fellépni, de egyedül Dieter Borsche színész számolt be róla a háború után a náci multat dokumentáló Joseph Wulfnak.

A gyilkosok épülését szolgáló kultúrüzem éppen akkortájt érte el csúcspontját, amikor 1943 tavaszán elkészültek az új gázkamrák és a krematóriumok az Auschwitz-Birkenau koncentrációs táborban, és addig példátlan, szinte ipari jellegû tömegmészárlás vette kezdetét.

Rabok az SS szórakoztatására

Gyakran a kulturális területrõl érkezett rabokat is arra kényszerítették, hogy közremûködjenek az SS pribékjeinek szórakoztatásában. Ismert az auschwitzi leányzenekar, amelyet Alma Rose, Gustav Mahler zeneszerzõ unokahúga vezetett. Õt 1944-ben gyilkolták meg. A treblinkai haláltáborban is mûködött rabokból álló zenekar: ennek Artur Gold vezetése alatt a gázkamrák elõtt kellett vidám operettzenét játszani, nehogy az áldozatok jajongását hallani lehessen.

A náci rezsim legtöbb haszonélvezõje korlátozás nélkül folytathatta mûvészi pályafutását a második világháború után. Sokan úgy tüntették fel, mintha Goebbels áldozatai vagy titokban ellenállási harcosok lettek volna. Klee hangsúlyozza elõszavában, hogy mindezek a tettesek, ötletgazdák és útitársak hozzátartoznak Németország kulturális örökségéhez.

Lexikális emlékmû

A szerzõ többnyire csak 1924 elõtt születetteket sorol fel, mert a fiatalabbaknak nem akar szemrehányást tenni akkori náci kötõdésükért. Döntõnek azonban azt találja, hogy az illetõk késõbb miként viszonyultak ehhez a múlthoz. Ugyanígy részei azonban Németország kulturális örökségének az áldozatok, és azok, akik valóban ellenálltak. Klee azért nevezi kötetét lexikális emlékmûnek, mert a páratlanul érdekes kulturális lexikon hivatott megóvni õket az eltusolástól és a felejtéstõl.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?