A legkisebb példányszámú hetilapba megy a legtöbb állami hirdetés
További Média cikkek
-
Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek - Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
A hasonló tematikájú lapok közül gyakran a legkisebb példányszámúnak jut a legtöbb állami hirdetés, írja a G7.hu a 2017-es éves beszámolók és a tavalyi állami reklámköltések összevetése alapján. A cikk szerint a számokból kiderül, hogy nem számít hány embert ér el az adott hirdetés, az a fontos, hogy kinél költik el a milliárdokat, a kedvezményezettek pedig természetesen kivétel nélkül vállaltan kormányközeli lapok.
A leglátványosabban ez a trend a közéleti napi és hetilapoknál látszik. "A teljes magyar médiapiacon (tehát nem csak a hetilapoknál) arányaiban a Figyelőnél nőtt a második legnagyobb mértékben az állami reklámköltés. A Kantar Media adatai alapján listaáron több mint 780 millió forint értékben hirdettek állami szervezetek, önkormányzatok és állami tulajdonú cégek a hetilapban, ez pedig szinte pontosan a 11-szerese az egy évvel korábbinak, amikor még nem Schmidt Mária volt a tulajdonos" írja a G7.hu. Ehhez képest a lapnak tavaly a 3850-es átlag példányszámot úgy sikerült hozni, hogy az évnek még heti 6-7000 eladott újsággal vágtak neki, vagyis év végére komoly zuhanást kellett produkálniuk.
A cikk hozzáteszi, hogy négy másik, olvasottabb hetilaphoz, az (azóta megszűnt) Heti Válaszhoz, a HVG-hez, a 168 órához és a Magyar Narancshoz listaáron együttesen is csak 75 millió forint állami hirdetés folyt be. Azaz
a közéleti hetilapokban elhelyezett állami reklámokra szánt összeg 91 százaléka messze a legkisebb példányszámú újságban landolt.
Ugyanez tapasztalható a napilapoknál is. Annyi változás történt, hogy a Népszavánál az új tulajdonos, a volt MSZP-pénztárnok, Puch László érkezésével az állami hirdetők is megjelentek. De a sokkal kevesebb példányban fogyó Magyar Időket és Magyar Hírlapot így sem tudták megközelíteni,
a Magyar Időknél a hirdetési bevétel 87 százaléka jött a költségvetésből, illetve önkormányzatok és állami cégek büdzséjéből.
A jelenség persze nem új, arról, hogy miképpen alakultak 2006 januárja óta az aktuális kormányok médiaköltései, hogy a Fidesz minden eddigi kormánynál többet költ állami hirdetésekre, és ezeket a pénzeket túlnyomó többségben olyan cégeknek adják, amik a párthoz köthetők, ebben a cikkben írtuk részletesebben tavaly.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
