Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMAndy Vajna rádiója szól az egész országban
További Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve annak Médiatanácsa több nagyon fontos jogosítványán keresztül jelentős mértékben befolyásolhatja a magyar médiavilág térképét, és ugyancsak a testület dolga a már működő médiaszolgáltatókat a médiaszabályok betartására kötelezni. Így például a médiatörvény alapján szankcionálniuk kell, ha az adott médiaszolgáltatók nem tartják be a szerződésüket. Például
- ha nem játszanak legalább a vállalt arányban magyar zenéket;
- ha nem sugároznak kellő mennyiségű közszolgálati műsorokat (például hírműsorokat);
- ha a reklámblokkok hossza túllépi az előírásokat;
- ha a reklámokat nem választják el a reklám jellegére figyelmeztető szignálokkal a műsoroktól;
- ha nem hangzanak el a kiskorúakra káros tartalmakra vonatkozó figyelmeztetések.
Van, akinek egyetlen baki is végzetes lehet: a Class FM ezen bukott el
A korábban Simicska Lajos nagyvállalkozó tulajdonában lévő, majd 2016 májusában az amerikai Michael McNutthoz került Class FM frekvenciáját 2016 novemberében nem hosszabbította meg a Médiatanács. Jogilag megtehette: a rádiók a frekvenciákat hétéves időtartamra szerezhetik meg, ez egyszer további ötéves időtartamra meghosszabbítható, ha a Médiatanács engedélyezi. Ha a szolgáltatóval szemben a Médiatanács akár csak egyszer is súlyos elmarasztalást hozott, vagy csak enyhe jogsértést követett el, de kétszer is, akkor újra kell pályáznia, és nem jár az automatikus hosszabbítás. A Class FM-et ötször bírságolta a Médiatanács, de a rádió többnyire eredményesen támadta meg ezeket a döntéseket, egyetlen egy eset kivételével: a Sebestyén Balázs vezette Morning Show nem tartotta be a korosztályi besorolást, és ez az egyetlen jogsértés elegendő volt ahhoz, hogy erre hivatkozva ne hosszabbítsák meg a frekvenciát.
A Class FM-nek tehát újra kellett pályáznia, vetélytársa a Hold Reklám Kft volt. Vezetője az Andy Vajna érdekeltségű Rádió 1 korábbi ügyvezetője, Bakai Mátyás; a cég a banki hitelét a Mészáros Lőrinc többségi érdekeltségében lévő MKB Banktól kapta, és POP FM néven pályázott a frekvenciára, miközben Székesfehérváron és Mosonmagyaróváron Vajnával partnerségben, a Rádió 1-gyel hálózatba kapcsolódva üzemeltetett rádiókat. A frekvenciapályázaton a Médiatanács a Hold Reklám javára döntött, a Class FM-et pedig eleve kizárták formai hibákra hivatkozva. A Médiatanács szokatlan gyorsasággal, rögtön az eredményhirdetés után, még a pályázati eredmény megállapításának jogerőssé válása előtt szerződést is kötött a Hold Reklámmal, és néhány napon belül el is kezdték a sugárzást, így a Class FM jogorvoslati kísérlete is hiábavaló volt.
A Class FM az interneten sugározta tovább műsorát, ám néhány hete megszűnt az adás. Emögött az lehet, hogy október végén végrehajtást rendeltek el a Class FM-et működtető Advenio ellen, ami arra utal, hogy a cégnek kiegyenlítetlen tartozása volt. A cég élén is változás volt: a Class FM igazgatóságát visszahívták, és egy bizonyos Elvis Jerome Harrigan lett az új vezérigazgató, akinek a lakcíme a Brit Virgin-szigeteken van, és a National Democratic Party (NDP) színeiben indult 2011-ben a helyi választásokon. Kerestük az ügyben Földes Ádámot, a Class FM-et tulajdonló cég volt vezérigazgatóját is, de nem reagált.
A Retro Radió bármit kérhetett
A Hold Reklám azt is megtehette, hogy végül nem is a pályázatában szereplő POP FM-ként, hanem Retro Rádió néven kezdte meg a sugárzást, a Médiatanács engedélyével. Pedig Budapesten már volt egy közösségi Retro Rádió, azaz a nevet az ingyenesen használt frekvencián tették előzőleg ismertté a fővárosiak körében, majd ennek a budapesti Retro Rádiónak a műsoraival, műsorvezetőivel indult el az országos frekvencia, míg a fővárosi közösségi rádió Magyar FM névre váltott június 15-én. Ezen a napon, valamennyi zeneszám elhangzása után folyamatosan egy másik médiaszolgáltató, az elvben tőlük független, mondhatni konkurens országos Retro Rádió adására való áthangolásra buzdították a hallgatókat. Olyan reklámszpotokkal tették, amelyek előtt nem hangzott el a reklám kezdetére és végére utaló felhívás.A Magyar FM más szempontból is törvénysértően működött aznap: nem tett eleget közszolgálati feladatainak, nem voltak műsorvezetői megszólalások, nem hangzottak el hírek sem, pedig az ingyenesen kapott frekvencia esetében még szigorúbb szabályok érvényesek.
Az engedély nélküli névhasználat sem gond
Mindkét Retro Rádió a nyíregyházi Center Rádió Kft.-vel kötött megállapodás alapján használja a nevet, akiknek Retro FM néven kellett volna üzemeltetniük a rádiójukat. A Médiahatóság mégsem lépett fel a szerződésszegő névhasználat miatt, a Center pedig június 15. után Best FM-re váltott, majd a szeptember 12-én lejáró frekvenciája miatt jelenleg ideiglenes jogosultsággal működik. Idén egyébként tulajdonost is váltottak, egy Andy Vajna-közeli cég, a korábban a budapesti Retro Rádiót is tulajdonló Tranzisztor Kft. vette meg.
A Médiatanács egyébként azt sem találta aggályosnak a POP FM-ről Retro Rádióra történő névváltás engedélyezésekor, hogy egyébként az országos kereskedelmi rádió neve, a Retro Rádió körül jelenleg is tartó védjegyvita van folyamatban, mivel ilyen néven a Sláger FM-nek is van védjegye. A Magyar FM és a Magyar Rádió közötti hasonlóságot sem találják aggályosnak: „A szóban forgó médiaszolgáltatások engedélyezett állandó megnevezései alkalmasak a médiaszolgáltatások megkülönböztetésére és összhangban állnak az adott rádió műsortervi vállalásaival, arculatával” – válaszolta a hatóság.A Médiahatóság az ügyet firtató kérdésekre az online panasz lehetőségét javasolta: ám a beküldött panaszbeadványaimat elvesztették. Az ismételt panasszal már foglalkoztak ugyan, de postai levélben csak annyit válaszoltak, hogy a testületnek mérlegelési jogköre van, hogy eljárást indít-e, ők pedig úgy döntöttek, nem teszik, és indoklási kötelezettségük ezzel kapcsolatban nincsen. Megjegyezték, hogy nekik a médiaszolgáltató úgy nyilatkozott, hogy a problémás napon, június 15-én költözött. Ennek nyomát nem találtam, de nehezen magyarázható, hogy egy költözés miatt miért kell – reklámelválasztó szignálok nélkül – egy elvben konkurens országos kereskedelmi rádióra való áthangolásra buzdítani a hallgatókat. El tudják képzelni, hogy az Index egy napon át valamely konkurensének használatára buzdít, ha nincs egyébként valamiféle háttéralku, esetleg tiltott tulajdonosi összefonódás az ügyben?
A Magyar FM mögötti cég egy újabb változtatással Zene Rádió Kft.-re változott, és néhány hete az a dr. Szabó Iván ügyvéd irányítja, akinek az ügyvédi irodája a fideszes pécsi önkormányzat jogi képviselőjeként részt vett a Pécsi Vízművek nemzetközi diplomáciai botrányt is kavaró visszavételében, valamint a Magyar Fejlesztési Bank különféle cégfoglaló akcióiban. Szabó Iván a BKV-ügyben is szerepet vállalt a botrányt kirobbantó Balogh Zsolt ügyvédjeként. Szabóra bízta egyébként az orosz állami tulajdonú Roszatom a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos jogi feladatokat is, emellett szintén Szabó jegyzi többek között a Fidesz által létrehozott Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány alapító okiratát. Emellett a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek bedolgozva több olyan milliárdos közbeszerzés is Szabó nevéhez köthető, amelyeket a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép nyert el. Az ügyvéd kormányközeli kapcsolatait mutatja az is, hogy korábbi sajtócikkekben megemlítették, hogy az Országos Választási Bizottságban a Fidesz koalíciós partnerének, a KDNP-nek az egyetlen delegáltja is volt.
Egyházi liturgia, kalózkodás, trükkök
Közben a Rádió 1 elkezdte bevenni az országot: az Andy Vajna nevéhez köthető rádió Szegeden, Tihanyban, Békéscsabán, Székesfehérváron, a Velencei-tónál és Pécsen is különös eszközökkel jutott frekvenciához, vagy lépett hálózatba már létező rádiókkal.
Szegeden a 87,9 MHz-en eredetileg közösségi, egyházi rádióként működött, az egyházkerület tulajdonában. 2017 novemberében úgy döntöttek, szóljon a frekvencián inkább Andy Vajna kereskedelmi rádiójának, a Rádió 1-nek a műsora a liturgia helyett. A lépés azért volt igencsak szokatlan, mert a Médiatanács engedélyezte, hogy az addig közösségi rádiót kereskedelmivé alakítsák, amire korábban még sosem volt példa – noha a Médiatanács állítja, „ilyen státuszváltásra korábban több esetben is sor került a jogelőd ORTT gyakorlatában”. Mindenesetre Vajna végre frekvenciához juthatott Szegeden.
Érdekes ellentmondások merültek fel Tihanyban is: egy Life Essence Kft. nevű cég a Vajna-féle Radio Plus Kft.-vel szövetségben, a Rádió 1-gyel hálózatba kapcsolódva továbbítja a kereskedelmi rádió műsorát a Balaton térségében tartózkodók számára. A Médiatanács az idén év elején még maga jelentette be, hogy nem hosszabbítja meg a Life Essence jogosultságát súlyos jogsértések miatt, de mégsem és azóta sem némították el az adót.
Békéscsabán egy több mint két évtizede működő rádió, a Mazán Tamás vezette Interax Kft. által működtetett Rádió 1 Start/Rádió 1 Békéscsaba és az ott dolgozó rádiósok megélhetése került veszélybe 2017-ben, amikor a Médiatanács úgy döntött, hogy az Andy Vajna érdekeltségében lévő Radio Plus Kft.-nek, a budapesti központú Rádió 1 tulajdonosának adja az Interax Kft.-féle Rádió 1 által használt frekvenciát a kiírt pályázaton, nem pedig a frekvencia addigi használójának, az Interax-féle Rádió 1-nek. A békéscsabai rádiósok azonban saját túlélésük érdekében perre vitték a dolgot, és hiába kellett volna kizárni Vajnáékat (nem rendelkeztek a rádiós pályázatoknál kötelező, speciális, célhoz kötött bankszámlával) a déli órákra tervezett döntés előtt, Vajnáék reggel fél 10 tájban egy aznap megnyitott új számlához kapcsolódó igazolást vittek be, a testület elhalasztotta döntését, egy héttel később pedig újra napirendre tűzve a kérdést már Vajnáék nyertek a pályázaton.
Az eset mégis azzal zárult, hogy az Interax-féle Rádió 1 működhetett tovább, mivel Andy Vajnáék a végén inkább a Csaba Rádió felvásárlásával nyomultak be a városba. A Médiatanács ekkor is engedélyezte, hogy a Csaba Rádió is felvegye a Rádió 1 nevet: így állt elő az a helyzet, hogy két Rádió 1 is működik Békéscsabán, kellemetlen helyzetbe hozva ezzel a régebb óta Rádió 1 néven működő rádiót és összezavarva sok hirdetőt és hallgatót.
Teljes a káosz Székesfehérváron, törvénysértések a Velencei-tónál, összeférhetetlenség Pécsen
Székesfehérváron a Rádió 1 eleinte a Hold Reklám Kft.-n keresztül volt jelen hálózatos partnerként, de ők az országos Retro Rádió megnyerésekor kénytelenek voltak leadni a frekvenciát. Ezután Paál Ákos, Vajna rádiójának műszaki vezetője egy PureDigital nevű cégen keresztül felvásárolta Székesfehérvár leghallgatottabb rádióját, a Fehérvár Rádiót, amelyet ezután a Médiatanácstól megkapott engedély birtokában hálózatba is kötöttek a Rádió 1-gyel. Közben a VLNC FM is kezdeményezte, hogy hadd kapcsolódhasson hálózatba a budapesti Rádió 1-el, miközben a Fehérvár Rádiót működtető cég inkább mégis ki akart lépni a Rádió 1 hálózatból. A Médiatanács gyorsan engedélyezte is mindezt, el is indult a folyamat, amikor egyszer csak mindent elkezdtek visszacsinálni: a VLNC FM meggondolta magát, hogy hadd léphessen ki a Rádió 1 hálózatból, a Fehérvár Rádió pedig kérte a Médiatanácsot, hogy mégis visszaléphessen a Rádió 1 hálózatba. A szövevényes és értelmezhetetlen eset jól mutatja, hogyan lehet dróton rángatni a Médiatanácsot.
A Velence Meleg-hegy rádiós pályázaton ketten maradtak az eredményhirdetésre, az Andy Vajna közeli B&T Kft., amely a volt MTI-elnök, Belénessy Csaba nevén volt, valamint az akkor még Vajnával csatázó Fehérvár Rádió. A Médiatanács pályázati eljárásban a kormányközeli céget, a B&T Kft.-t hozta ki győztesnek, a Fehérvár Rádió azonban bírósághoz fordult, majd megnyerte a pert. A bíróság a Médiatanács eljárását jogszerűtlennek minősítette: a B&T Kft. pályázatában durva hibák voltak – pl. a Rádió 1-gyel akart hálózatba kapcsolódni, de a pályázatban DJ FM-et emlegetett. Az ügy mégis megoldotta magát: a Fehérvár Rádió nem kapta meg a frekvenciát, de az ítélet után még további félévvel elhúzódó eljárás közben kormányközeli tulajdonba került, és a tulajdonosváltás miatt kiesett a két esélyes közül, így mégis a számos hiányosságot tartalmazó B&T Kft. lett a győztes. Még meg sem kezdték a médiaszolgáltatást a Velencei-tónál, de a cég máris gazdát cserélt, és az L. Simon László fideszes képviselő közelében landolt: az új tulajdonos a Tó-feszt Nonprofit Kft., melynek vezetője és többségi tulajdonosa Somossy Eszter, akiről 2014-ben az Átlátszó L. Simon kiadójának közpénzből szépülő kastélya kapcsán írt.
A médiaigazgatási szabályok tiltják, hogy egyazon üzleti körnek több rádiója is legyen ugyanott, a pécsi 101,7 MHz-es rádiós frekvenciapályázaton mégse zárták ki a P1 Rádiót a pályázók közül. Pedig a P1 Rádió cégjegyzék szerinti tulajdonosa, Uhrin Györgyné az édesanyja annak a Fodor-Uhrin Beátának, aki résztulajdonosa az Andy Vajna rádiós hálózatával kapcsolódva működő Mambo Rádió Kft.-nek, amely a pécsi FM 90,6 MHz-en már üzemeltet rádiót Rádió 1 Pécs néven. Uhrin Györgyné tehát a Mambo Rádió többségi tulajdonosának, Fodor Józsefnek, a szakmában sokak által csak Fodiként emlegetett rádiós vezetőnek az anyósa, még ha ezt a pályázatban adminisztrációs hibaként igyekeztek is eltitkolni. A P1 Rádió 101,7 Gold Rádió néven idén augusztus 2-án a történtek ellenére médiaszolgáltatási jogosultságot szerzett Pécsett és körzetében.
Nem számít az információszabadságról szóló törvény sem
A rádiós frekvenciapályázatok többségét nem is lehet megtekinteni: amikor több ilyen pályázatot is hiába próbáltam megtekinteni a hatóságnál, a testület ezt megakadályozta, majd a Péterfalvy Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) tizenegyszeresen is elmarasztalta a Médiatanácsot az információszabadsághoz fűződő jogaim megsértése miatt. A NAIH felszólította a grémiumot, hogy mutassa meg a kért oldalakat, de erre még ezután sem került sor. Az ügy azóta már a bíróságon van, tekintettel arra, hogy a frekvenciák értékes közvagyonnak minősülnek, így ezen adatok közérdekű adatnak minősülnek.
Borítókép: Andy Vajna Fotó: MTI / Komka Péter